Műanyag hulladékból 3D nyomtatáshoz alapanyag

#otthoniújrahasznosítás

Milyen célból indult a Refilamer? Mi a missziója?

A Refilamer nem szándékosan indult. Részt vettem a HSUP programban, avagy Hungarian Startup University Program nevű kurzuson az egyetemen. Ott volt kritérium a következő félévben való kurzusfelvételhez, hogy létre kell hozni egy saját startup ötletet. Illetve a tantárgyvezetőnk be is linkelt nekünk egy versenyt. Ez volt az Ideathon 3.0, ahol úgy voltam vele, hogy részt veszek rajta, mert miért ne. Meg is nyertük. Ott Design Thinking módszertannal indult a Refilamer külső nyomásra, de azóta nem csak elszenvedtük ezt a traumát, hanem meg is szerettük. Mostanra tényleg teljes szívből nyomjuk, és igazából most már elsősorban azért megy a Refilamer, mert szenvedéllyel csináljuk.

És pontosan mi a Refilamer? Beszélnél erről egy picit nekünk?

A Refilamer pont két éve jött létre, ami mostanra induló vállalkozássá nőtte ki magát. Azt tűztük ki célunknak, hogy olyan üzleti felhasználású és otthoni hobbistáknak szóló konzumer gépeket és szoftvereket hozzunk létre, amikkel lehetővé válik az otthoni műanyag újrahasznosítás, mégpedig olyan formában, hogy a saját műanyag hulladékunkból a 3D nyomtatáshoz alapanyagot állítsunk elő.

Nagyon fiatal vagy, elmondod nekünk, hogy mennyi idős vagy?

Nem….22 éves, ráadásul bevándorló vagyok, tartós párkapcsolatban élek, pont most költözött hozzám a menyasszonyom. Három egyetemen tanítok, mellette én magam is egyetemista vagyok egy kicsit. Nem követtem a szokásos életpályamodellt, amit a hozzám hasonló fiatalok szoktak.

Csupán azért kérdeztem, mert ugye a Z generációnak kimondottan fontos a fenntarthatóság, és a jövő generációnak próbálnak meg olyan megoldásokat találni, amivel meg tudják menteni a bolygót. Azt gondolom, hogy ez a Z generáció esetében a lista élén lévő problémakör.

Egyértelműen. Úgy érzem, hogy most már nemcsak az én generációmnak, hanem a legfiatalabbaknak is, de a nálam 10-15 vagy, 20 évvel idősebbeknek is egyre fontosabb lett az újrahasznosítás és a fenntarthatóság. Egész egyszerűen azért, mert a mi generációnk az első, aki már érezhetően elszenvedi a bőrén a klímaváltozás okozta nehézségeket. A mi szüleink az elsők, akik rádöbbentek arra, hogy változásra van szükség.

Az elmúlt két évben, amióta elkezdted felépíteni magát a startupot, mi volt az a pont, amikor megfordult a fejedben, hogy ez nehéz, és esetleg feladnád?

Rengeteg ilyen volt. Igazából majdnem minden héten valami hasonlóra kelek, de lehet, hogy csak túldramatizálom. Talán az első ilyen az volt, amikor teljesen széthullott az induló csapat, hiszen mégiscsak egy ötletversenyen álltunk össze, tehát nem volt működőképes hosszú távon a felállás. Azt újra kellett szervezni teljesen nulláról. Ezen a HSUP segített át egy csapat átalakítással. A mostani időszakban pedig a befektetés vagy tőkebevonás okozta nehézségek azok, amik miatt kevesebbet alszom, mint szeretnék. Remélem, hogy ezen is túllendülünk.

Mondtad, hogy tőkebevonás okoz jelenleg fejfájást. Túl vagytok már az első befektetési körön?

Nem, eddig saját tőkéből működtünk, illetve kaptunk például a HSUP-n keresztül is támogatást a működéshez. Valamint Magyarország egyik legsikeresebb crowdfunding kampányát hoztuk le néhány hónappal ezelőtt, ahol 25 gépet rendeltek tőlünk 2,4 millió forintért. Ezekből az összegekből működtünk eddig, illetve borzasztóan sokat köszönhetek a családom támogatásának mind anyagiakban, mind lelki támogatásban. És most értünk el oda, ahova minden hardver startup előbb vagy utóbb el fog érni, hogy egész egyszerűen már a világ összes pénze is kevés lenne, így muszáj megkeresni Elon Muskot.

Egy eszközt hoztatok létre. Beszélsz kicsit erről a folyamatról, hogy ki az, aki létrehozta, ki az, aki megalkotta magát a Refilamer eszközt?

Nem egyvalaki hozta létre. Bár az alapkoncepciót én alkottam meg, ez rengeteget fejlődött az első évben. Többször pivotáltunk az alapkoncepcióhoz képest és folyamatosan együtt fejlesztettük tovább. Öt-hat mérnök dolgozik a csapatban, mind különböző szakterületről érkeztek, így igencsak átfogó módon mentünk bele minden szemszögből a háttérfejlesztésnek. Mi volt a legnagyobb tanulság? Minél többen dolgozunk, annál jobb lesz a végeredmény, és annál lassabban jön létre a végeredmény. Minél nagyobb egy csapat, minél nagyobb egy cég, még akkor is, ha nem több száz emberről beszélünk, ugyanúgy sokszorozódnak a folyamatok időtartamai. Erre rá kellett jönnünk, hogy nehezebb megoldani ezt. Az elején a hardverrel foglalkoztam többet, most pedig a menedzsment, mint szerepkör teszi ki az időm nagyobbik felét.

Mekkora most a csapat?

Jelen pillanatban maga a csapat tanácsadók nélkül 5 fő. Most mentünk át egy zsugorodáson. Javarészt egyetemisták vagyunk, akik az utóbbi másfél évben folyamatosan együtt dolgoztunk és kitartottunk egymás mellett. Ezalatt voltak lemorzsolódások. Én már teljes állásban ezt csinálom, van még egy mérnökünk, aki teljes állásban a termékkel foglalkozik. Van még két tapasztaltabb tanácsadónk, akik maguk is startupperek. Ők segítenek egyengetni az utunkat.

Hogyan találtad meg a csapat tagjait? Ugye nagyon nehéz elkötelezett embereket találni, akik mondjuk részesedésért azt mondják, hogy igen, én ebbe szeretném beletenni az energiámat.

Nekem alapvetően a HSUP-val könnyű dolgom volt. Ahogy korábban említettem, az első csapat széthullása után rajtuk keresztül szerveződtünk újra. A második félév elején az volt a feladat, hogy az ötletünk köré csapatot gyűjtsünk. Ebből a csapatból már csak egy ember morzsolódott le, egy anyagmérnök, a többiek mind a mai napig részei a projektnek. Tehát a mai öt fős keménymagból, négy a HSUP program keretein belül találkozott egymással. Azt tapasztalom, hogy talán az egyetemi hallgatókat könnyebb megfogni, több bennünk az ambíció, vagy több a szabadidejük.

Mivel alapból a startupok iránt érdeklődő egyetemisták gyűltek össze, hogy csapatba rendeződjenek, így extrán könnyű dolgunk volt.

Tudunk beszélni kicsit az adatról, hogy most mi a sarkcsillag metrikátok, vagy mi az a következő nagy mérföldkő, ami miatt dolgoztok, fejlődtök és növekedtek?

Mivel még csak most indulunk, nem adatalapon dolgozunk. Persze a hirdetéseink esetében használunk adatelemzést. Eddig nagyrészt megérzésre és interjúkra hagyatkoztunk. Fél év múlva a következő növekedési fázisban már tisztán adatalapúra állunk át az intuíciókról.

Adat vagy megérzés? A jelenlegi eredményeitekhez mennyiben járult hozzá az általatok gyűjtött adat?

Az adatot én két részre bontanám. Volt egy számszerűsíthető adat például a Facebook és hasonló közösségi média hirdetésekből, ami alapján jól tudtuk targetálni a célközönségünket. Másrészt volt egy intuíciónk, mint 3D nyomtató felhasználóknak, hogy nagyjából mi lehet érdekes ennek a felhasználó rétegnek. Sok interjút végeztünk a célközönséggel, 3D hubokkal és hozzánk hasonló hobbistákkal, hogy mi érdekli őket. Ez is egyfajta adat, csak nem olyan könnyen számszerűsíthető, mint például egy kattintásszám.

Nagyon örülök, hogy mondod, hogy beszélgettetek a célközönségetekkel, azt gondolom, hogy nagyon sok esetben probléma, hogy egy irodában kitalálunk egy nagy ötletet, viszont nem visszük oda a célközönségünkhöz. Nálatok ez hogyan zajlott?

Mi alapvetően először elkezdtünk kérdőívezni, felmérni a korábbi vásárlói szokásokat vagy felhasználói szokásokat, hogy mi zavar, mi érdekel egy otthoni hobbistát vagy egy 3D nyomtató HUB tulajdonost. Ezeket az embereket megkerestük, ha megadták az elérhetőségeiket későbbi megkeresés céljából, és megkérdeztük őket személyesen is egy mélyinterjú keretein belül. Egész egyszerűen azért, mert mindenkitől azt hallottuk, hogy itt nagyon könnyen elbukhat egy projekt.

Hogy látjátok ki a ti célközönségetek most jelenleg, ki az, aki meg fogja vásárolni az eszközt?

Amit a vásárlásból láttunk, hogy elsősorban otthoni, hozzánk hasonló hobbi 3D nyomtató tulajdonosok vásárolják meg ezeket a gépeket, egész egyszerűen azért, mert egy átlag hobbista évente közel negyedmillió forintot költ ezekre az úgynevezett filamentekre (3D nyomtatólapanyagra). Ezen szeretnének spórolni. Viszont meglepődve tapasztaltuk, hogy van olyan, aki nem is spórolni akar, hanem csak egy kicsit a környezetét szeretné óvni. Neki elsősorban az számít, hogy zöldebb megoldást választhasson.

Mi Torontóban találkoztunk egy nagy nemzetközi konferencián. Mit javasolnál más startupoknak, hova érdemes menni és honnan érdemes gyűjteni egyáltalán azokat az információkat, hogy startupként hova tudunk eljutni, hogy új kapcsolatokra tegyünk szert?

Biztatnék minden magyar startuppert arra, hogy használja ki az ökoszisztéma adta lehetőségeket. Alapvetően nagyon sok támogatást kapunk itt kicsiny hazánkba arra, hogy eljussunk akár Torontóba, akár Vegasba, akár most például Portugáliába a Web Summit-ra. Célként tűzte ki az állam, hogy kicsit felvirágoztassa a magyar startup ökoszisztémát. Borzasztóan sok jó kezdeményezés van. Ha részt veszünk egy nemzetközi konferencián, alaposan nézzünk utána, hogy kik lesznek ott.

Biztos, hogy releváns számunkra? Melyek azok a kulcsszavak, amivel meg tudjuk fogni ezt a célközönséget? Végezzünk egy mini targetálást, alaposan készítsük el az anyagainkat, illetve lehetőleg minél több kontaktot gyűjtsünk be előre. Akár már előre küldjünk ki két három héttel e maileket, megkereséseket a kívánt partnereknek, hogy találkozzunk majd ott egy kávé mellett. Ott túl elfoglaltak lesznek, és nem árt egy kicsit felkészülni vagy lebeszélni egy találkozót előre, mert akkor jóval sikeresebben zárhatunk egy egy ilyen utat.

Tudunk konkrétumról beszélni, hogy milyen izgalmas személlyel, befektetővel tudtatok esetleg leülni beszélgetni egy kávé erejéig?

Talán számomra a legmeglepőbb beszélgetőpartner a magyar küldöttség egyik tagja volt, aki egyébként a technológia és ipari parkok hazai szövetségét vezeti. Kiderült, hogy érdekeltek lehetnek a Refilamer technológiáját vagy gépeit illetően. Ő bemutatott a technológiai és ipari parkok nemzetközi szövetség vezetőjének is, akivel Torontóban ők összefutottak. Ekkor már megragadta az alkalmat, hogy engem is bemutasson. Ez egy igazán nagy lehetőség volt számunkra, hogy találkozhassunk, ne csak külföldi potenciális partnerekkel, hanem számunkra eddig ismeretlen magyar szereplőkkel.

Nagyon sok szépet mondtál eddig a magyar startup ökoszisztémáról, aminek nagyon örülök. De mi az, ami szerinted esetleg még hiányzik, amivel tudnánk még javítani rajta, hogy egy tényleg jó network alakuljon ki itt hazánkban?

Úgy gondolom, hogy érdemesebb lenne a Startup Maffiához hasonló civil kezdeményezéseket jobban támogatni. Mivel ők közvetlen kapcsolatban vannak startupokkal, testközelből tapasztalják a problémáikat és így közvetlenül tudnak javaslatokat tenni az esetleg felmerülő problémákra. Nyilván szenvedünk attól, amitől nagyon sok más ökoszisztéma is, hogy rengeteg pénz borul a startupokra és ettől eltorzul a piac. Erre szoktuk ugye azt mondani, hogy egy dolog lenne rosszabb annál, mint hogy tengernyi pénzt öntenek a magyar ökoszisztémára, az, hogy ha nem öntöttek volna semmit. Talán az segítene, ha megtalálnánk valahol a balanszot.

Honnan szerzed az információidat? Honnan értesülsz az eseményekről, és honnan szerezted az edukációs tartalmakat, vagy milyen könyveket olvasol esetleg, ami segít titeket abban, hogy növekedni tudjatok?

Töredelmesen megvallom, nem szeretek könyveket olvasni. Ezen ritka kivételek közé tartozom. Én jobban szeretek pl. podcastokat és cikkeket olvasni.

Viszont az információm nagyrészt onnan szerzem, mint minden hozzám hasonló huszonéves: a közösségi médiából. Szerencsére sok hirdetés jön velem szembe Facebookon, egy-egy esemény kapcsán vagy egy pályázat kapcsán. Illetve rengeteg hírlevélre vagyok feliratkozva, amik relevánsak számomra. De jönnek hírek az egyetemen és az Express Innovation Agency-n keresztül is.

Hogy látod, hol fogtok tartani 5 év múlva? Mi a cél egyáltalán, hogy hol szeretnétek tartani?

Manapság kevés nehezebb dolog van, mint megjósolni a jövőt, főleg öt évre. Ilyet a befektetők szoktak kérni. Azt, hogy hol fogunk tartani, azt nem tudom megmondani, de hogy hol szeretnénk tartani, azt igen. Mégpedig szeretnénk egy olyan Európában lévő nagyra növő cég lenni, aki már mozgolódik, keresi a kapcsolatokat a nemzetközi piacok felé, aki elkezdi áthelyezni a hangsúlyt arra, hogy ne csak Európát szolgálja ki, hanem az egész világot.

Ha egy film lenne a Refilamer története, akkor mi lenne a műfaja, címe és ki játszana téged?

Hű, ezen a kérdésen nagyon sokat gondolkodtam, és rá kellett jönnöm, hogy nagyon kevés filmet nézek és még kevesebb színészt ismerek. Ahogy én érzékelem, talán egy tragikomédia lenne és hát nem is tudom, George Clooney még játszik?

Mi lenne a címe? Van valami ötleted rá?

A zöld ötven árnyalata.

Lezárásképpen nagyon sok rendezvényen futunk veled össze, mert te tényleg mindenhol ott vagy, ahol startup rendezvények vannak. Legközelebb hol lehet veled találkozni?

Ezt egyelőre még nem tudom. Viszont próbálunk mindenhol ott lenni, ahol csak lehetünk. Szóval ha lesz valamilyen releváns konferencia, kiállítás, akkor megpróbálok feltűnni és egy kicsi zavart kelteni az erőben.