Marencsák Noémi- Babypurp
Milyen célból indult anno a Babypurp, amikor kitaláltátok?
A Babypurp története egy családi sztori. A feltalálónk kisfia szájpenészes lett, és az akkor forgalomban lévő termékek közül a feltaláló felesége egyiket sem szerette volna a gyereken, Zentén alkalmazni. Ezért lettünk ZENTET-X Zrt., mert Zente inspirálta a fejlesztést.
Visszatérve a történethez, az anyuka nem szerette volna azokat a kezelési lehetőségeket alkalmazni a gyermeken, amelyek a piacon ismertek voltak, mert nagyon széles mellékhatás profillal rendelkeztek. Azt gondolták, hogy ez veszélyes gyermekükre. Mivel Laci (a termék fejlesztője) mikrobiológus, azt kérte tőle a felesége, hogy találjon ki valamit. Megnézte, hogy erre a Candida albicans nevű gombára, amely a szájpenészt okozza, van-e más alternatív megoldás. Látta, hogy a fényre jól reagálnak a gombák, majd kipróbálta a laborban Petri-csészében. Valóban jól reagáltak. Ezután fényforrást rakott a gyermek cumijába és láss csodát, működött. Az egész ötlet innen indult. Így lett a fényterápia kipróbálva, így lett szabadalom belőle, és a szabadalomban felsorakoztattuk azokat a vírusokat, gombákat és baktériumokat, amit az adott fényspektrum pusztít. Majd felsorakoztattunk termékeket is, amelyeket a szabadalomban szereplő metodológiával még ki lehet fejleszteni. A Babypurp ugyanis csak az első lépcső.
The content below was originally paywalled.
Versenytársatok van a piacon vagy pedig olyan helyettesítő termék, amit használnak esetleg pont erre a problémára?
Persze, van versenytársunk a piacon. Nem feltétlenül tekintjük őket versenytársunknak, mert ők kémiai szerek, tehát gyógyszerek. Másképp hatnak a gyermek szájában és más mellékhatás profiluk is van. A Zepter is például Bioptron lámpával, fényterápiával gyógyítanak bőrfelületen. A fő különbség közöttünk, hogy mi nyálkahártyán tudunk hatni. Nekünk erre szól a szabadalmunk, és mellékhatásról jelenleg nem tudunk, hogy lenne. Erre kellenek a klinikai validációk és a klinikai vizsgálatok, amiket most kezdtünk el, hogy bebizonyítsuk, nincsenek mellékhatások és biztonságosan alkalmazhatóak ezek a kezelési metódusok.
Valóban igaz, hogy ez csupán egy világító cumiként indult első körben?
Igen. Egy anyukás csoportban találkoztunk a férjem, én és a feltaláló. A feltaláló felesége posztolt, hogy egy szájpenészt kezelő világító cuminak a marketingjére keresnek valakit. Jelentkeztem, mert éppen a kisbabámmal voltam otthon, úgyhogy belefért az időmbe, hogy foglalkozzam velük. Gyógyszeripari tapasztalattal jöttem, mivel gyógyszer marketinges voltam a gyermekek előtt. Így kerültünk kapcsolatba és rájöttünk, hogy ez inkább orvostechnikai eszköz, mintsem egy sima világító cumi, ami szájpenészt kezel. Ezt a hatósági szabályozások szerint nem is lehet kijelenteni. Klinikai vizsgálatok nélkül nem hivatkozhatunk kezelésre, és nem mondhatjuk azt, hogy valami valamit gyógyít, azt bizonyítanod kell. Ezzel a férjemmel mi tökéletesen tisztában voltunk. Így egy nagyon jó csapatot alkotunk együtt Lacival, mert ő hozza a fejlesztést, a kutatást és az ötleteit, mi pedig a klinikai validációt és magát a gyógyszeripari környezetet, a “medical device”-t, az orvostechnikai környezetet adjuk mellé. Mi értjük ennek a szabályozását, tökéletesen tisztában vagyunk vele, hogy milyen módon működik, mi mire épül. Szerintem egy ütős csapat vagyunk.
Az elmúlt egy évben melyik időszak volt a legnehezebb és miért?
Szerintem kettő volt, ami nehéz volt. Az egyik az, amikor pontosan kialakult a koncepció a fejünkben, hogy ez egy olyan fajta termék lesz, amit otthon kézi fröccsöntővel fogunk tudni előállítani és piacra dobni nagyon gyorsan egy bizonyos fogyasztói rétegnek, vagy pedig egy prémium termék lesz, olyan ami jól néz ki. Designolt, jól megtervezett, szép, marketingelve van, arculata van, tehát egy teljesen más kategória. Amikor ezt elhatároztuk, egy nehezebb döntés volt, mert ez sokkal-sokkal költségesebb módja a piacra lépésnek. Itt viszont azt tartottuk szem előtt, hogy a cég, amit alapítottunk, már a szabadalom birtokában van, és több termékünk is lesz. Ezért muszáj egy olyan minőségi terméket a piacra hoznunk, ami támogatja azt az utat, hogy egy megbízható cégként jelenjünk meg az emberek fejében. Amikor a többi termékünk is kijön, akkor már ezzel a bizalommal vásároljanak és forduljanak a többi termékünk felé a vásárlóink. A másik nehezebb időszak, amikor befektetőt kezdtünk el keresni. Aki Magyarországon kezd startup vállalkozásba tudja, hogy befektetőt borzasztó nehéz találni. Ennek szerintem több oka is van. Az első körös kockázati befektetők Magyarországon hiányoznak. Bár erre vannak kezdeményezések most már, de még mindig elég gyerekcipőben jár ez a terület.
Azt mindenki, aki Magyarországon kezd startupba tudja, hogy befektetőt borzasztó nehéz találni.
Az, hogy ki legyen a befektetőnk, milyen kvalitást szeretnénk, milyen típusú befektetőt szeretnénk, hogy csak a pénzét szeretnénk valakinek vagy a szakértelmét is, ezt eldönteni és komplexen látni, majd később megtalálni azt az embert, azt a csoportot, akivel szeretnénk együtt dolgozni, az egy nehéz folyamat volt. Szerencsések vagyunk, hogy ezt végül sikerült megtalálni.
Mesélsz egy kicsit bővebben erről a befektetési körről?
Igen. Nagyon sokfelé nézelődtünk. Minden lehetséges accelerator programba, mentorprogramba jelentkeztünk, hogy befektetőket találjunk. A Creative Acceleratorral jó volt a kémia közöttünk. Duda Ernőnek nagyon szeretjük a szakértelmét, és azt gondoljuk, hogy ő egy olyan elismert szakember ebben a biotechnológiai iparágban, hogy ha ő azt mondja a termékünkre és az innovációnkra, hogy ez egy jó dolog, akkor nagyon reméljük, hogy lesznek később mások is, akik találkoznak a termékkel és hasonlóan fognak vélekedni. Így sikerült a Creative Acceleratorral megegyeznünk és lettek az első körös befektetőnk. A klinikai vizsgálatunknak az első szakaszát, gyártószerszámot és pár egyéb eszközt fognak megfinanszírozni nekünk az első félévünkben.
És utána hogyan tovább?
Gyűjtjük a következő körökre az opciókat. Nagyon szeretnénk külföldi befektetőt. Leginkább amerikaiakkal próbálunk tárgyalni, de vannak kínai érdeklődők is, tekintve hogy az egyik startup versenyen nyertünk egy kínai accelerator programban való részvételt. Sok kínai érdeklődőnk van, akik például kizárólagos disztribútorai szeretnének lenni a termékünknek majd Kínában, de Jordániából is van érdeklődő disztribúcióra. Tehát keressük a következő befektetőt, ami egy nagyobb tétel lesz, egy más típusú befektetés.
Említetted, hogy Duda Ernőhöz sikerült bejutnotok. Mit javasolnál a startupoknak, akik befektetőt keresnek? Mi az az út, amin végig kell menniük?
Azt gondolom, hogy a megfelelő embernek kell a csapatból a befektetéseket intézni. Furcsa ezt mondani, hogy intézni, de tényleg úgy gondolom, hogy sokszor a startup feltalálója vagy az atyja szeretné a befektetéseket behozni, és ez nagyon sokszor nem működik. Nem azért, mert ők képtelenek vagy alkalmatlanok lennének valamilyen szempontból erre a feladatra. Hanem azért, mert az ő személyiségük más. Sokszor a befektetők még nem az ötletet keresik, hiába az a világ legjobb ötlete. A befektetők egy olyan emberbe, aki nem ismeri a piacot, akinek nincs meg az az extrovertált hozzáállása, aki képes megmutatni magát és letarolni az embereket a személyiségével, nehezen fognak befektetni. Hiába a legjobb ötlet van nála. Úgy gondolom, hogy meg kell találni a csapatból azt az embert, aki megy és kalapol az adott cégnél, és tudja, hogy hogyan és milyen üzeneteket vigyen magával. El tudja mondani a befektetőknek, hogy az ötletük mekkora dolog. Fontos, hogy higgyen a saját termékében és meg tudja mutatni, hogy milyen pozitívumok jutnak a befektető kezébe együttműködés esetén. Ez az egyik dolog. A másik pedig, hogy nagyon kevés a jó ötlet és a jó csapat. Azt gondolják a csapatok, hogy ha találnak egy befektetőt, akkor bármit alá kell írniuk. Tehát ha valaki azt mondja, hogy ad neked öt forintot húsz százalékért, akkor az öt forintot el kell venni húsz százalékért és muszáj elfogadni, mert valaki végre belém akar fektetni. Szerintem ez nem így van. Szerintem tisztában kell lennünk a saját értékeinkkel. Nem szabad odaadni olcsón magunkat, mert ahogy te értékeled magad vagy a vállalkozást, úgy fognak később a befektetők is értékelni. Amikor a Creative Accelerator jött és mondott egy százalékot és utána én is mondtam egy százalékot, az egy nagyon ijesztő pillanat volt. Ilyenkor azt gondolod, hogy most meg fognak rád haragudni és elmennek, aztán hogyan lesz tovább? Nem lesz befektető, aki backupolja a projektet. Ez nem így van. Ha tálalsz nekik egy jó ötletet, egy jó csapattal, akkor ők fognak küzdeni, hogy a befektetőitek lehessenek.
Mi valójában ma a Babypurp? Hol tart most szerinted?
Úgy gondolom, hogy jelen vagyunk a startup ökoszisztémában: legyen az magyar, legyen egy picit már amerikai, vagy egy nagyon picit kínai. A Babypurp kezd brand lenni. ami nekem nagyon nagy szó, mert alapvetően marketingesként jöttem a startup világba. Nagy szó, ha van egy fajta brand recognition – ezt mindenki tudja, aki ebben a szektorban dolgozik. A Babypurp pedig már egy brand. Tudják és összekapcsolják a szőke lánnyal, aki beszélt egy világító cumiról. Azt viszont még nem tudják (és ez egy nagyon fontos következő lépés), hogy a Babypurp a technológiának egy picike szelete és lesz még legalább másik öt különböző termék a következő pár évben, ha a befektetők is úgy gondolják. Ez a technológia még máshol is felhasználható lesz, és még ennél sokkal nagyobb dolgok fognak kikerekedni.
Milyen termékeket terveztek?
A következő fejlesztésünk egy felnőtt eszköz lenne. A Babypurp egy cumi, a gyermekkori szájpenész kialakulásának a megsegítésére szolgál. Viszont a szájpenész nem csak a gyerekeket, hanem a felnőtteket is érinti. Az immunszupresszált betegeknek a 95%-a esik át szájpenészen. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek például kemoterápiás kezelése van, akkor 90%-os valószínűséggel kap szájpenészt. Ez nyilván a gyerekekre is igaz, úgyhogy velük is szeretnénk majd foglalkozni, de felnőtt eszközt is szeretnénk gyártani belőle. Egy fogfehérítőhöz hasonlító eszköz lenne, hogy ne cumizniuk kelljen. Ez azért is szerencsés, mert a hamarosan kezdődő klinikai vizsgálataink a szájnyálkahártyán történő alkalmazásra lesznek jók, tehát csak a designt kell majd megváltoztatni. Utána szeretnénk majd kijönni a piacra egy női eszközzel, őt úgy fogják hívni, hogy Ladypurp. A hüvelygomba kezelésére lesz alkalmazható. Jelenleg Magyarországon nagyon sok nő van, aki küzd a betegséggel. Létezik egy Candida csoport, amiben 4500-an vannak. Amikor betettünk egy kérdőívet a hüvelygomba kezelésével kapcsolatban, és kértük, hogy segítsenek nekünk, akkor 600 válasz érkezett két héten belül. Tehát van kereslet és ez egy hatalmas piac. Kapcsolatban vagyunk néhány nőgyógyásszal, akik szintén visszaigazolták, hogy a betegeik között vannak olyanok, akiknél a standard kezelések nem használnak. Utána pedig egy okostapaszon fogunk dolgozni, psoriasis és ekcéma kezelésre, valamint egy nem lakossági felhasználású, tehát egy kórházi felhasználású katéter fertőtlenítő elkészítése is a portfólió része lesz.
Mi a sarkcsillag metrikátok, azaz, hogyan méritek a sikert és a fejlődést?
Ez nálunk egyszerű. A fejlődést azzal tudjuk mérni, hogy a mérföldkövek, amiket meghatároztunk a termék fejlődését illetően, azok teljesülnek-e. A következő mérföldköveink egy teljes arculatnak és honlapnak a kialakítása, a klinikai vizsgálatok különböző szakaszainak teljesítései. Itt a műszaki validációra kell gondolni első körben. A gyártószerszám tervezése, majd az első 3D nyomtatott, anyag azonos terméknek a kipróbálása. Ezután a sorozatgyártásra való szerszámnak az elkészítése és később a sorozatgyártás. Ezek alapján nézzük, hogy hogyan fejlődünk. A sikert egyértelműen a befektetés alapján mérjük: jön-e befektető vagy van-e a világban valaki, akit érdekel a termékünk, és aki szeretne mögénk beállni. Az, hogy a Creative Accelerator beállt, hatalmas nagy sikertényező. De a startup versenyeken nyert díjak is a sikert bizonyítják. Nyerünk-e valamit, érdekel-e valakit a termékünk, tetszik-e az ötletünk. Eddig azt igazolják vissza az elmúlt egy évben nyert díjak, mióta elkezdtem turnézni, hogy van igény és kereslet, és látják a potenciált és a jó ötletet a Babypurpben.
Cégvezetőként szerinted milyen emberi tulajdonságok gátolják a növekedést?
Szerintem egyetlenegy olyan tulajdonság van, ami a növekedést gátolja, az pedig az ego. Ha az emberek nem tudják az egojukat a háttérbe helyezni. Sok olyan startuppal találkozom, ahol van egy csapat és van egy cégvezető, és miután beszélgetsz a csapattal rájössz, hogy nem biztos, hogy az adott cégvezetőnek kéne vezetnie a céget. Azt gondolom, hogy ezzel muszáj lesz egy idő után foglalkozniuk, mert az az ember, aki vezeti a céget, az lesz az arca a terméküknek. Nem feltétlenül a legokosabb embernek kell lennie a cég arcának vagy a legtalpraesettebbnek, vagy a legjobbnak. Hanem annak a személynek, aki a legautentikusabban tudja képviselni azt, amit csinálnak. Aki úgy tudja megszólítani a tömeget, a befektetőket vagy bárkit a piacon, hogy hatásos legyen. Más tulajdonságok és képességek kellenek ahhoz, hogy valaki fejlesztő legyen vagy feltaláló, és teljesen más ahhoz, hogy egy szervezeti struktúrát ki tudjon alakítani. Azt fenn tudja tartani, és embereket tudjon toborozni. Fontos, hogy mindenki megtalálja a helyét a csapatban. Mi is, ketten vagyunk cégvezetők. Én felelek magáért a cégmenedzsmentért, viszont Laci tartja a kapcsolatot az elektronikai fejlesztőkkel, a gyártókkal. Azokkal az emberekkel, akik a technológiához kapcsolódnak és ez így van rendjén, mert ő ahhoz ért, én meg ehhez. Az, hogy ezt mind a ketten beláttuk és nem szeretnénk a másikon átnyúlni, a másik munkájába belenyúlni, azt gondolom, hogy ez visz minket előre.
Ha a Babypurp egy film lenne, mi lenne a műfaja és melyik színész lenne a főszereplője?
Így elsőre a Moneyball jut az eszembe. Nem biztos, hogy az egész filmre teljesen emlékszem, de arra igen, hogy (Brad Pitt) egy teljesen unorthodox módszerrel kezdett el versenyeket és játékokat nyerni. A csapat összeválogatásánál a megszokottól eltérő statisztikán alapuló módszert használt, illetve kis költségvetéssel, az ész, a kreativitás és az új módszerek segítségével, az innováció vitte őket előre. Ha pedig egy színész játszana engem, remélem hogy Diane Keaton lenne. Ő nagyon belevaló, jó fej, vicces és jól tudja előadni a történeteket. Azt gondolom, hogy amit mi csinálunk, az egy történet, és a Babypurp egy nagyon szép kerek story lesz a végén.
Mit gondolsz a mai magyar startup ökoszisztémáról? Mi az, amire igazán szüksége lenne?
Emlegetjük, hogy startup ökoszisztéma, meg magyar startup ökoszisztéma, de nem vagyok benne biztos, hogy létezik magyar startup ökoszisztéma. Tudom, hogy rosszul vagy furán hangzik, és ki vagyok én, hogy ezt megmondjam. Ettől függetlenül úgy képzelek el egy ökoszisztémát, ahol összefogás van. Ahol az emberek tudnak egymásról különösebb 20 perces Google search nélkül is, és ahol vannak meetupok. Ahol van közös érdekérvényesítés és összefogás. Jelenleg nem ezt látom. Azért merem ezt mondani, hogy nem nagyon van ökoszisztéma, mert nem újonnan érkeztem ebbe a világba. Már egy éve itt vagyok és nézem, hogy mi történik. Mindenféle platformon, a lehető legtöbb fajta és féle versenyre, programba jelentkeztem. Kutatni kell a lehetőségek után. Nincsen egy felület a Pozi-n kívül, ami összefogná a lehetőségeket a magyar startupok számára.
Összefogást nem érzékelek és az egymás segítését meg még úgy sem, amire szerintem nagy szükség lenne. Egy igazi, őszinte összefogásra. Nem feltétlenül a megszokott magyar hozzáállással hanem úgy, hogy ha nekem jó, akkor neked is legyen jó és mindenkinek legyen jó. Nagyon szeretném, hogy ez valamilyen módon megvalósuljon a jövőben. Remélem, hogy azok a magyar startupperek, akik az innovációt hozzák be az országba, azok is így gondolkodnak, és rövid időn belül át fog billenni egy mozgalommá, amelyet majd emlegetünk.
Én úgy képzelek el egy ökoszisztémát, ahol összefogás van. Ahol az emberek tudnak egymásról különösebb 20 perces Google search nélkül is…