Szerző: DR. Halaska N. Gábor

Merre vegyük az irányt a nemzetközi vizeken?

Amelyik startupper vagy innovációban otthon lévő szakértő járt már legalább egy-két nagy nemzetközi startup központban, az pontosan tudja, hogy 2022-re alapjaiban alakult át a világ. A fenyegető, sok helyütt jól érezhető globális válság, az infláció, az elképesztően erős versenytársak, valamint a kamatemelések miatt dráguló, egyre óvatosabbá váló kockázati tőke iparág nagyon megnehezíti a sikeres, érdemi nemzetközi szintig eljutó sztorik megismétlését itthonról. Olyanokét, mint anno LogMeIn, a Ustream, nemrég az AI Motive, vagy újabban a Bitrise, a Craft, a Creandum, a Makery, a SEON, a Starschema, a Turbine AI vagy a Tresorit voltak…

Vegyes a kép, ha a magyar startup ökoszisztémát, vagy akár az innovatív kkv-k világát kifejezetten a nemzetközi trendek, folyamatok tükrében vizsgáljuk, globális összefüggések közé helyezve. Egy innovatív, kicsi és rugalmas projekt vagy kisvállalat, amely nyitott a külföldi irányokba, szerencsére kevéssé függ a helyi trendektől – elvben. Azonban a világgazdaság nyakunkon ülő recessziója, a kereskedelmi és valódi háborúk okán a „globalizációs motor” köhög-hörög. Azaz a külföldi lehetőségek is érdemben szűkülnek, egyre nehezebb lesz egy-egy startup „csónaknak” jó irányt találni a viharos nemzetközi vizeken, amelyet egyre több innovatív hajóóriás (Alphabet, Meta, stb.) és több száz, villámsebes, nagyra nőtt sportvitorlás (ByteDance (TikTok), SHEIN, Stripe, Revolut, stb.-stb.) ural, méghozzá nem csak a közösségi vagy a kereskedelmi, vagy a banki szférában, hanem szinte minden szegmensben. Így hát a réspiacokon is egyre kiélezettebb a verseny, nehéz egy kis hazai cégnek olyan direkt versenytársakkal, akik hónapok után dollármilliókkal kitömve indulnak hódításra, szemben az itthon jellemző 50-100 ezer dolláros induló tőkeinjekciókkal, illetve a további körök szerényebb tőkéjével, messze a nagy piacoktól.

The content below was originally paywalled.

Alig látszunk a nemzetközi térképen

A magyar innovációs, illetve startup ökoszisztéma megerősítéséért az elmúlt, bő két évtizedben, amióta ekkora hangsúlyt kapott ez a szegmens, természetesen rengeteg ember dolgozott, sőt dolgozik ma is. Mind magasabb, például döntéshozói szinten, mint befutott, tehetős vállalkozóként, illetve kkv-ként is. Nem csak Budapesten, de az egész országban lelkes innovátorok és innovációs szakértők ezrei dolgoznak a startupok sikeréért, és mintegy 20 ezer, aktív, zömében (de nem kizárólag) fiatal startupper próbálkozik, illetve próbálkozott „megváltani a világot” ötletével, projektjével. Anélkül, hogy szándékunkban állna bárkit megsérteni ebben az itthon is egyre jelentősebb „iparágban”, azért azt alá kell húzni, hogy aki már látott professzionálisan összeállított nemzetközi startup, illetve innovációs rangsorokat, annak be kell ismernie: finoman szólva nem, pontosabban alig vagyunk rajta azon a bizonyos világtérképen… Budapest például éppen belefér a világ első 200 startup városába, és nem csak Prága vagy Varsó, de immár sajnos Szófia vagy Bukarest is jócskán megelőzi.

Apróbb vidéki városaink pedig hiába igazi ékszerdobozok, hiába támogatja a kormányzat és az unió ezeket a mini-hub-okat, egy 100-200 ezres város nem nagyon rúghat labdába még Budapesttel szemben sem, nemhogy Béccsel, Varsóval, vagy akár Prágával versenyre keljen – de erről még lesz szó egy friss, profi rangsor kapcsán.

Hiába vagyunk relatíve jó helyzetben a régióban, illetve hiába indultunk eléggé korán a rajtvonalról, lényegében már a kilencvenes évektől, 2022-re sajnos a régióból is számos ország, illetve nagyváros is megelőz minket a legtöbb startup rangsorban.

Sok a rangsor, de nem túl jó a helyezésünk

Tucatnyi ilyen kimutatás van, melyek számos, néha önkényesnek tűnő szempont szerint rangsorolnak – lehet ezt mondani. Ugyanakkor még a számunkra legkedvezőbb listákon sem igazán jó a helyezésünk, ha csak nem egy-egy mutatót ragadunk ki (és próbáljuk így szépíteni az összképet), nemzetközi téren bizony a középmezőnyben, annak is inkább a legalsó részén tanyázunk, ha az összképet megnézzük.

Tény ugyanakkor, hogy a világgazdasági súlyunkat is figyelembe véve azért nem reménytelen a helyzetünk. Viszont, ha nem is San Francisco-val, Londonnal, vagy akár Berilnnel kell versenyeznünk, akkor sem állunk újabban – azaz utóbbi néhány évben – rózsásan. Varsóval, Bukaresttel, vagy akár Szófiával összehasonlítva is vert helyzetben vagyunk sok-sok tekintetben.

Van, amiben kiemelkedően jók vagyunk!

De ennyi pesszimizmus után folytassuk a nemzetközi összevetést inkább azzal, amiben – legalább a régiós versenytársakhoz képest – kifejezetten jók vagyunk, és az utóbbi 12-24 hónapban sem álltunk rosszul. Ez egyfelől az innovációs pénzek, főként a kockázati tőke, bennük az állami tőke, továbbá a kisebbeknek elérhető pályázati pénzek lehetősége, másfelől az ökoszisztéma pezsgése, a nagyvárosaink exportpiacok felé megfogalmazható nyitottsága. Rendben, mint jól ismert, van most gond a friss EU-s forrásokkal, de reméljük az azért megoldódik záros határidőn belül. Illetve, ha valami miatt ezek el is maradnának, az igazán életképes, kicsi és rugalmas startupok nem egy-egy EU-s pályázati forrás, vagy hasonló központi segítség miatt maradnak életben és nőnek nagyra, hanem a jól megvalósított, erős ötlet és az eltalált üzleti modell miatt, amelyre kifejezetten nagy a kereslet. Mivel a piaci alapú kockázati tőke is éppen az ilyen projekteket keresi, régen rossz, ha a vállalkozói-vállalati innovációnak hosszabb távon is pályázati, nem pedig ügyfél-pénzekre kell számítania. (Az alapkutatás vagy mondjuk a biotechnológia megint más tészta, de e téren bőven a gazdaságunk súlya felett teljesítünk régiós összevetésben.)

Egy friss, professzionális rangsor, nem hízelgő eredményekkel.

A világ második legfontosabb startup ökoszisztémájából, az izraeliből kinőtt, neves SpartupBlink ágazati kutató és adatszolgáltató – összefogva a Crunchbase-el, amely a TechCrunch-ból kinőtt legnagyobb startup adatbázis a világon – pár hete megjelent hatalmas, 402 oldalas globális tanulmánya sajnos jól mutatja a helyünket. Bár Izraelből azért sokkal „közelebb” van Budapest, mint mondjuk San Francisco-ból, azért az több, mint beszédes, hogy az egész Magyarországnak mindössze három (!) oldalt szentelnek. Ebből egy oldal a három, nemzetközileg éppen relevánsnak tartott magyar startupot (SEON, Aimotive, Bitrise) listázza röviden, egy-egy tőmondatban bemutatva őket. Döbbenetes, hogy sem Magyarország, sem Budapest neve sem nagyon bukkan fel a hatalmas dokumentumban. A magyar fővárost a nekünk dedikált oldalakon kívül egyetlen helyen, az európai központok elemzésekor említik, ott is olyan összefüggésben, hogy milyen nagyot zuhant a helyezésünk (33 helyet) 2021 óta, most a világ nagyvárosai közt a 167-ikek vagyunk. Vidéki városaink közül csak Debrecen, Szeged, Pécs és Székesfehérvár van a listán, ezek a 616., a 763., a 921., illetve a 981. helyen. Többségük 110-140 helyezést rontott.

Apró örömök az ürömben

Aligha vigasztaló, hogy Varsó is zuhant 28 helyet (106-ik helyre), legfeljebb az lehet pozitív, hogy egyelőre a régió két legnagyobb HUB-jaként vagyunk említve Varsóval. Illetve, hogy Kijev és Moszkva – már a háború hatása miatt – sokkal többet zuhant vissza. Talán még annyi szól mentségünkre, hogy mind Magyarország, mind Lengyelország megítélésében sokat ront az – a tőlünk független – körülmény, hogy országaink határosak Ukrajnával, és messziről nézve bizony nagyon közel vagyunk mi is ehhez, a világtörténelmet sajnos évekre meghatározó konfliktushoz. (A valóságban több száz ukrán tehetség érkezett Budapestre, szinte átköltözött hozzánk – és persze a lengyelekhez – a kijevi csapatok egy része, ami hosszabb távon azért erősít minket.) Segít közben a látványosan gyengülő forint, hiszen így az eleve igen olcsó (és magas szintű) hazai szaktudás, különösen az informatikai tudás, így még olcsóbb lett. Ez pedig még évekig így maradhat, hiszen a bér-nyomás Nyugat-Európában, Amerikában és Ázsiában is jelentős, így még inkább versenyképesek a magyar szakemberek. Hiszen így a nyugati bér-inflációt is hozzá kell adni a forint elmúlt hónapokban bekövetkezett 20 százalék körüli gyengüléséhez. Érthetőbben: ha egy német szenior informatikus eddig havi 5 ezer euró nettót keresett, akkor most ő is minimum 5,5 ezer eurót szeretne, vagy ennyiért vált állást. Ez a plusz ötszáz euró egy szenior magyar IT-s legalább egy heti bére, miközben tudása kifejezetten versenyképes nyugati kollégáival.

Hová érdemes itthonról „dobbantani”?

Visszatérve még a listához: Magyarország 2020-ban még a globális ország-rangsorban a 37. helyen volt, így a 2022-es 51. helyezés nem éppen szívderítő, hiszen nem csak a top 40, de a top 50 országból is kiestünk. Továbbá Kelet-Európát nézve Magyarország a 13. helyen áll. Illetve, ahogy utaltunk rá, az összes, listán lévő magyar város helyezése jelentősen tovább romlott. Arról már nem is szólva, hogy az ország vízfeje, Budapest ugye a 167., de az utána következő Debrecen csupán a 616., Pécs pedig ugye a 763. jelenleg. A tanulmány ugyanakkor megállapítja azt is, hogy Budapest erős iparágai az Edtech, a Közlekedés, a Fintech és Foodtech, amelyek az ágazati al-listákon még mindig a Top 100-ban szerepelnek. Amennyiben valamely projekt igazán nagyot akar dobbantani a globális színpadon és nem tud a világ másik felén lévő, persze messze a legfontosabb, SanFrancisco-i (Bay area) HUB-ba költözni, akkor a harmadik helyezett London, a kilencedik Tel Aviv, a tizedik Párizs, vagy a tizenkettedik Berlin ajánlható. A közelebb eső városok közül Prága a 82., Bécs a 71., Tallin a 62., München pedig a 39., más – ilyen közel hozzánk– nincsen a top 100-ban. Leegyszerűsítve és ismerve a hazai aspirációkat – Észak-Amerikát leszámítva – főként tehát London, Párizs, Berlin, esetleg még talán München vagy Bécs lehet egy kis magyar cég első lehetséges „ugródeszkája” a nemzetközi piacok felé, a többi várossal nem lesz sokkal előrébb, mint Budapesttel. Nyilván a német nyelvterületek fenti nagyvárosai elsődlegesen a DACH piacokra (Németroszág, Ausztria, Svájc) betörni kívánó cégeknek javasolhatók. A lokálisan már bizonyított, globálisan (Amerikában, Ázsiában) is életképes ötletek, vállalatok inkább Amerikába, Londonba, vagy valamelyik nagy ázsiai HUB-ba (például Szingapúrba, Szöulba, Hongkongba, esetleg Tel Avivba) tarthatnak, attól is függően, hogy az ágazatukban csoportosuló vevők vagy konkurensek jellemzően hol erősek, vagy éppen gyengék.

A nemzetközi helyzet – bizony – fokozódik!

Így, hogy jobbára elhelyeztük kicsiny országunkat, fővárosunkat a régiós, illetve európai-globális startup világban, érdemes pár mondatban alaposabban kifejteni a nemzetközi szintű kihívásokat is. Ha a Covid miatt 2020 és 2021 is a startupok éve volt az értelemszerűen jobban megnyíló digitális lehetőségek (növekvő online piacok) miatt, akkor 2022 egyértelműen a bizonytalanságok éve. A súlyos fenyegetést jelentő orosz-ukrán háború, az ezt kísérő szankciók és ellátási problémák, továbbá a recesszióba forduló világgazdaság mellett ott vannak még az egyre jobban záródó határok, már csak a Covid és a helyi gazdaságok védelme miatt megnehezülő külföldi operációk, nemzetközi eladások. Ha ez nem lenne elég, az ellátási láncok szakadozása, így például a chipek, a hardverek és a munkaerő fájó hiánya kavarja meg nagyon alaposan a dolgokat. „Persze a válság történelmileg új lehetőségeket és potenciális exponenciális növekedést hoz bizonyos az ágazatokban és technológiákban” – emeli ki optimista helyzetelemzésében David Eli, a SpartupBlink ügyvezetője. A szakértő bevallja viszont, hogy álmai szertefoszlottak, melyben egy olyan integrált és globális startup ökoszisztéma rajzolódott ki, ahol több száz ország és városok ezrei mind ugyanazon a globális játéktéren játszanak. E helyett sok ökoszisztéma széttagolttá válik, veszít súlyából, illetve kialakulnak a lokális megoldások. Így például az arab világ igényeire Dubai, az ázsiai igényekre Szingapúr startupjai fejlesztenek. Ez persze oldja az olyan mogulok monopóliumát, mint a Meta (Faceook) vagy az Alphabet (Google) és társaik, ám olyan „vadhajtások” megerősödését is magával hozza, mint az orosz vagy a kínai, erősen cenzúrázott közösségi megoldások, egyre inkább bezáruló hatalmas országok. Ezek tudatosan döntöttek úgy, hogy a globális internettől és digitális gazdaságtól elszakadó, zárt ökoszisztémákat építenek – kérdéses sikerrel.

Ezen túl az infláció és a növekvő kamatlábak rendkívül megdrágítják a világ innovátorai számára a kockázati tőkét, miközben a megszorítások, a nagyok és a záruló gazdaságok miatt az ügyfelek és a vevők megtalálása, megtartása a korábbiaknál is nagyobb kihívássá válik.

És kiemelten lényeges tanulság az is az elmúlt két évben, hogy bár az online meetingek és a webes munka tud nagyon hatékony lenni, de akkor sem mindegy, hogy fizikailag mely piacokon van jelen egy kis, innovatív csapat vagy akár egy nagyra nőtt startup, azaz scaleup vállalat.