Ezért (ne) használj a startupodban gamificationt: ezeket az érveket gondold végig, mielőtt játékosítod a termékedet

Szerző: PUSZTAI ÁDÁM

Tedd a szívedre a kezed: szeretnél olyan terméket vagy szolgáltatást készíteni és piacra dobni, amit emberek hömpölygő tömegei használnak, ráadásul önként és dalolva?

Akár klasszikus értelemben vett vállalkozást viszel, akár egy startupban dolgozol, a cél mindig ugyanaz: olyan terméket létrehozni és eladni, ami valakinek valamilyen problémáját megoldja és hajlandó is fizetni érte. Az a gond, hogy gyakran nem elég az, ha a potenciális vásárló megérti, hogy neki a te cuccodra szüksége van. A figyelem és a döntési képesség véges erőforrás és kimerülhet – ilyenkor hozunk rossz döntéseket vagy halogatunk. Mit tehetsz azért, hogy amikor a te termékedről döntenek az emberek, akkor a lehető legnagyobb eséllyel mondjanak igent az ajánlatodra?

1. Nem a saját fejed után mész, hanem lekutatod, hogy kinek, milyen problémáját pontosan hogyan fogja a te ötleted megoldani – vagyis validálsz,

2. Könnyen használható és a felhasználók számára értéket adó cuccot készítesz – vagyis figyelsz a termékfejlesztésre és a felhasználói élményre,

3. Szeretnéd még vonzóbbá tenni az érdeklődőknek és a meglévő felhasználóknak is a termékedet – vagyis marketingszöveget írsz és talán gamificationt használsz.

Azonban csalódást kelthet benned és a felhasználóidban is, ha a vonzóbbá tétel bőven megelőzi az előtte lévő két teendőt. Ilyenkor kerülnek ki a startup-boszorkánykonyhákból olyan appok, amik a csillagokat leígérik az égről és játékszerű élményt kínálnak. Ennek az eredménye pedig a sok letöltés, gyors kiábrándulás, sorakozó gyenge értékelések. Mintha brokkolival etetnéd a gyereket (aki ezt nem szereti), és a brokkolit előbb csokiba mártod, hogy a gyerek kérje és beleharapjon. De ezután arcul csapja a valóság. Mit tudsz tenni azért, hogy vonzóbbá tedd a terméked/szolgáltatásod gamificationnel, de ne “csokis brokkoli” legyen belőle?

Mi az a gamification?

Ahhoz, hogy teljesen közös nyelvet tudjunk beszélni ebben az anyagban, érdemes valahogy definiálnunk a gamificationt. A gond az, hogy nincs egyértelmű definíciója: hívhatjuk ezt módszertannak, stratégiának, vagy akár értékalkotást támogató eszköznek is. Én négy dolgot szoktam kiemelni a gamificationnel kapcsolatban.

Az első, hogy ez egy stratégia, vagyis segít nekünk átgondolni, hogy valamilyen problémát hogyan oldjunk meg. Ha nincs megoldandó probléma vagy javítandó folyamat, akkor a gamificationnek nincs haszna.

A második és harmadik dolog, hogy játékelemeket használunk nem-játék környezetben. Vagyis pontokat, jelvényeket, ranglistákat, satöbbit teszünk, például vevőszerző folyamatokba. Olyan környezetbe tesszük ezeket a mechanizmusokat, ahol nem a szórakozás a fő cél, hanem valami más (például minél több konverzió elérése). Végül azt érdemes még kiemelni, hogy a gamification célja az, hogy hasson a felhasználók, vevők, érdeklődők viselkedésére. Mondhatjuk úgy is, hogy a gamification, tágabban a viselkedéstervezés lényege, hogy etikus eszközökkel rávegyük az embereket arra, hogy valamit többen, többet, többször tegyenek meg.

Ha te startup vagy, akkor nálad többen, többet, többször vásároljanak. Vagy az appodat többen, többet, többször használják.

Mire használhatod a gamificationt?

Ha valaki felteszi azt a kérdést, hogy miért érdemes gamificationt használni egy vállalkozásban, akkor egy rakás buzzword lesz rá a válasz általában: “nő az engagement, a customer loyalty, virálissá teszi a terméket, ráadásul meg is különbözteti a piacon a konkurensektől”. Való igaz, hogy ez mind következménye lehet egy jól kitalált gamification-stratégiának, de nem erre használhatjuk a gamification-elemeket. Amikor játékosítani akarsz valamit, akkor három, egymást követő lépésben kell gondolkodnod. Az első lépés az, hogy végiggondolod, hogy milyen folyamaton, milyen lépéseken szeretnéd végigterelni az érdeklődőket, a felhasználókat. Például egy hirdetésből kattintsanak át egy landing oldalra, ott regisztráljanak be, menjenek végig az onboardingon, használjanak egy-két funkciót, adjanak visszajelzést – és így tovább. Azért fontos ezeket az elvárt lépéseket végiggondolni, mert a játékosítással te arra ösztönzöd az embereket, hogy ezeket a kívánt cselekvéseket nagyobb valószínűséggel tegyék meg.

A második lépésed pedig az, hogy ha így feltérképezted a saját folyamatodat, akkor azt gondold végig, hogy mely lépéseket szeretnél ösztönözni? Itt általában az a kérdés merül fel, hogy “oké, hogyan válasszam ezt ki?” A javaslatom az, hogy nézd meg melyik lépésnél morzsolódnak le sokan! Ez egy lyuk a vödrödben, ahol kifolynak a felhasználóid. Vizsgáld meg ezt a “lyukat”! Lehet, hogy hiába akarnak továbbmenni a folyamatban az emberek, nem tudnak, mert valami megnehezíti ezt. Ilyen ok lehet, hogy lassú az oldal vagy nem működik egy gomb. Ezek funkcióbeli problémák, és ezeket oldd meg először!

„Ha ezek után találsz olyan gondot, problémát, jelenséget, ami miatt az emberek nem akarnak továbbmenni, pedig simán képesek lennének rá, akkor az ilyen motivációbeli problémákra lehet gamificationnel támogatott ötleteket használni.”

Hogyan néz ez ki a gyakorlatban?

Akár kiemelik, akár nem, rengeteg olyan cég van, amelyik játékosította a saját termékét. Ezek ráadásul rendkívül eltérő területeken mozgó vállalkozások, ebből pedig remekül látszik, hogy a gamification nem iparágfüggő dolog. Produktivitást támogató appokból például annyi van, mint égen a csillag. Sokan szeretnénk hatékonyan tölteni a napjainkat, így ez a terület jó táptalajnak tűnik ahhoz, hogy játékosított appok teremjenek. A Todoist applikáció ennek a mintapéldája. Ebben az alkalmazásban felveheted a feladataidat egy listára és ha elvégzed őket, akkor úgynevezett karma-pontokat kapsz. Minél több pontod van, annál magasabb szintet érsz el. Érdemes megemlíteni a Stack Overflow oldalt is, ez egy programozási kérdésekkel és válaszokkal teletömött fórum, ahol szintén bevezettek egy pontrendszert. Ez a reputáció- vagy hírnévpont: ilyet kapsz, ha másoknak tetszik a kérdésed vagy a válaszod, de csökkenni is tud, ha másoknak nem megfelelőnek ítélik ezeket. A harmadik példám egy kedvenc startup itthonról, a Compocity. Ők egy komposztáló robotot fejlesztenek, és a hozzá tartozó applikációt játékosították. Rendkívül átgondolt az egész rendszer: saját Városi Hős-szereplőt alkothatsz benne, küldetéseket végezhetsz el, amikért mindenféle jutalmakat szerezhetsz. Ráadásul ezt az egészet egy befogadható, ökotudatosságot támogató narratívába csomagolták.

Te már használsz gamificationt, és nem is tudsz róla.

Sok vállalkozás meg szokott lepődni azon, amikor megismerve a folyamataikat vagy az applikációjukat elmondom, hogy ők bizony használnak gamification elemeket. Lehet, hogy te is használsz már a saját termékeidben vagy szolgáltatásaidban játékosítást, és nem is tudsz róla. Ennek két oka van. Egyrészt lehet, hogy eddig nem tudtad, hogy mi a gamification, csak igyekeztél vonzóbbá tenni valamit. Másrészt pedig, amit én gamification mechanizmusnak hívok, azt egy fejlesztő vagy egy marketinges valahogy máshogy nevezi. Például egy visszaszámláló órát mindannyian láttunk már egy honlapon vásárlásösztönzőként – az Activityben a homokóra ugyanezt a funkciót tölti be, cselekvésre ösztönöz. Ugyanaz az eszköz, eltérő nevekkel illetve.

Szeretnéd te is felhasználni a gamificationt?

Így óvd meg magad a félresiklástól

Időnként lehet látni remek kampányokat, applikációkat, amiket játékosítottak. Ilyenkor mindenkiben ott motoszkál, hogy ő is ilyet akar. Olyan ez, mint amikor kijössz egy szuperhősfilmről és megállíthatatlannak érzed magad. Mielőtt azonban időt, pénzt, energiát nem sajnálva kijátékosítod a világot a sarkából, érdemes három kérdésen elgondolkodnod.

Az első kérdés az, hogy érdemes-e nálad használni?

Attól, hogy lehet, még nem biztos, hogy kell is. A gamificationre tekints úgy, mint egy hatástöbbszöröző dologra: ha már van egy egyébként jól működő terméked, akkor ezt segíthet vonzóbbá, érdekesebbé és hatékonyabbá tenni. Ha még csak egy kezdetleges vállalkozás- vagy termékötleted van, akkor sokkal hasznosabb, ha egy üzleti tervet készítesz, mert az elvisz téged 0-ról 70%-ig. Ha már itt tartasz és nehéz még magasabbra jutni, akkor nézz rá a gamificationre, mert az dobhat rajta még pár százalékot.

A második kérdés az, hogy hogyan segíti a gamification a kívánt cselekvéseket a folyamatodban?

Ha például egy appot szeretnél játékosítani, akkor gondold végig mit vársz a felhasználóidtól? Ezeket a kívánt cselekvéseket hogyan lehet ösztönözni? Azért ne használj gamificationt, mert “csak”, vagy mert máshol láttál valami izgalmasat és megtetszett. Minden folyamat és célcsoport eltér egymástól, ezért ami működött mondjuk a Coca Colának, nem biztos, hogy működni fog egy fintech startupnak.

Végül azt is érdemes végiggondolnod, hogy hogyan fogod vagy fogjátok ezt megvalósítani?

Lehet, hogy már van félkész megoldás a piacon, amit integrálni tudtok a saját rendszereitekkel. Előfordulhat azonban, hogy olyan ötleteitek vannak, amit inkább lefejlesztenétek magatoknak, és ehhez vagy beletanultok egy picit a gamificationbe vagy igénybe vesztek egy szakembert a tervezéshez.

Ahogy látod, a gamification könnyen olyan lehet, mint a koboldok aranya: vonzónak és értékesnek tűnik, aztán amint megszerzed, haszontalanná és értéktelenné válik. Egy kis átgondoltság és tervezés viszont segít körvonalazni, hogy miként tudod hatékonyabbá és érdekesebbé tenni a terméked gamificationnel.