Egy tucatnyi magyar startup már a nemzetközi radaron van

Biás Csongor

A fejünkbe vettük, hogy minden olyan szereplővel készítünk egy hosszabb lélegzetvételű interjút, aki oszlopos tagja a startup ökoszisztémának. A tartalom meghallgatható.

“Három napra Szilicium-Völgy lesz Budapestből” – Az Untold Storie konferencia előtt így vezette fel Biás Csongor a Startup Hungary ügyvezetője az általuk szervezett eseményt. Megszállottan építkezik és hisz abban, hogy egy tíz milliós ország is képes nagyot alkotni startup fronton. Teljes bizonyossággal állíthatom, hogy nincs olyan alapító ma Magyarországon, aki ne találkozott volna valamilyen formában a nevével, hiszen szorosan kapcsolódik a Startup Hungary Nonprofit szervezethez. Az őszinte beszélgetést igyekeztünk a maga sajátos és nyers formájában megtartani. Milyen gyengeségei vagy éppen erősségei vannak a hazai startup közösségnek? Derítsük ki együtt! Csongor a szokásos lazaságával érkezett a helyszínre, és a megszokott higgadsággal mesélt munkásságáról. A cikkben számos startup berkekben ismert kifejezést találsz, amit szándékosan tartottunk, hiszen ebben a világban ez a de-facto standard.

Mióta vagy a Startup Hungary ügyvezetője, és hogyan kerültél ebbe a pozícióba?

Lassan tíz éve azt csinálom amit most, csak mindig más sapkákban. Örülök, hogy intézményesült ez a fajta közösségfejlesztés, ökoszisztéma építés, Dolgoztam coworking space-eken, befektetőknél, akcelerátornál. Hivatalosan a Startup Hungary-nek nem vagyok alapítója, de a kezdetek óta aktív szerepet játszottam az építésében. Összefogtam és felkutattam azokat az alapítókat, akik már bizonyítottak korábban, hogy Magyarországról indulva is lehet nemzetközileg sikeres céget építeni. A legelejétől fogva ott voltam, amikor összegyűlt a 12 alapító és a hozzájuk csatlakozó szervezetek, mint a Google, az IVSZ és a Design Terminal. Belőlük állt össze a kuratórium bizottsága, akik a legelejétől megszavaztak ügyvezetőnek. Így a létrehozásakkor is jelen voltam.

Miért választottad ezt a területet, és miért szívügyed a magyar startup ökoszisztéma?

A karrierem elején a web2.0, a digitális termékek és az innovációk előretörése teljesen magával ragadott. Olyan világban élünk, ahol már nem közhely az, hogy egy fiatalokból álló csapat összeül egy laptoppal, internet kapcsolattal és akár felhasználók százmillióihoz jutnak el. Lecsökkent az a fajta belépési küszöb, ami ahhoz kell, hogy globális cégeket indíthassunk el. Azt gondolom ehhez elsősorban arra van szükség, hogy elhiggyük, hogy ezt meg lehet valósítani a világnak erről a feléről is. Majd elmentem egy bécsi konferenciára, ami az egyik első Pioneers Festival volt, pont 10 éve. Azt láttam, hogy az ottani közösségnek, az ottani ökoszisztémának az, hogy ennek az iparágnak jelentős képviselői eljönnek, megosztják a tapasztalatukat, van egyfajta katalizáló ereje. Akkor arra gondoltam, hogy hasonló rendezvényeket szervezni egyfelől nagyon hasznos lenne, másfelől pedig számomra is jó lehetőség, hogy a lehető legokosabb, legtapasztaltabb emberekhez közel kerüljek és tőlük tanuljak. Aztán benne ragadtam.

Azok a startupok, akik hozzád fordulnak segítségért, mi a leggyakrabban elhangzó kérdés, és egyáltalán milyen kérdésekkel fordulnak hozzád?

Startup és startup között hatalmas különbség van, teljesen különböző fázisokban keresnek meg. Legtöbbjük fundraising-gel, azaz a finanszírozással kapcsolatos kérdések érkezik, de termékmenedzsmenttel, termékfejlesztéssel, növekedéssel, sales és marketinghez kötődő kérdésekkel is megtalálnak minket, És nem utolsó sorban a megfelelő kollégák felkutatása, jó fejlesztők vagy különböző pozíciók feltöltése is rendszeresen előkerül.

Mentorálsz startupokat?

Nem tekintem magam tipikusan mentornak. Sokat láttam és sok helyen megfordultam. Közben rengeteg jó és tapasztalt alapítóval, befektetővel, szakemberrel találkoztam, akikkel azóta már akár napi kapcsolatban vagyok, de nem gondolom, hogy annyi közvetlen gyakorlati tapasztalatom lenne, hogy én magam mentoráljak másokat. Adok tanácsokat, de leginkább azzal tudok segíteni, hogy összekötöm a megfelelő embereket.

Az egyik legaktívabb startup meetup a havi rendszerességgel megjelenő First Monday. Több, a magazinunk által készített interjúban ajánlották az eseményt. Erős a network hatás, színvonalasak a beszélgetések. Tervezitek bővíteni a rendezvényt?

A Startup Hungary elindításánál fontosnak tartottuk, hogy legyen egy havonta megrendezésre kerülő esemény, ahol a közösség tagjai találkozhatnak egymással. Azt a sorozatot szerettük volna folytatni, amit korábban Záboji Péter indított el és a maga idejében legendás volt. A sorozat szünetelt pár évig, majd újraindítottuk. Megtisztelő, hogy mi folytathatjuk, amit Péter kezdett felépíteni. Mostanában tényleg teltház érzet van, én magam is érzem, de nem tervezünk másik helyszínre költözni. Ez a 100-150 fős létszám jól tud működni. Elképzelhető, hogy később meghívásos lesz a rendezvény vagy éppen hamarabb betelnek a jegyek, de egyelőre nem tervezzük nagyobbra duzzasztani. Megvan annak a varázsa, ha valami kicsi vagy közepes méretű. Az a célunk hogy elhívjuk a legkiválóbb alapítókat, szakembereket, befektetőket, akiket be tudunk mutatni a közösség tagjai számára. Így a tapasztalataikat a lehető legközvetlenebb formában tudják megosztani velük. Ez inspirálólag hat a közönségre, így tud kialakulni egy hosszú kérdezz-felelek szekció .

Az eseményeitek a fővárosban kapnak helyet. Vidéki startupként milyen lehetőségek vannak? Lehet tartósan egyáltalán vidéki városból nemzetközi projektet építeni?

Abszolút. Alapvetően a rendezvényeinkhez valóban nehezebb élőben kapcsolódni, de önmagában a startup világhoz szükséges tudás, és ennek a különböző módszertanai online könnyedén elérhetőek. A legtöbb alapító, befektető, VC és angyal is egyaránt megosztja blog formájában is a jobbnál jobb tartalmakat. Inkább az a kérdés, hogy a startupper tagja e egy olyan közösségnek, ahol inspirálódik és megtalálja a számára fontos információkat. De ezekhez online is lehet csatlakozni.

Tervezitek, hogy mondjuk vidéki városokban is megjelenjen a First Monday időközönként?

Mindenképpen. Azt azért látni kell, hogy a Startup Hungary-t egy háromfős operatív csapattal csináljuk, ezért van némi kapacitásbeli hiányunk, ami sokszor probléma. De tervezünk bővülni, és nagyon biztatjuk a kedves nagyvállalati és egyéb szponzorokat, hogy jöjjenek és támogassák a közös missziót. Csatlakozzanak olyan cégekhez, mint a Google, Microsoft, Citibank, PortfoLion, Lead Ventures, DayOne Capital, SEON, SZTNH vagy a Bird & Bird. Minél többen csatlakoznak, annál többen tudunk a közös célokon dolgozni. Így minden bizonnyal eljutunk oda, hogy rendszeres programokat vigyünk vidékre is.

Kicsit beszélhetünk arról, hogy az Untold Stories milyen számokat hozott? Milyen arányban voltak hazai és nemzetközi látogatók?

Az Untold Stories-t társszervezésben csináltuk az Európa Média Group-pal. A célunk az volt, hogy Magyarországon is legyen egy nagy, nemzetközi rendezvény, amely a nemzetközi véleményvezéreket, befektetőket, tech újságírókat elcsábítja Budapestre. Ők azok, akik végig látogatják a régiós nagy konferenciákat. Sikerült bebizonyítanunk, hogy ezt meg lehet csinálni és van is értelme. Közel ezer fő látogatott el a kétnapos rendezvényre, akiknek körülbelül a 25%-a érkezett külföldről. Ezek a szereplők mind meghatározó szereplői a nemzetközi startup ökoszisztémának. A közel 100 előadónak pedig 80%-a volt külföldi.

Tudsz esetleg olyan deal-ről, ami az ottani networknek köszönhetően jött létre?

Két deal-ről is tudok, amelyek már előrehaladott tárgyalási fázisban vannak, viszont a részletekről nem beszélhetek.

Rengeteg információ van a birtokodban a startup világról. Lényegében folyamatosan ez a téma van a fókuszodban. Gondolkodtál már azon, hogy összeraksz egy oktatási anyagot és utána egy tanfolyam keretein belül átadod ezt a tudást?

Alapvetően én inkább “fan boynak” érzem magam. Ismerek tapasztalt és nagy tudású szakembereket, akikkel közösen elkezdtünk workshopokat szervezni. Ezeket folyamatosan szervezzük, de jelenleg csak meghívásos alapon, magas potenciálú startup alapítóknak. Főleg sales, marketing, growth, termékmenedzsment és HR témában. Abban kevésbé hiszek, hogy egy hosszabb lélegzetvételű online kurzust csináljunk. Ahogy korábban is említettem, nagyon sok jó tartalom van, ami online is hozzáférhető és inkább ennek a kurációjában hiszek. Egy online kurzus készítésében nem látok fantáziát. Mi inkább a közösségépítésre fókuszálunk, ahol egymásnak tudunk segíteni, és ehhez társítunk egyfajta mentor pool-t az elérésünkből.

Mit gondolsz, milyen tudással kell rendelkeznie egy startuppernek? A termékfejlesztésben legyen magasan kvalifikált, vagy inkább az üzleti világban mozogjon otthonosan? Van olyan, amiben mindenképpen jártasnak kell lennie?

Ez egy olyan műfaj, ahol gyors ütemben kell tanulni és fejlődni. Kevés sikeres alapító van, aki úgy vágott bele, hogy minden kompetenciája és minden tudása adott volt. Az eredeti kérdésre visszatérve gyakrabban látom azt, hogy technikai hátterű emberek tanulnak bele a üzleti életbe sikeresen. Kevésbé találkozok fordított esettel, mert egy üzleti alapító nem fog beletanulni jól a programozásba. Amikor ezt kiszervezik vagy az alkalmazottak felelnek a mobil appért vagy egy Saas termékért, azt kevésbé gondolom jó forgatókönyvnek. A hazai sikeres példák is azt mutatják, hogy sokkal gyakrabban fordul elő az, hogy egy technikai hátterű személy tanul bele az üzleti világba.

Mondok két állítást, amiről el kell döntened, hogy szerinted igaz vagy hamis: azok a startupperek, akik a termékfejlesztésre koncentrálnak, könnyebben elbukják a projektet, mint azok, akik az üzleti világban mozognak otthonosan.

Attól függ, mit értünk termékfejlesztés alatt. Ha nem csupán a klasszikus termékfejlesztést vesszük alapul, ami magába foglalja a mérnöki, technikai, fejlesztői kompetenciát, hanem egyfajta holisztikus, multidiszciplináris nézőpontot, ami az üzleti, a dizájn és a fejlesztői világot egyesíti, akkor úgy gondolom, ez a fajta kompetencia a legfontosabb. Amikor termékfejlesztésről beszélünk, nekem egy a holisztikus product management szemléletmód jut eszembe, ami igazán kardinális és felülírja a pusztán üzleti gondolkodást.

Ha csak arról beszélünk, hogy milyen módon épül fel maga a termék, mennyire jó az architektúrája, mennyire gyorsan töltődik be az oldal, és az alapítók erre fókuszálnak, az nyilván nem jó. Ellenben ha azt vizsgáljuk, milyen felhasználói problémákat oldunk meg és folyamatosan iterálunk, üzleti és dizájn gondolkodást is beleviszünk, számomra az maga a termékfejlesztés. Ami sok esetben hiányzik mind az üzleti hátterű, mind a pusztán technikai hátterű emberekből. A product management kultúra, és annak az érettségi szintje az, ami igazán hiányzik a piacról. Gyakran emlegetjük, hogy hazánkban nagyon magasan kvalifikáltak a fejlesztők, nagyon jó termékeket csinálnak, viszont nem tudjuk eladni, marketingelni, de ez így nem igaz. Maga a termékfejlesztés arról is szól hogy kitaláld, mit fejlessz le, amire valós igény van. Ebben a fajta “termékfejlesztésben” nem vagyunk annyira erősek. Látszik is a nagyobb scale up fázisba ért cégeknél, hogy küzdenek a Product Management pozíciók feltöltésével.

Az egyik tavalyi interjúban azt mondtad, hogy azok a startupok, amikből sikersztori lesz általában a termékfejlesztés zajlik itthon, de a sales, a marketing és egyéb üzleti tevékenység inkább valamilyen külföldi központhoz kapcsolódik. Érdemes kiszervezni a marketing, a termékfejlesztés vagy mondjuk az értékesítési feladatokat egy erre szakosodott cégnek?

Nem hiszek abban, hogy a termékfejlesztést, vagy a disztribúciót jól ki tudná szervezni egy startup. Mondom ezt úgy, hogy korábban építettem olyan termékfejlesztő ügynökséget, ami startupokkal akart foglalkozni. Ez két olyan alapvető kompetencia, aminek egészen egyszerűen házon belül kell lennie, hogy létrejöjjön a termék, amit értékesíteni szeretnének a leendő felhasználóknak. Ezek olyan szintű alaptevékenységek, amelyeket kiszervezni szinte képtelenség. Nézzünk egy konkrét példát. Tételezzük fel, hogy egy olyan inbound marketingre épülő, organikus bottom-up terméket fejlesztesz, amiben a SEO az kardinális kérdés lesz. Ezt a tevékenységet kiszervezed egy külsős ügynökségnek. Az ügynökség teljesen más módon lesz érdekelt a projektben, mint te. Egy általános ügynökség esetében, még ha agilisen dolgoznak is egy fix projektnél, az érdek az lesz, hogy jöjjön be az ügyfél, futassuk ki a projektet, lehessen kiszámlázni, majd jöhet a következő.

Ezzel ellentétben egy startupnál folyamatos az iteráció, és szerepet játszik cross funkcionalitás is. Fontos, hogy a termék szorosan együtt tudjon dolgozni a marketinggel, fejlesztőkkel. Nem láttam olyan esetet, amikor ezt sikeresen ki tudták volna szervezni a feladatot. Nyilván vannak ellenpéldák, de nem érzem követendőnek a legtöbb esetben. Ez egy olyan alapvető kompetencia, amit a befektetők is a házon belül akarnak tudni. Ráadásul azok a cégek, akik beléptek egy gyors növekedési fázisba, gyakran külföldi emberekkel, külföldi központokban halmozták fel ezt a tudást. Ez talán egy kicsit változik majd, mert az újgenerációs scale up-pok a budapesti irodákban is építenek ilyen jellegű funkciókat.

Amikor befektetést tervez egy startup, sokszor halljuk, hogy marketingre szeretnék a befektetést elkölteni. Mit gondolsz erről? Jól meg tudják fogalmazni a startupok, hogy mire van igazán szükségük?

Sajnos nem. Vannak ilyen illúziók, hogy csak a marketing gépezetet kell beindítani és működni fog a startup. Ezzel szemben gyakran látjuk azt, hogy lyukas tölcsérbe öntik bele a marketing dollárokat. Ameddig úgynevezett top line growth-t eresztessz egy olyan termékre, ahol nincs megoldva a retention, nem járnak vissza a felhasználók, nincs jól megcélozva a közönség és egyszerűen lemorzsolódnak a megszerzett felhasználók, akkor ezek valójában kidobott dollárok. Itt jön a képbe, amiről az előbb beszéltünk, hogy ez a fajta product menedzsment szemlélet hiányzik sok csapatból. Gyakorta hiányzik az a fajta radikális látásmód, hogy ha valami nem működött akkor azzal szembenézzünk és kidobjuk, ne csak elhúzzuk a végtelenségig. Sok a zombi startup, akiknek már valószínűleg egy új ötleten kellene dolgozniuk.

Szerinted mikor jön el az a pont, amikor azt kell mondani, hogy itt elég volt? Nem öntök bele több pénzt és vagy pivotálok, vagy bezárom a boltot.

Nagyon jó kérdés. Nyilván kell egyfajta fail fast szemlélet. Mellette szembe kell tudni nézni azzal is, ha nem működik a termék és van, hogy elölről kell kezdeni. Emellett pedig néha kitartásra van szükség. Talán abban van a kulcs, amit mondasz, hogy sok esetben pivot-álni kell nem feltétlenül a kidobni. Nemrég a First Monday-en az Antavo volt a vendégünk, akik 10 év után álltak rá egy olyan növekedési pályára, amelynél háromszorozni tudták a bevételüket több pivot után. Ez nem egy tipikus sztori. Nyilván a befektetők se feltétlenül azokat a startupokat keresik, akik pár év alatt képesek egy komoly szintre érni, de persze léteznek ilyen történetek is. Ugyanígy sült el a Drops sztorija is. Ők szintén évekig toltak egy terméket, ami nem működött, és nulláról kezdtek bele egy olyan dologba, ami utána be tudott durranni. De valóban, amin évekig dolgozol, azt kidobni egyik napról a másikra és elölről kezdeni, az nehéz. Főleg akkor, ha vannak piactorzító elemek.

Balkáni finanszírozásból meg lehet hódítani a nemzetközi piacot? Alacsonyabb befektetést kap egy hazai startup, mint mondjuk egy USA-ból vagy Kanadából induló, de valójában ugyanazon a piacon kell helytállniuk.

Szerintem igen. Ezt már bizonyították a most futó nagyon forró startupok is. A Shapr3D amikor útnak indult, több komolyabban funddolt startup is a piacra lépett velük együtt és ennek ellenére ők állnak a legjobban. Számtalan egyéb példa is bizonyítja ezt. Kelet-Közép-Európában megvan az a fajta előny, hogy olcsóbb céget építeni. A kiépített talent pool hűségesebb a munkaadóhoz, kevésbé van job hopping jelen. Ha itt építesz egy jó céget, akkor van összesen 5-6 versenytársad a piacon, máshol viszont az utcasarkon van 5-6 versenytárs.

Mit gondolsz arról, hogy a nyelvi korlátok miatt nehezebb mondjuk Európában startupot indítani USA-val szemben? Arra gondolok, hogy itt töredezett a piac, sok esetben a lokális nyelveket helyezik előtérbe, így a nyelvesítésre hatalmas összegeket égetnek el a befektetett tőkéből.

Ez alapvetően piac és startupfüggő. A legtöbb esetben azért úgy érdemes startupot indítani, hogy ebből valami nagy, globális termék lesz, amivel belépsz egy homogén piacra, ahol bizonyíthatsz. Ez a gyakoribb út a sikerhez. Persze erre is vannak ellenpéldák. Ez nem a saját gondolatom, pont Csanády István (founder – Shapr3D) mondta egyszer, hogy az európai cégeknek meg kell találnunk a saját erősségeinket, nem a Silicon Valley modellt másolni. Egyébként pont ez a fajta lokalizációs készség, ami már az elejétől fogva benne van a szervezet DNS-ében hatalmas előnyt is jelenthet a piacon. Ezzel szemben egy amerikai alapítónál megvan az a fajta “luxus”, hogy egyből a saját kis homogén, angolul beszélő piacukra mennek. Nekik sokkal nagyobb ugrás Európában vagy Ázsiában terjeszkedni. Így egy magyar vagy európai cég, ahol már a kezdetektől fogva megvan a lokalizációs képesség, akár versenyelőny is lehet.

Mit gondolsz azokról a startupokról, akik úgy tervezik, hogy a magyar piacon validálják a terméküket és később innen indulnak útnak?

Kevés esetben látom ezt jónak. Okozhat meglepetéseket, hogy a magyarországi felhasználói szokások vagy piaci környezet, mennyire eltérő akár a nyugat európaihoz képest is. A termékedet, a go-to-market stratégiádat egy olyan piacra igazítani, amely olyan insight-okat ad neked, ami nem feltétlenül fog működni külföldön, az kockázatos vállalás. Fehér Gyula szokta ezt kérdezni, hogy: “Mi az oka annak, hogy Magyarországon kezded el, azon túl, hogy te most itt vagy?” Mert ha csak ennyi a válasz, hogy azért, mert itt élsz, az édes kevés. Pont a startupokban van meg az a nagy skálázhatósági előny, hogy bárhol elkezdheted. Legtöbb esetben nem kell helyi irodát nyitni, nem kell egy csomó más dolog sem, miért kezdenéd a magyar piacon? Van esetleg valamilyen stratégiai oka? Valószínűleg nem lesz. Kiemelten fontosak az early adopter-ek is, akik elsőként szeretik meg és kezdik terjeszteni a szolgáltatást vagy terméket és nagyon nem mindegy, hogy ők hol vannak.

A Facebook se véletlenül a Harvardról indult világkörüli útra. Az ott tanuló emberek kezdték el használni. Ők utána a kapcsolatrendszerükből adódóan egy stratégiailag sokkal fontosabb early marketen adtak exposure-t a cégnek.

Persze vannak ellenpéldák. Ha megnézzük, ezek általában operáció heavy cégek, akik nagyra nőnek, egy helyi indulás és gyors régiós terjeszkedéssel. Ilyen például a Bolt, korábban a Taxify. Észtországból indultak, aztán elkezdtek olyan régiós helyeken terjeszkedni, ahol az Ubernek volt compliance issue-ja vagy olcsón tudtak taxi vezetőket rekrutálni. Így mentek piacról – piacra nagyon gyorsan. Ma már több, mint tízmilliárdos a cég és Afrikában is jelen vannak. De ilyen például a csehországi Rholik, akit itthon Kifliként ismerünk. Nekik Magyarország volt a második piacuk. Ma már unikornis cégnek számítanak. De ezek ellenpéldák. Saas termék esetében kevésbé látok sikeres cégeket kinőni, ha helyi fókusszal kezdenek.

Olvastam egy korábbi riportodban, hogy azt mondtad nem feltétlenül jó magyar Kft-t létrehozni arra, ha nemzetközi pályára szeretnénk menni, bürokratikus és egyéb okok miatt. Ráadásul a nemzetközi jogban nem nagyon tudják értelmezni a befektetők, hogy hogyan lehet részesedést kapni egy magyar Kft-ből.

Abszolút. De ez nem csak magyar probléma. Egész Európában jellemző, hogy gyakran flippelnek, amit annyit jelent, hogy létrehoznak egy anyacéget, és annak a leányvállalata, a helyi cég alkalmazza az embereket. Amíg egy angol, észt, vagy egy amerikai cég esetében gyakorlatilag pár kattintással a legtöbb dolgot el lehet intézni, addig idehaza komoly költséggel és idővel jár. A Kft esetében ráadásul nincsenek igazi részvények, egy nemzetközi befektetőnek mindezek kacifántosak. Éppen ezért a befektetők – sok esetben még a magyar befektők is – inkább a külföldi cégalapítást preferálják.

A magyar VC-k mit preferálnak jobban, hogy magyar Kft-t legyen létrehozva alapításnál, vagy inkább kapásból külföldi cég?

A hazai piaci befektetők, akik egyébként nemzetközi befektetőkkel közösen szoktak beszállni, jobban preferálják már kezdetektől fogva, hogy egy külföldi cégbe szálljanak be. Van ellenpélda is, de mindenki tudja, hogy előbb utóbb, ha tényleg nemzetközi babérokra tör a cég, ha nem is azonnal, de később elég nagy a valószínűsége, hogy meg kell történnie a külföldi cégalapításnak. Minél később lépi meg ezt a startup, annál drágább és bonyolultabb lesz, ha több részvényes érkezik. Az elején ráadásul nem jelent sokkal nagyobb költséget a fenntartásban. Olyan szolgáltatásokat lehet használni, mint a Stripe Atlas, amiből pár kattintással el lehet indítani egy amerikai céget. vagy mondjuk a Carta, amivel, akár a captable-t is le lehet menedzselni digitálisan, amit persze egy magyar cégből nem fognak tudni használni az alapítók.

Ha külföldi cégként kerül bejegyzésre, akkor az magyar unikornis lesz, vagy nem?

Ez jó kérdés. Szerintem az lesz. Ilyen szempontból kérdés, hogy a LogMein-t ki gondolja magyar unikornisnak. Több riportban úgy szerepel, mint magyar unikornis, és én nem vitatkozok ezzel, mert szerintem jót tesz az ország promójának, hogy legalább már van egy hazánknak is. Az én fejembe az a magyar unikornis, aminek legalább egyik alapítója magyar, és Magyarországra szállít valamilyen értéket. Ez abba mutatkozhat meg, hogy van itt valamilyen operációja, ami foglalkoztat embereket és tehetségeket nevel ki az országnak. Ilyen szempontból a LogMeIn teljes mértékben megfelel ezeknek a kritériumoknak. Az egyik alapítója, Anka Márton. Igaz Ő már régóta nem vesz részt az operatív működésben. A LogMeIn egyébként 2009-re már a tőzsdére ment és több összeolvadáson keresztül lett unikornis. De nem az határozza meg, hogy milyen országból bejegyzett cégbe érkezett a befektetés, ahol elérte az egymilliárdos értékelést, hanem az, hogy van e magyar kötődése az alapítókon keresztül, és van e bármifajta értéklánc, ami a magyarországi ökoszisztéma fejlesztését előreviszi.

Szerinted van rá esély, hogy az elkövetkezendő 1-2 évben útnak indul innen egy unikornis?

Abszolút. Két cégünk is van, a Seon és a Bitrise, akiknek az cégértékelése 500 millió euró felett lehet. Nyilván a makrokörnyezet most nem kedvez az új unikornisok születésének, és a cégértékeléseknek, de nem bonyolódnék jóslatokba arról, hogy mikor fordul meg a piac vagy a makrokörnyezet. Ők már nagyon jó pozícióban vannak ahhoz, hogy pár éven belül egymilliárd feletti cégértéket is meghaladják.

Hogy látod, a nemzetközi befektetők felfigyeltek ezen a két cégen keresztül a hazai startup ökoszisztémára? Nagyobb a kedv a magyar befektetésekhez?

Persze, és a befektetők nemcsak erre a két cégre figyeltek fel, hanem van még egy tucatnyi cég, akik megjelentek a nemzetközi radarokon. Sajnos csak egy tucat, de lehetne több is. Szerencsére a romániai UIpath pedig tényleg nagyon sok befektetői szempárt vonzott az egész régióra, de természetesen ezek a magyar cégek is. Csak páran közülök: Seon, Bitrise, Shaper3D, Turbine AI, aiMotive, Commsignia. Ők azok, akik Tier 1-es európai és amerikai befektetőktől vontak be forrást.

Láttad valamelyiküket a kezdetektől fogva? Miben mások, mint a többi startup?

Szerencsére volt rá lehetőségem. Amikor 2015 – 2016 ban indult a Bitrise, akkor már követtem a pályájukat. Ekkor még a Mozaik Coworking-get vezettem. A Seon is ott kezdett. Az első befektetőik nekem üzleti partnereim voltak, akikkel együtt csináltuk a Mozaikot. Szintén a Bitrise első befektetői a Fiedler Capital, akikkel együtt dolgoztam. Nehéz megmondani miben mások, de van egyfajta megszállottság a felhasználóik vagy egy iparági probléma megoldására és persze egy belső késztetés, hogy valami jelentőset alkossanak a globális piacon. A determinisztikus elhivatottság, ami igazán kiemeli őket, mert már nem tudják elképzelni, hogy mással foglalkozzanak.

Ha egy nemzetközi befektetőnek mutatnád be a magyar startup ökoszisztémát, mi az a három dolog, ami miatt érdemes meglátogatni a régiót és idehozni a tőkét?

1. Erős a fejlesztői erőforrás idehaza, amit erősen alá lehet támasztani azzal, hogy olyan cégek, mint pl.: a Wise, Cloudera vagy más nagy tech cégek is építettek itt központokat,

2. Az első generációs sikersztorik, akik már bizonyították, hogy ki lehet törni ebből a régióból.

3. Budapestnek megvan az a fajta kozmopolita hangulata és élhetősége, ami a kreatív gondolatoknak, kreatív tehetségnek bevonzásában kardinális. Nem véletlenül lett San Francisco a hippimozgalomnak a központja. Van erre egyfajta igény a kreatív kasztban, hogy jó helyeken éljenek. A városnak a megközelít-hetősége is fontos előny, mert bárhová könnyű eljutni.

Állami pénzek lepték el tőkével a hazai startup ökoszisztémát, de a környező országok sikereit nézve hazánk kimutatható lemaradásban van. Mit okozott ez a hazai startupok tekintetében?

Szerintem nem sült el annyira jól. Sokan mondják azt, hogy rossz az állami pénz, de csak az lenne rosszabb, ha nem lenne. Ebben nem vagyok teljesen biztos. Az állami befektetések olyan kötöttségekkel járnak és olyan bürokratikus overhead-del, ami egészen egyszerűen megnyomorítja a startupokat. Ezek a feltételek nem a legjobb startupokat fogják behozni, akik piaci vagy nemzetközi VC-ktől is tudnának befektetést szerezni. Ráadásul ezeknek a befektetőknek van egy kihelyezési kényszere is, mert csak akkor tudják a pénzt kihelyezni, ha bizonyos időn belül elég nagy volumenű befektetést eszközölnek. Mivel a rosszabbak mennek hozzájuk, így alacsonyabb lesz a belépési küszöbe annak, hogy kik kaphatnak pénzt és kik nem. Probléma, hogy nagyon sok alapnál más iparágból érkező szakemberek ülnek, akik a saját szakterületükön kiválóak, mert private equity-vel, banking-gel, közigazgatási szektorral foglalkoztak korábban, de gyakran összetévesztik, hogy mi startup és mi egy digitális KKV. Emiatt felhígul, hogy mit tekintünk startupnak és mi kaphat pénzt és mi nem.

Az újonnan érkezők, akik egyébként lelkesen építkeznének, ők azt látják, hogy ez a normatíva, hogy lehet olyan startupra is pénzt bevonni, aki itt a helyi piacon próbál egy nemzetközi piacon jól bejáratott üzleti modellt megvalósítani. Hirtelen a média lehozza, hogy ő a következő Facebook, és ez lesz a közbeszéd témája. Ez egy kicsit az egész szcénát felhigítja. Az igazán tehetséges fejlesztőknek, UX-eseknek, dizájnereknek egy kicsit talán hóbortossá is teszi ezt az egész életpályát. Emiatt pedig akiknek igazán kellene startupot alapítaniuk, azok nem alapítanak. Akik meg belefognak és alapítanak, azok nem startupot csinálnak, hanem olyan digitális KKV-t, ami tud pénzt bevonni. Ráadásul megvan ebbe a rendszerbe toxikusságként, hogy akik kapnak pénzt utána nehezen tudják bezárni a bazárt. Néha még mesterségesen életbe is vannak tartva, mert ezek az állami alapok azt nézték, mennyi pénzt helyeztek ki, és mennyi van életben. Nem olyan a KPI-uk, mint egy piaci VC-nek, aki a hozamra optimalizál, és a legjobb startupokat keresi. Szóval az egésznek van egy öngerjesztő toxikus hatása, ami nem egyszerű. Emiatt pedig kialakult egyfajta párhuzamos univerzum. Klikkesedésnek is mondhatjuk, ezért itt lenne az ideje egyfajta fogalomtisztázásnak.

Számodra mit jelent az a szó, hogy Startup?

Szerintem olyan innovatív cégeket, akik a globális piacon akarják megmérettetni magukat, skálázható, gyors ütemben növekedő termékkel.

Egyfajta széthúzás érezhető a magyar ökoszisztémán belül, klikkesedés, ahogy te is mondtad. Mi lehet ennek az okozója?

Gyakran kapjuk azt a kritikát, hogy a Startup Hungary egy elit klubnak tűnik. Előfordult olyan eset, hogy egy VC be akart szállni a támogatók közé és nehezen tudtuk megfogalmazni a diplomatikus visszautasítást. Viszont csak olyan VC-től szeretnénk elfogadni támogatást, akikhez utána magabiztosan küldhetjük oda a körülöttünk lévő startupot, mert tudjuk, hogy hozzájuk nyugodtan mehetnek. Meg kell húznunk egyfajta határt, hogy tisztuljon a fogalom. Aki a rendezvényünkre jár, aki a mi előadásainkat hallgatja, az egészen biztosan tudja, hogy akikkel ott találkozik, ők a nemzetközi playbook szerint játszanak. Ennek a terjesztését tartjuk fontosnak. A jó minőségű alapítók, mentorok, akiknek limitált az idejük, akkor fognak örömmel eljönni másodjára is, ha olyan startupoknak tudnak segíteni, akik meghallják, amit mondanak nekik. Emellett felkészültek és tisztelik az idejüket. De ez nehéz kérdés, mert egyfelől inkluzívnak is kell lenni, másfelől a minőség miatt pedig egyfajta exkluzivitást is kell teremteni a közösségépítésben. Elindultak párbeszédek, érdekes kapcsolódások többek közt a HunBannal, a HVCA-val, és közösen tervezünk policy javaslatokat kidolgozni és promotálni azokat. Léteznek ilyen jellegű együttműködések. Alapvetően azért kicsi az ökoszisztéma. Mindenkivel nagyon szívesen dolgozunk együtt, de a kapacitásunk véges, elsősorban nemzetközi kapcsolatok kiépítésére fordítjuk erőforrásainkat, mert abban látunk nagyobb értéket jelenleg.

Többnyire ugyan pozitív példákról beszélünk, azokról a startupokról, akik valamiféle sikert értek el. A konferenciákon is azok a szereplők állnak a színpadon, akik sikeresek, vagy nagyon jó úton haladnak ahhoz, hogy azok legyenek. Hol vannak a bukások, amiből jóval több sztori születik? Hazánkban is akkor hallunk először és utoljára egy startupról, amikor befektetést kapott. Megjelenik valamelyik médium címlapján, majd eltűnik a süllyesztőben. Ennek kapcsán hol vannak azok a történetek, amik a befektetett tőke elköltése után mondjuk csődöt jelentenek?

Szerintem az is probléma, hogy nem jelent mindegyik csődöt. Sok olyan startup van a köztudatban, akik már nem is dolgoznak a terméken vagy a szolgáltatáson. De olyanok is, akik még nem tudják különböző adminisztratív akadályok miatt lezárni a céget, holott már nem is dolgoznak rajta. A sikersztorik mögött is ezer bukás van. Azoknak a bukását, akik utána sikert értek el, jobban el tudom hinni, hogy abból tanulhatok. Néha a bukást piedesztálra emeljük. A startup világban van egyfajta túlértékelése, pedig csak akkor hasznos, ha utána abból tanulunk is. Később pedig ebből sikeres történetet építünk. Az olyan emberek szájából fontos hallani a sztorikat, akiknek van valamilyen mondandója is azzal. Bukni mindenki tud, de úgy bukni, hogy abból legyen jó tanulság az jóval ritkább. A startupoknak a 80%-a kap finanszírozást. Ebből kevesebb mint 6% az, akik eljutnak egy nemzetközi Series A körig, ami nagyon kevés. Jellemzően ezek nem azok a cégek, akik az állami vagy félállami szektorból kapnak pénzt.

A külföldi befektetők jó néven veszik, ha magyar VC-k vannak benne a startupban?

Bizonyos VC-k esetében igen, más VC-k esetében pedig nem. Vannak olyan alapok, akik rendszeresen fektetnek be külföldi, jónevű, VC-kel. Az ő jelenlétük egy jó jel, de sajnos az ellentéte is elmondható. Egyes fundoknak nemzetközi szinten is rossz a hírneve.

Egyre több nemzetközi befektető jön hazánkba, itt is maradnak, és keresik azokat a startupokat, akikbe be tudnak fektetni. Hogy látod, ez most szaporodni fog még jobban, vagy pedig kicsit visszaszorul?

Szerintem igen, főleg a korai fázisban lévő startupok esetében. A tőzsdei értékcsökkenések miatt, a későbbi fázisban lévő startupok esetében érezhető a globális VC-k terén egy nagyobb visszaesés. A korai fázisban még kevésbé. Nyilván ott is lassabban haladnak a dolgok, csökkentek az értékelések, de alapvetően nincs ilyen szintű visszaesés. Elsősorban a régiós VC-ktől érkezik nagyobb figyelem, de a Top Tier kategóriákból is megfigyelhető mozgolódás. Ha megnézzük a Creandumot, ők az elmúlt három évben három nagy befektetést eszközöltek. A Shaper3D-t először, utána a Seon-nak és a Craftnak a Series A-jét. Ez összesen közel 25 – 30 millió euró kihelyezés volt Magyarországra, ami jelentős méretű kihelyezés egy Creandum méretű és lefedettségű fund-nak. Ez egy jó jel. Azért még kevés nagybefektető jött ide, de folyamatosan keresik a deal-eket. Viszont azt kell mondanom, hogy sajnos nincs nagyon jó deal. Sok esetben nem tudunk startupot küldeni nekik, a legtöbb csapat nem az ő elvárási rendszerüknek megfelelően optimalizálja a pitch-ét, narratíváját.

Tudtok ebben segíteni a startupoknak, hogy mire lenne szükség?

Próbálunk, de nem nekünk kell elhitetni velük, hogy több milliárd dolláros bizniszt tudunk építeni, hanem az alapítóknak. Ha kisebb az ambíciója, akkor egyszerűen nem fog találkozni a VC elvárásaival. Azt hiszem, hogy ebben úgy tudunk a leghatékonyabban segíteni a felhangosítjuk a példaértékű történeteket és így növeljük az ambíció és önbizalom szintjét a közösségben