Ilyen volt az Ökoszisztéma Fesztivál

Tőkeportál

Október 12-én került megrendezésre az Ökoszisztéma Fesztivál elnevezésű, félnapos, igazi bulival záruló eseményünk, melynek céljaként azt fogalmaztuk meg, hogy a startup-világ szereplőit minél közelebb hozzuk egymáshoz és elősegítsük, hogy egy igazi, szinte szervezetként működő innovációs ökoszisztéma épüljön fel. Az eseményen a legrelevánsabb és legégetőbb kérdésekre kerestük a választ, amelyeket a hazai ökoszisztéma ismert startupperei és szakemberei a legjobb tudásuk szerint válaszolták meg.

Az esemény társszervezői: Tőkeportál, Pozi.io, Lunar Program, Startup Maffia, Startup Grind, Global Tracktion. Főtámogató a Tuxera, további támogatók: CIB, BÉT, Clarabot, Intrum, MKB Fintechlab

A rendezvényt az egyik legsikeresebb finnországi vállalat, a Tuxera alapítója, Szakacsits Szabolcs nyitotta, aki a 22 évnyi Finnországban szerzett vállalkozói tapasztalatokkal és gazdasági adatokkal vetette össze hazai tapasztatait: Elsőként a hatékonyság problémáját emelte ki, mivel a Tuxera Hungary adminisztrációs integrációja nagyon nehézkes volt. Számos országban vannak igen sikeres leányvállalataik, így szembetűnő, hogy az itthoni nyitás nem hozta meg a kellő sikert. Oknyomozása során élesben kiderült, hogy a folyamatok nagyon bonyolultak, drágák, amiket jelentősen kellene automatizálni, digitalizálni, és motiváltabb munkaerővel jelentős eredménynövekedést lehetne elérni. A bizalom hiánya meghatározó, ritka, és főleg ad-hoc az információmegosztás, így nem épül a tudásalapú társadalom. Hazánkban több mint tízszeresébe kerül indítani és piacra vinni egy vállalkozást, mint Finnországban. Számos jól ismert megoldás itthon ritka. Ilyen a SAFE befektetések hiánya, amelyek megjelenését ő alapozta meg hazánkban, a Tőkeportálon korábban sikeres támogatáscélú kampányt zárt Puli Space Technologies-be történt befektetése során. Kiemelte az angyalbefektetők hiányát is.

Hild Imre az est moderátora az eseményt követően úgy fogalmazott, hogy hiánypótló eseményre gyűltek össze közel 150-en. Az ökoszisztéma legfontosabb témáit egy startup életútjának főbb fázisai mentén érintettük, négy panelben 24 panelrésztvevő segítségével. Jellemzően hazai problémát feszegettek, mint például az egyértelmű, illetve a gyakran éveket késlekedő szabályozás hiánya. A keynote-ok fókuszáltabban egy-egy résztvevő cég, illetve szponzor gondolatai köré épültek, melyben együttműködést vagy külföldről hozott best practice tippeket ajánlottak a résztvevőknek. Összességében a jelenlévők lelkesen álltak a startup vállalkozók közösségének, az ökoszisztémának a fejlesztéséhez. Többször elhangzott, hogy fókuszálni fognak mindennapjaikban a kölcsönös és önzetlen kommunikációra és a tapasztalatok visszaadására a közösség számára.

Az első panel felvetése az volt, hogy mitől lesz jó egy ötlet, s hogy lesz abból vállalkozás, mik az early stage kihívásai, de a panel résztvevők rögtön radikalizálták a kérdés lényegét: mi a szívás early stage-ben? Kovács Péter, ezer startup ismerője mint az Iseeq, a Budapest Startup Safari és a Global Startup Awards megálmodója szerint fő hiányok: az okos angyalpénz hiánya az önbizalom hiánya, ami tipikusan magyar beidegződés. A fiataloknak minél többet kellene menniük külföldre, minél több barátságot szerezni, magukkal hozni azt a gondolkodásmódot, önbizalmat, amely a külföldi fiatalokra jellemző. Csillik Timur a Nabu.xyz fintech cég alapítója a berlini Antler akcelerátorban és Londonban tapasztaltakról beszélt, mint elmondta a talent pool, a ticket size-ok nagyságrendekkel nagyobbak, teljesen másképp gondolkodnak a piacra lépésről, skálázásról, mint mi Magyarországon. Szerinte Litvánia jó példa, ahol a korábbi sikeres startupok visszaadnak az ökoszisztémának. Incze Kinga, a Mediaspace.global alapítója csatlakozott Szakacsits Szabolcs bevezetőjében elhangzottakhoz, hogy magyar sajátosság, a dolgok túlbonyolítása, rengeteg időt és energiát égetnek el, miközben egy minimális MVP-vel minél hamarabb piacra kellene lépni. Problémának látja, hogy a nagy piacok sem kapcsolódnak egymáshoz, a kis ökoszisztémák között pedig végképp nem alakul ki network. Ezt megerősítve Bártfai Péter elmondta, hogy a helyi kommunikáció hiánya is megfigyelhető. Nehezen tudnak tájékozódni a startupok, hiányzik a vezérhang, kevés az információ, nincs feedback. Suba Attila, az Express Innovation Agency startup divíziójának igazgatója a visszajelzések kultúrájának hiányát emelte ki, a csapatok nem kapnak visszajelzést egy-egy pitch után a befektetőktől. Bártfai Péter, StartITup Győrtől a nyugattól, a nemzetköziesedéstől való félelmet említette a fejlődés gátjaként.

A második panel a kapcsolatépítés és tőkebevonás kihívásait vitatta, hogy mi is a „startup-dns” valójában? Biás Csongor, a Startup Hungary Alapítvány vezetője, azzal indította a beszélgetést, hogy tíz éve sokkal fejlettebb volt az ökoszisztéma a régiós országokhoz viszonyítva, tehát lemaradásba kerültünk a határon túlhoz viszonyítva. Akkoriban fel sem merült a startupokban, hogy magyar piacban gondolkodjanak, míg manapság sokan megragadnak ezen a szinten. Eszter Elemér – az Impact Venturestől – szerint megfigyelhető egyfajta elkényelmesedés, de igenis sokat fejlődött a hazai ökoszisztéma, hacsak a befektetések volumenét nézzük, egy nagyságrenddel növekedett a szegmens. Balogh Petya, angyalbefektető az edukáció hiányára hívta fel a figyelmet, azt gondolja, hogy a magyar vállalkozók azért vannak öt évvel lemaradva a nyugati társaikhoz viszonyítva, mert annyi idő kell neki ahhoz, hogy a tudásbeli lemaradásukat behozzák. Jónás László, a Design Terminál ügyvezetője szerint valóban fejlődött az ökoszisztéma, de ha azt kérdezzük, hogy megtettünk-e mindent, akkor igenis vannak hiányosságok. Szerinte a startup egy vállalkozó, egy jó vállalkozó. Hradszki László, a Hiventures senior tanácsadója szerint megfigyelhető egyfajta gondolkodásbéli különbség Európa északi és déli, valamint nyugati és keleti országai között, és ebben Magyarország meglehetősen rossz adottságokkal rendelkezik. Kovács Roland, a pozi.io társalapítója is úgy találja, hogy a kulturális különbségek miatt más szinten vannak a magyar és a külföldi csapatok. A miérteket keresve elmondta, idehaza nincs lehetőség a startuppereknek, hogy tanuljanak, fejlődjenek.

A harmadik panel résztvevői a nemzetközi piacra lépést és növekedési fájdalmakat tárgyalták, az alábbi konszenzusra jutottak a vélemények kitárgyalása során. Várdy Zoltán, a The Launch Code alapítója szerint a hazai startupok növekedésének során az első és legfontosabb tényező, hogy fejlesszünk a hazai értékesítés és marketing szemléletmódon. Verő Barbara, a Future Proof Consulting társalapítója és tulajdonosa, úgy vélekedett, hogy az emberek vezetési készségében figyelhető meg leginkább hiányosság, ugyanis általában a mikromenedzselésig képesek működtetni a céget. Emellett a skálázhatóság egyik elengedhetetlen alappillére a megfelelő vezetés kialakítása a startupok működésén belül. Suppan Márton, a Peak Financial Services alapítója felhívta a figyelmet a mikromenedzsment megszüntetésének fontosságára a növekedés során. Véleménye szerint nem minden vállalat megfelelő a nemzetközi piacra tevékenységi köre miatt. A kudarcra pedig tanulási lépcsőfokként kell tekinteni. Deliága Ákos, a Talk-a-bot társalapítója és ügyvezetője elmondta, hogy az ökoszisztémának az a legfontosabb szerepe, hogy hosszú távú víziója és erőforrása legyen a változáshoz, ezáltal mentesítse a teher alól a startuppereket. Berkovics Dalma, a MOME értékesítési és partneri kapcsolatok vezetője, saját szakmai múltjából idézte fel egy spanyol vállalat sürgetős, és dinamikus működési struktúráját, a globális piacra kerülés érdekében. Megfigyelte, hogy egy startup indulásakor a magyar társadalom megszólítása a környező országokhoz képest jóval több erőfeszítést igényel.

A negyedik panel egy igazán izgalmas beszélgetést tárt elénk a releváns tapasztaltok megosztása végett. Bodnár Zsigmond, Jared Schrieber és Szántó Gábor mesélt a sikeres exitről amit véghez vittek: mindannyiuk életében az exit gondolata egy hétköznapi beszélgetés során merült fel, majd a következő pillanatban már arra eszméltek rá, hogy aláírják a term sheet-et. A legnehezebb az exitben a személyes kötődés, miszerint tudatosítani kell azt a gondolatot, hogy az általunk nevelt termék és/vagy szolgáltatás más kezébe kerül és meg kell válnunk tőle. Kozma Andrea beszélt a startupok hozzáállásáról: a magyar startup ökoszisztéma tagjai – ha exitről van szó -, elsősorban nem a pénzt látják benne, hanem a sikert, amit véghez vittek ezáltal. Az exit egyik legfontosabb lépése a megfelelő befektető megtalálása a tökéletes időzítéssel. Fetter István pedig elárulta, hogy a CIB Bank jelentősen támogatja a hazai startupokat. A panelbeszélgetés alatt a befektető szükségességéről kisebb vita alakult ki, miszerint valóban szükséges-e, hiszen a befektető bevonásával megtörténik egyfajta elköteleződés, ami kötelezettségekkel jár. Továbbá szót ejtettek arról, hogy a term sheet jelenleg Magyarországon sokban eltér a Szilícium-völgyben alkalmazott term sheet-től. A cél, hogy idővel Magyarországon is a szilícium-völgyi feltételekhez akklimatizálódjunk.