Már 99,7%, hogy van élet a Földön kívül. A tudományos felfedezés csak 124 fényév távolságra van tőlünk

A világ, ahol élet lehet? – A K2-18b bolygó üzenete az univerzum élő valóságáról

A tudomány határát most újra elértük – és talán át is léptük. Egy, a Cambridge Egyetem által vezetett kutatócsoport a NASA James Webb űrtávcsövének (JWST) segítségével olyan jelekre bukkant egy távoli exobolygó, a K2-18b légkörében, amelyek az élet lehetőségére utalhatnak.

700 billió mérföldre a Földtől – és mégis közel?

A K2-18b bolygó 124 fényévre található, és kétszer akkora, mint a Föld. Mégis, hála a JWST lenyűgöző érzékenységének, képesek vagyunk belesni a légkörébe – pontosabban abba, hogyan szűri a fényt kis vörös törpe csillagától.

A kutatók két különös molekula nyomát észlelték: dimetil-szulfid (DMS) és dimetil-diszulfid (DMDS). Ezeket a Földön kizárólag egyszerű élőlények, például tengeri fitoplanktonok és baktériumok termelik. Ha ezek valóban jelen vannak a bolygón, az nemcsak izgalmas felfedezés, hanem egyenesen forradalmi lenne.

Háromszor mértek, még nem vágnak – de közel a bizonyosság?

„Ez eddig a legerősebb jel arra, hogy talán nincs egyedül az élet az univerzumban” – mondta Prof. Nikku Madhusudhan, a kutatás vezetője. A kutatócsoport 99,7%-os bizonyossággal észlelte a gázokat – ez azonban még mindig nem elég egy tudományos „felfedezés” bejelentéséhez, amelyhez 99,99999% kell. A cél: elérni az úgynevezett „five-sigma” biztonságot a következő egy-két évben.

Még ha ez sikerül is, a kérdés továbbra is fennáll: biológiai eredetű-e a jel? A kutatók most laboratóriumi körülmények között vizsgálják, hogy a gázokat elő lehet-e állítani nem élő folyamatokkal is.

Tudományos viták, kozmikus kérdések

A K2-18b légkörének vizsgálata messze nem egyöntetű értelmezéseket eredményezett. Egyes kutatók szerint a bolygón egy hatalmas óceán lehet, amely elnyeli az ammóniát – ez az egyik ok, amiért annak hiányát a víz jelenlétének bizonyítékaként értelmezik.

Mások viszont úgy vélik, hogy a bolygó inkább egy mini gázóriás lehet, szilárd felszín nélkül – ami kizárná az ismert formájú élet lehetőségét. A bolygó pontos szerkezete és összetétele tehát továbbra is vita tárgya.

Az emberiség pillanata vagy újabb remény?

Prof. Madhusudhan úgy fogalmazott: „Ez nagyon fontos pillanat a tudományban – és az emberiség számára is.” Ha ez a felfedezés beigazolódik, alapvetően változtathatja meg az emberiség világról és önmagáról alkotott képét.

Más tudósok – köztük Prof. Catherine Heymans és Prof. Chris Lintott – óvatosságra intenek. Hangsúlyozzák, hogy korábban is voltak már „ígéretes pillanatok”, amelyek végül nem hozták meg a várt áttörést.

Úton az élő univerzum felé

A JWST és a tudományos közösség újgenerációs együttműködése most talán valóban olyan korszakot nyithat, ahol az „egyedül vagyunk-e?” kérdés már nem filozófiai, hanem mérhető, bizonyítható és vitatható téma lesz.

Prof. Madhusudhan szavaival: „Évtizedek múlva lehet, hogy visszatekintünk erre a pillanatra, és azt mondjuk: ekkor értük el először az élő univerzum határát.”

Címkék: #űrkutatás #exobolygó #életnyomok #JWST #tudomány #K218b #Cambridge #felfedezés