Voovo: Három hét alatt száz ember mondja el, miért rossz a bizniszed 

A Voovo és a hatékony tanulási módszer sztorija

Miért van szüksége a diákoknak hatékonyabb tanulási módszerekre a 21. században? Hogyan alakíthatja át egy magyar startup a tanulás jövőjét? Mik azok az Active Recall és Spaced Repetition technikák, amelyek forradalmasíthatják a tanulás hatékonyságát? Hogyan jutott el négy fiatal egy egyszerű ötlettől addig, hogy a nemzetközi Techstars program résztvevőivé váljanak? Mi történik, ha négy fiatal összeül, hogy kitalálja, miként lehetne forradalmasítani a tanulást?

Hermán Benedek, Szilágyi Benedek, Dósa Alex és Gyurka Christopher közös vonása, hogy imádnak olyan dolgokat építeni, amelyek igazán számítanak. A céljuk elhozni a diákoknak az Active Recall és a Space Repetition tanulási technikákat, amelyeket eddig kevesen használtak, pedig brutálisan hatékonyak.

Sokat ér, ha nem felejted el, amit megtanultál.

„Hermán Benedek vagyok, a Voovo alapítója és CEO-ja. Leginkább a fundraising, a stratégia és a termékfejlesztés a szakterületem” – kezdi Benedek. A bemutatkozás után rögtön rátér arra, hogy miről is szól a Voovo. Spoiler: a tanulásról, de nem úgy, ahogy eddig gondoltad. A Voovo két zseniális tanulási technikára épül: Active Recall és Spaced Repetition. Benedek egyszerű példával magyarázza el az Active Recall lényegét: „Képzeld el, hogy ma megtanultál valamit, mondjuk, hogy mi a nevem és mit csinálok. Ha holnap aktívan próbálod előhívni az emlékezetedből – anélkül, hogy újra elolvasnád vagy visszanéznéd ezt a beszélgetést –, akkor már az Active Recall-t használod. Ez sokkal hatékonyabb, mintha csak újraolvasgatnád a jegyzeteidet.” A Spaced Repetition szintén a memóriára épít, csak egy másik szemszögből. Az agy ugyanis idővel hajlamos elfelejteni a megtanult dolgokat, és pontosan itt jön a képbe ez a módszer. „Ahhoz, hogy hosszú távon megjegyezz valamit, érdemes egyre nagyobb időközökkel ismételni az anyagot. Ez segít abban, hogy ne csak a vizsgára tanulj meg valamit, hanem tényleg megmaradjon a fejedben” – magyarázza Benedek.

Problémákból lesznek a bizniszek

„Igaz, hogy onnan jött az ötlet, hogy megbuktál az egyetemen?” – kérdezem Benedeket, aki nevetve bólint. „Hát, igaz. Amerikában jártam a Drake University-re, neuroscience és molecular biology volt a fő tárgyam. Az első igazi kihívás az anatómia kurzus volt. Nem ment olyan rosszul, de a végső vizsga… na, az nem sikerült.” Ez volt az a pillanat, amikor ráébredtem, hogy a klasszikus memorizálási technikák nem működnek nálam. „A tartalom megjegyzése nem az én világom. Ekkor kezdtem el kutatni, hogyan lehet hatékonyabban tanulni. Milyen technológiák és módszerek segíthetnek abban, hogy az információ tényleg megragadjon? Ebből a kutatásból nőtt ki végül a Voovo alapötlete.” Persze az út az ötlettől az első termékig hosszabb és rögösebb volt. Benedek elmeséli, hogy az elején még közel sem állt rendelkezésükre a mai AI-technológia. „Amikor elkezdtünk dolgozni az első prototípuson, a GPT meg az AI-boom még sehol sem volt. Ez az egész sokáig csak egy side projektként létezett.”

Az első prototípus – a gyors indulás tanulságai

A Voovo első prototípusa meglepően gyorsan, mindössze két hét alatt készült el. Benedek így emlékszik vissza: 

„Az ötlet az volt, hogy a tanulók hangalapon tudjanak tanulókártyákat készíteni. Nagyon gyorsan akartunk valami használhatót összehozni, és így született meg az első verzió. Az első és egyetlen felhasználója én voltam.”

– mondja mosolyogva.  A tapasztalatokból sokat tanultak, és hamarosan egy fejlettebb prototípus következett, amely több funkcióval rendelkezett. Ezt már az App Store-ban is elérhetővé tették. „Az első igazi termékünk már öt-hat funkcióval bírt. Innen jött az első néhány száz, majd ezer felhasználó. A termék innentől  már nem csak rólam szólt; valódi emberek használták, és kaptunk tőlük visszajelzést” – meséli Benedek.

Az első userek – hálózatépítés és kreatív megoldások

A felhasználók megszerzése nem bizonyult akkora kihívásnak, mint elsőre gondolnánk. Benedek könnyedén mesél a kezdetekről: „Az App Store-ba való feltöltés mellett lokálisan is kihasználtuk a kapcsolatainkat. Orvostanhallgatóként több ismerősöm is volt, akiket érdekelt a projekt. Összeszedtünk egy 20-30 fős tesztelői csapatot, és elindítottunk néhány kisebb influencer kampányt.”

Kezdeti stratégia elegendő volt ahhoz, hogy az első néhány ezer felhasználót elérjék, akik nem csak kipróbálták a terméket, hanem értékes visszajelzéseikkel segítették annak további fejlesztését is. Benedek szerint a kezdeti időszakban kisebb összegeket sikerült bevonniuk, majd egy nagyobb angyalkörrel tudták komolyabban előre mozdítani a startupot. „Az első időszakban teljesen önerőből dolgoztunk, illetve kisebb befektetéseket kaptunk, majd később sikerült egy 50 ezer dolláros kört összeszednünk, amiből már eljutottunk 10 ezer aktív havi felhasználóig” – meséli Benedek.

Az első angyalkör – teniszedzésből befektetés

A Voovo első angyalköre egy váratlan kapcsolaton keresztül valósult meg. Benedek így emlékszik vissza: „Az első angyalkör Szigeti Ádámtól érkezett, aki szerintem maga is kezdő angyalbefektető volt akkoriban. Teniszedzőként ismertem meg, ott találkoztunk először személyesen. Gyorsan kiderült, hogy angyalbefektető, én meg egyre jobban belelendültem, amikor meséltem neki a Voovo-ról.” A beszélgetések rövid időn belül kézzelfogható eredményt hoztak. „6,5 millió forintot kaptunk tőle az elején, amivel el tudtunk indulni. Úgy gondolom, az győzte meg, hogy teljesen megszállottja voltam a tanulási rendszerek fejlesztésének. Pontosan tudtam, miért nem működnek a meglévő rendszerek, és hogyan lehetne ezt jól bevezetni egy új struktúrába. A szenvedélyem, valamint az, hogy az első verziót is meg tudtam neki mutatni, végül meggyőzte” – idézi fel Benedek.

A befektetett összeg legfőbb célja az app élesítése volt. „Nem terveztünk hosszú távra, akkor még inkább arról szólt az egész, hogy gyorsan kiadjuk az appot, és megnézzük, mi történik. A 6,5 millió forint pontosan erre volt elég” – meséli Benedek.

A következő lépésként már egy komolyabb befektetést is sikerült bevonniuk. „Az első komolyabb körünk 50 ezer dolláros volt, ami nagyjából 8 hónapra adott lehetőséget, végül pedig 12 hónapra is kitartott, mert kicsit elhúzódott a következő kör. A kezdeti szakaszok nem a tökéletes struktúrákról szóltak, hanem arról, hogy teszteljünk, tanuljunk, és építkezzünk abból, amit a felhasználóktól kapunk” – mondja Benedek. Ez az időszak jelentősen meghatározta a Voovo további fejlődését, hiszen a tanulók visszajelzései alakították a termék irányát, miközben a csapat a működéshez szükséges tapasztalatokat szerezte meg.

A csapat

Szilágyi Benedek (Bendi) és Hermán Benedek már 15 éves koruk óta ismerik egymást. „Egy baráti társaságban mozogtunk, és mindketten szerettünk mindig valami újba belevágni” – meséli Bendi. Bár az útjaik sokáig párhuzamosan futottak, a vállalkozói szellem mindkettőjüket jellemezte. „Én például Sziget-jegyekkel sefteltem, aztán hajóbérléssel foglalkoztam a Balatonon, és gimiben már kriptóztam. Bendzsó pedig családi vállalkozásban dolgozott, kávézózott – mindig csinált valamit, de nem együtt” – emlékezik vissza.

A Voovo ötlete akkor merült fel közöttük először, amikor Benedek visszatért Amerikából. „Két és fél éve, egy kávé mellett mesélt róla, hogy már van egy terve. Akkor még nem láttam benne a helyem, mondtam neki, hogy hajrá”. De ahogy a hónapok teltek, Benedek már nemcsak tervekről beszélt, hanem megmutatta az első terméket is, az MVP-t. „Ez már komolynak tűnt, de még mindig a Morgan Stanley-nél építettem a karrierem” – teszi hozzá.

Christopher is hasonló természetességgel vált a Voovo részévé. Bár hivatalosan csak 2022 közepén csatlakozott, már az kezdetektől figyelemmel kísérte a projektet. „Igazából már az elejétől ott voltam valamilyen szinten, és próbáltam támogatni, amivel tudtam” – meséli. Amikor Benedek hivatalos együttműködést javasolt, Christopher nem sokat habozott. A nagy váltás a Techstars programba való bekerüléskor jött. „Amikor jött a hír, két nap múlva felmondtam a PwC-nél, és a 60 napos felmondási idő éppen akkor járt le, amikor utaztunk Torinóba” – meséli.

A technológiai vonalat erősítendő csatlakozott a csapathoz Alex, aki egy LinkedIn-üzenettel került képbe. „Szeptemberben kaptam Benedektől egy üzenetet, hogy vezető fejlesztőt keresnek. Szimpatikus volt a projekt, így találkoztunk, majd 2023 januárjában part-time elkezdtem dolgozni” – mondja Alex. Korábbi startupos tapasztalata gyorsan megmutatkozott, és októberben már teljes munkaidőben is csatlakozott a csapathoz. „Az ötlet egyszerű, de zseniális volt. Tudtam, hogy ebből valami különleges lehet.”

Bendi, Christopher és Alex csatlakozása nemcsak erősítette a Voovo csapatát, hanem megteremtette azt a dinamikus együttműködést, amire a startup építeni tudott. Mindegyikük különböző erősségeket hozott magával, és így állt össze a Voovo csapata egy kávézásokkal, repülőút közbeni munkával és hamburgerezések közben született ötletekből. Ez már több volt, mint egy projekt – igazi csapattörténet lett belőle.

Hogyan épül fel a Techstars program, és miért nevezik a startupok gyorsítósávjának?

Christopher mesélte el, hogyan jutottak be a Techstars programba: „Bendi egy Startup Hungary által szervezett First Monday eseményen találkozott Tóth Zsófival, a Volteum alapítójával, aki mesélt neki a Techstars program tapasztalatairól. Amikor Zsófi észrevette, hogy Martin Olczyk, a torinói Techstars program igazgatója is ott van, odaküldte Bendit, hogy beszéljen vele.” Bendi nem habozott, és megkérdezte Martint, mire kell fókuszálniuk startupként, hogyan lehetnek jobbak. Martin egyértelmű választ adott: traction. „Ezután elkezdtünk komolyan dolgozni a jelentkezésen” – folytatta Christopher. „Zsófi többször is segített nekünk a folyamat alatt, és végül három-négy hónapnyi interjúzás után bekerültünk a programba.”

Ettől függetlenül a Techstars-ba vezető út nem volt egyszerű. „Egy ötfordulós interjúsorozaton mentünk végig, és minden forduló egy komoly szelekciós folyamat volt” – emlékezett vissza Benedek.

Képzeld el, hogy van egy remek ötleted, egy kezdeti terméked és egy motivált csapatod, de még nem látod pontosan, hogyan lépj a következő szintre. A piac hatalmasnak és bizonytalannak tűnik, a verseny erős, az időd és a pénzed pedig véges. Itt lép képbe a Techstars program, amelyet sokan a startup világ gyorsítósávjaként emlegetnek. De hogyan is zajlik ez a híres akcelerátor program, és miért nevezik életre szóló élménynek a résztvevők?

A Techstars évente több alkalommal indít három hónapos, mentorvezérelt akcelerátorokat a világ különböző pontjain, különböző iparági fókuszokkal. A jelentkezés nyitott minden olyan startup számára, amely innovatív ötlettel, elkötelezett csapattal és kezdeti piaci validációval rendelkezik. A kiválasztott startupok nem csupán kezdeti befektetést kapnak, hanem egy átfogó fejlődési utat is, amelynek középpontjában az intenzív mentorálás, a globális hálózathoz való hozzáférés és a piaci illeszkedés pontosítása áll.

A program első szakaszában a résztvevők mentorok százával találkoznak, akik gyakran teljesen új perspektívát nyitnak a csapatok előtt. Ahogy Benedek, az egyik résztvevő fogalmazott: 

„Három hét alatt száz ember mondja el, miért rossz a bizniszed. Ezért van az, hogy szinte mindenki pivotál. Emlékszem, a Mentor Madness után volt egy Miro-boardunk, amin az egész struktúránk szétesett. Felírtuk rá, hogy ‘what the f** to do’, mert fogalmunk sem volt, hogyan tovább” – mesélte. 

Ez az intenzív időszak nemcsak a hibákra világít rá, hanem arra is, hogy milyen lehetőségek rejlenek az eredeti ötletben, ha megfelelő irányba fordítják. A második hónap a megvalósításé, amikor a csapatok már a mentorokkal együtt dolgoznak a termékük és üzleti modelljük fejlesztésén, miközben folyamatos visszajelzéseket kapnak. A program csúcspontja pedig a Demo Day, ahol a startupok befektetők és iparági szakértők előtt mutatják be projektjeiket.

A Techstars legnagyobb tanulsága talán az, hogy az adatokra és valós piaci visszajelzésekre épített döntések a siker alapjai. Ahogy Benedek mondta: 

„A Techstars azt tanítja meg, hogy adatpontról adatpontra építkezz. Minél több hipotézist bizonyítasz, annál többet tudsz a cégedről és a piacodról.” 

A három hónapos intenzív tanulási folyamat nemcsak a cégekről, hanem az alapítók személyes fejlődéséről is szól. A résztvevők megtanulják, hogyan fókuszáljanak a valódi problémákra, miként legyenek őszinték magukkal és csapatukkal, és hogyan váljanak hiteles vezetőkké. 

Bendi számára a program egyik legfontosabb tanítása a „Show, don’t tell” – azaz „Ne csak beszélj róla, hanem mutasd meg” – filozófiája volt. Ez az elv a csapat mindennapjainak szerves részévé vált, legyen szó céges megbeszélésekről, a fejlődés értékeléséről vagy a belső kommunikációról. „Ez ott a fő mondás, a Biblia egy mondatban: minden szép és jó lehet, ha megfelelően tálaljuk. És ez nemcsak arról szól, amit másoknak mutatunk, hanem arról is, hogy legyünk intellektuálisan őszinték magunkkal és egymással” – magyarázta. „Van egy érzelem, egy gondolat, szavak, és végül a cselekedet. De sokszor a szavakat nem követi tett, vagy teljesen más tett követi őket. Ez azt jelenti, hogy nem vagyunk őszinték” – tette hozzá.

Christopher számára a Techstars program nemcsak egy inkubációs folyamatot jelentett, hanem egy teljes szemléletváltást is. Már az első hetekben rá kellett jönniük, hogy „rengeteg kérdés van, amit meg kell válaszolnunk ahhoz, hogy biztosak legyünk abban, hogy a termékünk működik.” Egy kritikus ponton egy Techstars-mentor nemcsak irányt mutatott, hanem befektetést is segített szerezni, ami új lendületet adott a csapatnak.

A legfontosabb felismerés az volt, hogy az értékesítés az első lépés – még azelőtt, hogy bármilyen komplex terméket lefejlesztenének. „Tényleg mennyire egyszerűbb igazából azt az értéket átadni a vásárlónak, és hogy nem kell egy teljes feature set-tel rendelkező terméket lefejleszteni ahhoz, hogy el tudjunk adni valamit” – emelte ki Alex.

Inspiráló példa volt számukra egy startup, amely mindössze egy egyszerű oldal segítségével indította el szolgáltatását, és manuálisan rögzített minden vásárlói igényt. Ez az élmény Alexéknél is megerősítette a Growth Hacking szemlélet jelentőségét: az ötleteket gyorsan és alacsony költséggel tesztelni kell, hogy mielőbb választ kapjanak a piacról. Ez a hozzáállás tette lehetővé számukra, hogy célzottan és hatékonyan építsék tovább a terméküket a vásárlói igények alapján.

A félmillió dolláros befektetési kör 

A Techstars lendületet adott, és sikerült egy félmillió dolláros pre-seed kört is bevonni. Benedek szerint ez nagy részben a program hitelességének köszönhető. „A Techstars adta a törmöket (feltételeket), és erre építve jött be több befektető, mint például Balogh Petya és Csillag Pétert. A kör nagy részét az OUVC finanszírozta.” Arra a kérdésre, hogy tudatosan választották-e ezeket a befektetőket, Benedek így válaszol: „Ez egy nagyon jó kör volt, de azért a választás nem csak rajtunk múlt. Nekünk is volt egy folyamatunk, több befektetőt is megkerestünk, de végül ezek a partnerek voltak a legjobbak.”

Bendi szerint a Voovo nagyobb befektetési köre a Techstars programnak köszönhetően jött össze.

 „Már a Techstars előtt is több mint száz befektetővel beszéltünk. Volt egy excel táblám, amiben vezettem, hogy kivel hányadik találkozónál járunk. Sokszor a harmadik, negyedik meeting után egyszerűen eltűntek, vagy nem írtak vissza”

– meséli. 

Kezdetben mindössze 15.000 dolláros bridge-kört akartak összehozni, de a visszautasítások miatt ez is nehézségekbe ütközött.

„Október-november környékén még csak 15.000 dollár volt a célunk. Aztán bekerültünk a Techstars-ba, és minden megváltozott. Azok a befektetők, akik korábban nem írtak vissza, hirtelen érdeklődtek, és sokkal magasabb értékelésen akartak beszállni” – emlékezik vissza. 

A Techstars program hatására az eredetileg tervezett összeg jelentősen megnőtt. „A 15.000-ből lett 120.000. Az, aki előtte 25.000-et ajánlott volna, már 75.000-et tett be. Innen gyorsan felmentünk 300.000-re, majd végül elértük a félmillió dollárt” – meséli Bendi. A program hitelessége nagyban hozzájárult a sikerhez. „Őszintén szólva, miután bekerültél a Techstars-ba, pénzt szerezni már nem annyira nehéz. A befektetők sem látnokok, ők sem tudják a jövőt, csak azt figyelik, hogy a Techstars egyfajta validáció, ami miatt bíznak benned” – mondja Bendi, aki szerint a befektetési folyamat lényege az, hogy a startup folyamatos fejlődést mutasson. „Az egész arról szól, hogy tudsz-e annyira fejlődni, és el tudod-e magad adni, hogy ez kitartson a következő körig. Ezért fontos a jó sztori, egy jó csapat és a hiteles előadás. A Techstars ebben óriási segítséget nyújtott” – összegzi.

Ez a kör nemcsak pénzügyi sikert jelentett, hanem megerősítette a Voovo csapatát abban, hogy jó úton járnak, és képesek elérni a kitűzött céljaikat. „Végül minden összeállt. Több befektető is csatlakozott, és a végén már nem nekünk kellett keresni őket, hanem ők ajánlottak fel több pénzt” – zárja Bendi a történetet.

A Voovo története azt bizonyítja, hogy az igazán nagy változások sokszor egyetlen ötlettel kezdődnek – és persze rengeteg kitartással, csapatmunkával, no meg némi humorral. Ahogy Benedek mondta: „A startup építés nem sprint, hanem maraton, ahol néha belefér egy-egy esés is.” A Voovo csapata nemcsak tanulási technikákra tanít minket, hanem arra is, hogyan válhatunk azzá, akik mindig is lenni akartunk – egy kicsit hatékonyabb, kitartóbb és merészebb verziónkká. A tanulás forradalma most kezdődik. Velük tartasz?