Globális áttörés Magyarországon: Állami és piaci szereplők közösen jelentették be a Zero One Hundred konferenciát

Összefogtak a piaci és az állami szereplők, hogy Magyarország felkerüljön a kockázatitőke-befektetők radarjára. 2025. május 14-től 16-ig kerül megrendezésre a Magyar Zene Házában a 14. Zero One Hundred konferencia.

Sok sajtótájékoztatón veszünk részt. Hallgatunk bejelentéseket, izgalmas terveket, néha kicsit formális, néha meglepően inspiráló eseményeket. De a mai alkalom más volt. Arra számítottunk, hogy meghallgatjuk, hogyan válik Budapest a Zero One Hundred konferencia házigazdájává – egy rangos nemzetközi esemény otthonává. Ami viszont történt, az ennél sokkal többről szólt. A bejelentés mögötti szándék és az esemény során elhangzott üzenetek olyan mélységeket tártak fel, amelyek messze túlmutatnak egy szimpla konferencia szervezésén és talán pár éve még elképzelhetetlen lett volna ilyen mértékű összefogás.

Megszegtük saját szabályainkat, és hosszabban írunk róla, mint bármelyik másik sajtótájékoztatóról. Miért? Mert ezt minden egyes startup ökoszisztéma szereplőnek el kell olvasnia. Akár befektető, akár vállalkozó, akár csak érdeklődő vagy, ez az esemény üzenetet hordoz, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni.

A rendezvényt Bódis László, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója és a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg. Beszédében kiemelte: „Magyarország egy kicsiny, nyitott gazdaság, 10 millió főnél is kisebb lakosságszámmal, korlátozott természeti erőforrásokkal. Ha gazdaságilag a világban sikeresek akarunk lenni, akkor arra kell építenünk, ami rendelkezésünkre áll: a tudásunkra és kreativitásunkra.”

Ezt követően Pavol Fuchs, a Zero One Hundred vezérigazgatója vette át a szót. Ő a konferencia globális jelentőségéről és arról beszélt, hogyan nyitja meg Budapest a kapuit a közép-kelet-európai startupok számára. Szavai egyértelmű üzenetet hordoznak:

Magyarország nem csupán helyszíne lesz a konferenciának, hanem aktív szereplője lehet a nemzetközi innovációs ökoszisztémának.

De a valódi izgalmak csak ezután kezdődtek. A sajtótájékoztatót követően egy kerekasztal-beszélgetés vette kezdetét, amely szinte átalakította a teremben uralkodó hangulatot. A résztvevők, köztük Korányi László (a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgató-helyettese), Molnár András (a Portfolion vezérigazgatója), Tánczos Péter (a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület – HVCA – elnöke), Hradszki László (a Hiventures vezérigazgatója), Dr. Oszkó Péter (az OXO Holdings alapítója és vezető partnere) és Eszter Elemér (az Impact Ventures ügyvezető igazgatója), nemcsak gondolatokat osztottak meg, hanem a régió jövőjéről és Magyarország helyéről festettek olyan képet, amely minden startup ökoszisztéma szereplő számára inspiráló lehet.

De kezdjük az elején.

A rendezvény nyitánya Bódis László nyitóbeszéde volt, amelyben világosan meghatározta azokat a stratégiai sarokköveket, amelyekre Magyarország építi startup ökoszisztémáját. Nemcsak a jelen helyzet kihívásaira helyezte a hangsúlyt, hanem konkrét megoldásokat is felsorakoztatott.

Az első sarokkő az oktatás és a tehetséggondozás volt, amelyben kiemelte az állam szerepét. „Az állam tud biztosítani olyan oktatási, képzési és utánpótlásprogramokat, amelyek célja, hogy minél több fiatal figyelmét felhívjuk arra, hogy megéri az innovatív vállalkozói életpályát választani” – hangsúlyozta. Példaként említette a Hungarian Startup University Programot (HSUP), amely az elmúlt öt évben közel 20 ezer egyetemistát vezetett be az innováció világába. A program célja, hogy a fiatalok számára a vállalkozói életpálya reális és vonzó alternatívává váljon.

A második pillér a szabályozási környezet finomhangolása, amely kulcsszerepet játszik a startupok sikerességében. „Az elmúlt években, az itt lévő szereplőkkel szoros együttműködésben, több olyan adózási és egyéb szabályozás módosítást sikerült megalkotnunk, amelyeket az Országgyűlés elfogadott” – mutatott rá. Ezek a változások többek között a startupok finanszírozását, a munkavállalók ösztönzését és az iparjogvédelem kérdéskörét érintették.

A harmadik pillér a finanszírozási környezet megerősítése. Bódis hangsúlyozta, hogy az államnak nem szabad a startup ökoszisztémában konkurens szereplőként viselkednie. „Fontos kiemelnem, hogy amikor induló innovatív vállalkozások finanszírozásáról beszélünk, az államnak nem vezető szerepet kell játszania, hanem támogató szereplőként kell működnie” – mondta. Ezt a szerepet példázza a Startup Factory inkubátortámogatási program, amely már negyedik alkalommal biztosít forrásokat az induló vállalkozásoknak. 2023-ban tizenegy inkubátor részesült támogatásban, hogy segítse a startupok első lépéseit. Emellett 2025-ben egy új kockázati tőkealap indul, amely immár társ-befektetőként fogja támogatni a piaci szereplőket. „Ez az alap, mondhatni, passzív szereplő lesz: abban fogja segíteni a piaci befektetőket, hogy kockázataikat csökkentse, és befektetéseik mellé 50-50 százalékos arányban egy másik befektetést helyezzen egy adott piaci startup vállalkozásba” – mondta.

A negyedik, egyben központi téma a nemzetközi kapcsolatépítés és a láthatóság növelése volt. Bódis szerint a Zero One Hundred konferencia kiváló lehetőség arra, hogy Magyarország a globális befektetők térképére kerüljön. „Az ilyen rendezvények lehetőséget biztosítanak arra, hogy a magyar startup- és befektetői ökoszisztéma nyitottá váljon az európai és globális befektetők számára” – hangsúlyozta. A konferencia célja, hogy win-win helyzetet teremtsen: előnyös legyen a magyar vállalkozásoknak és a kockázati tőke szereplőinek, valamint értéket teremtsen a nemzetközi partnerek számára is.

Bódis László bevezető beszéde után Pavol Fuchs, az Zero One Hundred Conferences alapítója és vezérigazgatója kapott szót. Fuchs, aki a privát piacok kapcsolatépítési kultúrájának megújítását tűzte ki célul, szenvedélyesen beszélt a Zero One Hundred konferencia missziójáról és a közép-kelet-európai régióban rejlő lehetőségeket.

„Eseményeinket szándékosan kis létszámúra tervezzük (1000 fő), hogy biztosítsuk a magas színvonalat és a résztvevők közötti mélyebb interakciókat. Ez egy családias légkört teremt, amely ideális a tartalmas beszélgetésekhez és a hosszú távú üzleti kapcsolatok kialakításához” – magyarázta.

A közel egy évtizedes múltra visszatekintő Zero One Hundred Conferences immár Európa-szerte elismert márkává vált, több mint 50 nemzetközi eseményt szervezett, 1800 szakmai előadót látott vendégül, és 8000 befektetőt kapcsolt össze. A következő lépés Budapest, ahol 2025. május 14. és 16. között kerül megrendezésre a konferencia.

„A közép-kelet-európai régió hatalmas potenciállal rendelkezik, amelyet még nem használtunk ki teljes mértékben. Budapest és Magyarország számára ez óriási lehetőség, hogy felértékelje startup ökoszisztémáját, és kulcsszereplővé váljon ebben a növekedési történetben” – hangsúlyozta Fuchs.

Fuchs konkrét számokkal is alátámasztotta a közép-kelet-európai régió növekedési lehetőségeit:

• 2023-ban a régió fundraising összege 880 millió euró volt, ami csupán az európai összesített számok 0,6%-át tette ki.
• A befektetési aktivitás 1,71 milliárd euró volt, az európai piac 1,7%-át reprezentálva.
• Az exit értékek 935 millió eurót értek el, amely az európai összesített exit értékek 3,1%-ának felelt meg.

„A számok azt mutatják, hogy hatalmas növekedési potenciál rejlik a régióban. A Zero One Hundred konferencia célja, hogy ezt a lehetőséget a maximálisra növelje” – tette hozzá.

Fuchs szerint a budapesti konferencia nemcsak a magyar, hanem az egész régió számára stratégiai jelentőségű. „Az ilyen események nemcsak nemzetközi befektetőket vonzanak, hanem külföldi tőkét is hoznak a helyi alapkezelőkhöz és vállalkozásokhoz. Ez gazdasági növekedést, új munkahelyek teremtését és a társadalmi jólét növekedését eredményezi” – mondta.

Külön hangsúlyozta, hogy 2023-ban a régióban befektetett tőke 40%-át nem helyi, hanem más európai befektetők biztosították, ami csak tovább erősíti az ilyen események jelentőségét. Fuchs zárásként arra buzdította a résztvevőket, hogy csatlakozzanak a Zero One Hundred kezdeményezéshez: „A konferencia sikerének kulcsa az ökoszisztéma egyesítése. Csak közösen érhetjük el, hogy Budapest és a régió a globális innovációs térképen meghatározó szerepet töltsön be. Nagyon izgatott vagyok, hogy együtt valami igazán különlegeset hozhatunk létre” – zárta gondolatait.

Ahogy a sajtóesemény első része véget ért, a figyelem a kerekasztal-beszélgetésre irányult, amely az esemény eszenciáját adta meg. Akik ismerik a magyar startup-ökoszisztéma működését, pontosan tudják, hogy a résztvevők nevei mögött nemcsak szakmai tapasztalat áll, hanem olyan meghatározó személyiségek, akik aktívan alakítják a hazai és nemzetközi piacok jövőjét. Akik viszont kívülről pillantanak be, most megtapasztalhatják, hogyan zajlik az együttműködés a kulisszák mögött.

A beszélgetést Korányi László irányította, aki már az első kérdéssel érzékeltette a konferencia tétjét: „Amikor felmerült, hogy a Zero One Hundred Budapestre jöjjön, azonnal láttuk, hogy ez csak akkor lehet sikeres, ha a magyar kockázati tőkeipar érdekeivel összhangban van. Egy nagy rendezvény önmagában nem elég; együttműködés kell az állam és a piaci partnerek között.”

A színpadon helyet foglalók minden mondata arról tanúskodott, hogy nem csupán beszélni, hanem cselekedni is képesek. Az itt elhangzottak nemcsak a szakmabeliek számára szolgáltak inspirációval, hanem bárki számára, aki érdeklődik a startupok világa iránt. A beszélgetés középpontjában egyértelműen az együttműködés állt, és az a közös szándék, hogy Budapest ne csak egy helyszín, hanem valódi katalizátor legyen a régió számára.

Molnár András: „A legnagyobb kihívást az jelenit, hogy láthatóvá váljunk”

A Portfolion vezérigazgatója, Molnár András szerint a közép-kelet-európai régióban működő alapkezelők egyik legnagyobb kihívása, hogy a hazai piacot láthatóvá tegyék az európai és globális befektetők számára. „Ezért utaztunk el Amszterdamba és más nemzetközi helyszínekre, hogy kapcsolatba lépjünk family office-okkal és pension fund-okkal. Most azonban mi hozzuk el őket ide, Budapestre. Ez óriási lehetőség arra, hogy felkerüljünk a radarjukra” – hangsúlyozta.

Tánczos Péter: „A bizalom a legfontosabb tényező”

„Mi, akik belülről ismerjük ezt a területet, hajlamosak vagyunk természetesnek venni a folyamatokat, pedig ez a tájékoztató nemcsak a szakmabeliekhez szól.” – kezdte.

Péter közérthetően vázolta a kockázati tőke folyamatát: „Ami kívülről látszik, az az, hogy befektetési célpontokat keresünk: korai szakaszban lévő, vagy már gyors növekedési fázisban lévő cégeket. Ezekbe tőkét fektetünk, tulajdonossá válunk, majd egy 5-7 éves együttműködés után, jelentős értéknövekedést követően értékesítjük a részesedésünket, gyakran a vállalkozókkal együtt.” Ez azonban csak a folyamat egyik része. Péter rávilágított, hogy a tőkét, amit a vállalkozásokba fektetnek, először maguknak a befektetőknek kell megszerezniük. „A mi befektetőink (LP-k) jelentős összegeket – akár millió eurókat – ígérnek oda egy alapkezelőnek, aki ezt 10-12 éven át kezeli. Ez óriási bizalmat igényel, amit nem lehet egyszerű telefonhívásokkal vagy e-mailekkel megteremteni. Ehhez bizonyítani kell a múlt sikereit, és hosszú távú személyes kapcsolatokat kell kiépíteni.”

Tánczos szerint sok befektetőnek eszébe sem jutna Budapestre jönni csak azért, hogy helyi befektetési lehetőségeket keressen. Az alapkezelők feladata, hogy felkeressék őket, ami gyakran több száz személyes találkozót jelent. Ezért különösen fontos egy ilyen esemény: „Ha ezeket a kapcsolatokat itt, Budapesten tudjuk elindítani vagy ápolni, az óriási segítség mindazoknak az alapkezelőknek, akiket a HVCA nevében képviselek. Nemcsak a befektetők számára teszi láthatóbbá a régiót, hanem lehetőséget ad arra is, hogy megalapozzuk azokat a személyes kapcsolatokon nyugvó bizalmat, amelyek a kockázati tőke iparág sikerének alapjai.”

Hradszki László: „A nemzetközi integráció kulcsfontosságú”

A teljes magyar ökoszisztéma – beleértve a startupokat és a kockázati tőke alapkezelőket (GP-ket) is – jelenleg nincs kellően integrálva a nemzetközi piacok vérkeringésébe. Sőt, azt is mondhatnám, hogy eddig csak nagyon gyenge kapcsolatot sikerült kialakítani a globális színtérrel. Éppen ezért minden olyan esemény, amely segít ezen változtatni, kiemelten fontos szerepet játszik.

Ha belegondolunk, egy ilyen esemény, mint a Zero One Hundred, reményeink szerint ide vonzza a nemzetközi GP-ket, akik találkozhatnak a hazai GP-kkel, és lehetőségük nyílik kapcsolatok építésére. Ezek az interakciók co-investmentekhez vezethetnek, és akár a magyar startupokkal is megismerkedhetnek, ha már itt vannak.

Nem kevésbé fontos, hogy az LP-k (limited partnerek) is részt vegyenek ezeken a rendezvényeken, hiszen így mélyebb betekintést nyerhetnek az itteni ökoszisztémába, megismerhetik a hazai GP-ket, és jobban megérthetik a helyi lehetőségeket. Ezek mind kulcsfontosságú lépések ahhoz, hogy a magyar ökoszisztéma erősebben integrálódjon a nemzetközi piacokba, és hogy ezáltal a régió valódi versenyelőnyt kovácsoljon magának

.

Dr. Oszkó Péter: „A régió hatékony, de láthatatlan”

Oszkó rávilágított a régió jelenlegi helyzetére, amely még nem igazán látható a nemzetközi piacon: „Fontos, hogy ezt a konferenciát támogassuk, mert szeretnénk Budapestet és az egész közép-kelet-európai ökoszisztémát felhelyezni a térképre. Ez egyelőre nem történt meg, hiszen a piaci szereplők kis hányada finanszírozza az ökoszisztémát, miközben nagy részben még mindig az állami szerepvállalás dominál. Ez nemcsak Magyarországra, hanem az egész régióra igaz.”

Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi piaci környezet különösen nehéz: „Az elmúlt két évben a források egyre koncentráltabban kerülnek kijelölésre, a nagy, vonzó befektetési célpontok elszívják a forrásokat, míg a kisebb, perifériális régiók háttérbe szorulnak. Ebben a világban kell megmutatnunk magunkat, de nem szégyellnünk kell azt, amit nyújtani tudunk.”

Oszkó kiemelte a régió hatékonyságát is: „A közép-kelet-európai régió forrásainak aránya az európai fundraisingen belül alacsony, azonban a régió az 1%-nyi forrásból is 1,7%-os befektetési arányt, és 3,1%-os exit arányt ért el. Ez azt jelenti, hogy a befektetett tőkéhez képest arányosan nagyobb sikereket tud felmutatni, mint sok más régió. Ez egyértelmű üzenetet hordoz: a régió hatékonyan használja fel a forrásokat.”

Zárásként rámutatott a budapesti konferencia jelentőségére: „Ez a konferencia egyedülálló lehetőség, mert itt csak rólunk lesz szó. A Zero One Hundred lehetőséget teremt arra, hogy bemutassuk a régiót, és meggyőzzük a külföldi befektetőket arról, hogy érdemes ide forrást hozni. Ez nemcsak a helyi startup-ökoszisztéma erősítéséhez járul hozzá, hanem hosszú távon a régió gazdasági fejlődését is elősegíti.”

Eszter Elemér hangsúlyozta, hogy a VC befektetés nem egyszerűen a pénzről szól, sokkal inkább szellemi munkáról. „A VC befektetés lényege a megfelelő projektek kiválasztása és azok végigkísérése a fejlődésük során. A hatékony tőkehasznosítás kulcsa abban rejlik, hogy jelentős szellemi kapacitással támogatjuk ezeket a folyamatokat.”

Továbblépve, Elemér rávilágított Európa versenyképességének kérdésére: „Európának ma szembe kell néznie azzal, hogy Kína és az Egyesült Államok jelentős előnnyel rendelkezik. Ahhoz, hogy felzárkózhassunk, Európának összefogásra van szüksége.”

Ebben az összefüggésben Elemér kiemelte a Zero One Hundred konferencia jelentőségét: „Ez az esemény tökéletesen illeszkedik ahhoz a gondolathoz, amit én Co-Invest Europe-nak hívok. Ez az “együttbefektetések” fontosságáról szól – nemcsak LP (limited partner) szinten, hanem GP (general partner) szinten is. A közös befektetés óriási előnye, hogy két befektető közösen vizsgálja meg ugyanazt a célpontot, ami már eleve nagyobb szellemi hozzáadott értéket biztosít. Emellett, ha cross-border, tehát országhatárokon átívelő együttműködésről van szó, azonnal új piacokat nyitunk meg.”

Egy közös célért: Budapest a nemzetközi fókuszban

A konferencia nemcsak a magyar ökoszisztéma erősítését szolgálja, hanem azt is, hogy Budapestet és Közép-Európát egy globális befektetési célpontként pozícionálja. Az esemény, amely az európai együttműködés jegyében zajlik, nemcsak befektetőket, hanem ötleteket, kapcsolatokat és lehetőségeket is hoz a régióba.

Korányi László egy kéréssel fordult a szakértők felé: „Ti, akik napi szinten hallgattok pitch-eket, most fordítsuk meg a helyzetet! Azt szeretném kérni, hogy ti pitcheljétek Magyarországot és a magyar startup-ökoszisztémát egy nemzetközi befektető számára. Hogyan mutatnátok be hazánk erősségeit és lehetőségeit egy olyan közönség előtt, amely talán most találkozik először a régiónkkal?” – tette hozzá, ezzel megnyitva a terepet a szakértők gondolatainak és érveinek.

A reziliencia, mint magyar erősség

Elemér kiemelte, hogy a magyar vállalkozók egyik legfontosabb jellemzője a reziliencia. „Ez a régió egyedi képessége, hogy nehéz helyzetekben is megtaláljuk a kiutat. Az elmúlt években számos példát láthattunk erre, legyen szó akár AiMotive sikeréről, akár kisebb, de jelentős hazai exit-ekről. Ez a szellemi tőke az, ami a magyar startupokat különlegessé teszi.”

Egy versenyképes régió titkai

„A magyar startup világot gyakran éri az a kritika, hogy nem termel elég unikornist. De ne felejtsük el, hogy az unikornisok nemcsak a tehetségről, hanem a rendelkezésre álló forrásokról is szólnak” – hangsúlyozta Oszkó. „A régiónkban mindig is hatékonyabban tudtuk felhasználni a rendelkezésre álló tőkét, és ez versenyelőnyt jelent. Most az a feladatunk, hogy ezt az előnyt láthatóvá tegyük a nemzetközi befektetők számára.”

Egy régiós ökoszisztéma építése

Hradszki arra hívta fel a figyelmet, hogy Budapest nem csupán Magyarország, hanem a régió egyik legjelentősebb központja. „A magyar startup-ökoszisztéma nemzetközi szintű láthatóságát csak akkor tudjuk elérni, ha az egész régiót értékesítjük. Budapest ebben kulcsszerepet játszhat, hiszen infrastruktúrája, talent pool-ja és gazdasági környezete is egyedülállóan kedvező.”

Az iteráció ereje

Tánczos Péter a kockázati tőke szerepéről és a közép-kelet-európai technológiai cégek versenyelőnyéről beszélt, külön kiemelve a „bootstrapping” fogalmát, amely a vállalkozások minimális forrásból történő felépítésére utal.

„Az iteráció a korai szakaszban lévő technológiai vállalkozások számára kötelező, és ez gyakran rendkívül drága lehet. Azonban a közép-kelet-európai régióban ezt az iterációt olyan minőségben és olyan költséghatékonysággal tudjuk megvalósítani, ami szinte egyedülálló” – fogalmazott.

Egy friss példát is megosztott, amely jól illusztrálja a régió költséghatékonyságát: „Egy Life Sciences cégünk kapcsán egy amerikai befektetési banknak küldtük el az üzleti számokat, és kétszer is visszajeleztek, hogy hiányzik egy nulla a számokból. Vissza kellett szólnunk, hogy nem, ezek a valós adatok. Ez jól mutatja, mekkora nagyságrendi különbség van az amerikai és a régiós cégek iterációs költségei között.”

Molnár András hangsúlyozta, hogy a kockázati tőke a bizalomra és az emberek közötti kapcsolatokra épül. „Ez egy valódi people-biznisz, ahol a befektető és az alapító között szoros szövetség alakul ki” – emelte ki.

Az elmúlt évek legnagyobb változásának a határok lebomlását nevezte: „Soha nem látott könnyedséggel fektetnek be nemzetközi befektetők régiós startupokba, és ez egyszerre jelent kihívást és óriási lehetőséget.”

Ahogy a beszélgetés végéhez értünk, minden hozzászólás egy közös célt és hitet erősített meg: a magyar startup-ökoszisztéma fejlődése nemcsak lehetséges, hanem elengedhetetlen a régió és Európa jövője szempontjából. “A konferencia legnagyobb értéke számunkra az, hogy itt a befektetőink és a potenciális partnereink valóban nagy arányban vannak jelen. A helyi startupokkal más módon is találkozhatunk, de ez az esemény olyan különleges kapcsolatokat nyit meg, amelyek máshol nem érhetők el.” – fogalmazta meg Molnár András.

Eszter Elemér érzelmi húrokat megpendítő gondolatai még inkább rávilágítottak az esemény különleges jelentőségére: „Ahogy itt ez a csapat ül, és ránézek Pavolra, a Zero One Hundred csapatára, úgy érzem, hogy a jó tartalmat végre a jó eszközzel tudjuk megmutatni a világnak. Ez egy nagyon jó pillanat.”

Oszkó Péter pedig a nagyobb összefüggésekre hívta fel a figyelmet: „Fontos tisztázni, hogy nem arról van szó, hogy néhány hazai piaci VC összeállt, és a csupán annyi a céljuk, hogy minél több pénzt húzzanak be az alapjaikba. A valódi cél ennél sokkal mélyebb: alapvető gazdaságpolitikai és makrogazdasági kérdés, hogy a feltörekvő technológiai innovációkat honnan tudjuk finanszírozni. Ez nemcsak a régió problémája, hanem egész Európáé is. Bár statisztikailag rengeteg szellemi tőke van Európában, több haladó mesterséges intelligencia-projekt is itt indul, mint az Egyesült Államokban. Ezek az innovációk azonban gyakran nem Európában hasznosulnak. Ennek egyik fő oka, hogy Európának nehézséget okoz ezeknek a vállalkozásoknak a saját piacain történő elindítása, majd azok támogatása a növekedés következő szakaszaiban. Az óriási tőkekoncentrációval rendelkező piacok – például az amerikai – gyakran elszívják ezeket a tehetségeket, és ott válik belőlük sikeres vállalkozás. Jelenleg a legtehetségesebb startupok számára csak az első egy-két finanszírozási kör biztosítható Európában, utána azonban gyakran külföldi alapok veszik át a támogatást. Ezért elemi érdekünk, hogy változtassunk ezen az arányon, és a hazai, illetve régiós alapok is képesek legyenek hosszabb távon támogatni ezeket a vállalkozásokat. Így elkerülhetjük, hogy a tehetséges alapítók elhagyják az országot, és máshol kamatoztassák a tudásukat. Minél tovább tudjuk őket támogatni itthon, annál több piaci tőke foroghat vissza az ökoszisztémába, amely önmagát erősíti.

A mostani munkánk nem arról szól, hogy néhány piaci szereplő jobban eladja magát a nemzetközi piacon. Sokkal inkább arról, hogy a hazai és régiós startup-ökoszisztéma egyre önállóbbá és fenntarthatóbbá váljon. Csak így érhetjük el, hogy a magyar és közép-kelet-európai innovációk ne csak elinduljanak, hanem itthon vagy a régióban is sikereket érjenek el, hozzájárulva a gazdaság növekedéséhez és az itthoni tehetségek megtartásához.”

A beszélgetés végén Korányi László foglalta össze a lényeget: „A mai napnak az az üzenete, hogy mindannyian azon leszünk, hogy idén májusban egy olyan konferencia érkezzen ide, amelyet remélhetőleg még sokáig emlegetni fognak.”

Ez a pillanat nemcsak a konferenciát hivatott beharangozni, hanem egy új korszak kezdetét is jelenti, ahol a helyi tehetség, a nemzetközi figyelem és az összefogás ereje egyesül a magyar startup-ökoszisztéma felemelkedéséért.

Speaker lista és Agenda itt található:

https://www.0100conferences.com/conferences/0100-emerging-europe-2025?section=agenda