Eszter Elemér – Impact Venture
Az Impact Ventures ügyvezető partnere történészként végzett, az Egyesült Államokban folytatott politológiai és közgazdaságtani tanulmányokat. Eszter Elemér számos kis- és középvállalkozás alapítója és vezető tisztségviselője, akinek meggyőződése, hogy lehet vállalkozást építeni úgy, hogy a pénzügyi sikeresség mellett a társadalomra gyakorolt pozitív hatás is a nyereségességgel azonos fontosságú szempont legyen.
Az Ökoszisztéma Fesztiválon többször kidomborítottad a panelbeszélgetésekben, hogy milyen fontos számotokra, az „IMPACT”. Mit jelent személy szerint neked ez a kifejezés?
Remek kérdés, az életet. Véleményem szerint a Milton Friedman-i doktrína megbukott. Egy üzleti vállalkozás sem nem tekinthet tevékenységével összefüggésben az emberi és környezeti következményekre mint externáliákra. “Nem facsarhatjuk ki az életet a bolygóból”.
Nem a túllihegett és értelmetlen gesztusokra van szükség, hanem arra, hogy úgy építsünk üzletet, hogy annak mérhető pozitív társadalmi és környezeti hatása legyen amellett, hogy eredményre képes.
Hiszek abban, hogy az egymással rokon, de jól elkülönülő impact investing és az ESG módszertan egészségesebbé képesek formálni a gazdasági rendszereinket.
Azok a startupok, akikbe ti, kockázati tőkealap kezelőként befektettek, hátrányosabb helyzetben vannak, a társadalmi vagy környezeti hatásukat nem mérő társaiktól, vagy az “IMPACT faktor” csak erősíti egy vállalkozás teljesítményét?
Mélyen hiszek abban, hogy hosszú távon csak olyan vállalkozások működhetnek eredményesen, amelyek érdemben tudják szolgálni a társadalom, az emberi közösségek tagjainak boldogulását és a teremtett világ épülését erősödését. Nézzünk csak rá a több generációs családi vállalkozásokra, vagy vegyük több ezer éve működő intézményeket. Minden esetben azt látjuk, – feltéve, ha az emberi természettel szorosan együtt járó negatív tendenciákat lehántjuk – hogy egy vállalkozás akkor tud hosszú távon fennmaradni, ha a felhasznált erőforrásokkal gondosan bánik, törekszik azok újratermelésére. Az impact investing egy kicsit több is mint az ESG, mely “csak” azt szabályozza, hogy mit ne csináljon egy tőzsdei nagyvállalat, az impact investing azt a többletet méri, hogy mivel járul hozzá az adott vállalkozás az emberi és környezeti erőforrások revitalizációjához. Vagyis ez a módszertan a vállalkozás és a befektető aspektusából is hozzáad és nem elvesz egy vállalkozás sikerességéhez. Nem is beszélve a reputációs többlettől, ami kiváló marketing eszköz, úgy a befektető mind a vállalkozás számára. Persze mint minden ügyes szerkezet, ez is kétélű kard, hiszen ha marketing eszközként tekintünk az impact-jelleg kommunikációjára akkor már el is érkeztünk a teljes impact investinget és az ESG módszertant fenyegető legnagyobb veszélyhez. Sajnos egyre többen lesznek akik ezeket csak marketing eszközként tekintve impact-washing és esg-washing-ra használják fel ezt megközelítést.
Igazán izgalmas startupok vannak a portfóliótokban, mint például a WLWYB LEGO, Green Fox Academy vagy a Grinsec. Melyiket emelnéd most ki és miért?
Egy kockázati tőkebefektető vagy egy angyalbefektető, vagy egy inkubációs, akcelerációs tevékenységet folytató szakember számára általában minden portfolió társasága kedves, hisz bennük, hiszen ezért választotta őket. A WLWYB szerelem volt első látásra, lego kockák kereskedelme, 95%-os export és egy neurodiverse munkavállalói csapat Itt nincs mit mondani, ez csodálatos együttállás. A Green Fox Academy (röviden GFA) hatalmas büszkeség, ez a csapat pontosan azt érte el amire vágytunk egy olyan nemzetközi konszolidációs felvásárlás célpontja lettek amely lehetővé teszi, hogy a fő tevékenységüket egyre szélesebb körben a CEE régióban végezzék, vagyis a GFA exit sikertörténete a mi csapatunknak is. A Grinsec azért érdemel kiemelést, mert a regionális versenytársak átlagosan tízszer drágábban építik ki azt a technológiai sort vagyis azt a kapacitást, amivel a szójánál vagy a hal fehérjénél összehasonlíthatatlanul egészségesebb állati takarmányozáshoz szükséges fehérjét állítanak elő. Vagyis abban az iparágban amit a COVID és a jelenlegi geopolitikai helyzet is kiemelt, az élelmiszertermelésben egy olcsó és egészséges megoldást tudnak szállítani.
Azt már tudjuk, hogy régiós szinten is lemaradásban vagyunk, ha startup ökoszisztémáról beszélünk. Van összehasonlítási alapod ebben a témában?
Azt, hogy lemaradásban vagyunk én máshogy látom, akár az Invest Europe által publikált statisztikák, akár a saját portfólió azt mutatja, hogy sok magyar sikertörténetet lehet látni. És ami nem látszik a kulisszák mögül az még biztatóbb.
Az egész startup ökoszisztémának a két legfontosabb összetevője a szellemi kapacitás és a nemzetközi vérkeringésbe való bekapcsolódás. Vagyis az a fontos, hogy sok olyan vállalkozó legyen, akik egy-egy sikeres exit után úgy tudnak a személyes karrierjükben tovább haladni, hogy közben a megtanult mintákat eredményesen adják át más hazai vállalkozóknak.
Erre számos példát látok, önmagában az általad említett panelbeszélgetésben is legalább hárman ültünk. A cross border co-investment kérdéskörében is azt látom, hogy a HUNBAN-StartupHungary-HVCA-IVSZ-THBE- szervezetek aki sokáig a saját karakterünk megmunkálásával foglalkoztak, most sok energiát fordítanak arra, hogy koncentráljak az erőiket és összefogva segítség a hazai startupokat minél több szállal kapcsolódni eu-s vc-khez, mert az az ami leginkább segíti egy startup termékeinek globális piacra jutását. Szóval, ahol elharapódzik a lemaradás ott túlárad az összefogás és azzal már érdemben juthatunk előrébb.
„Sírva vigad a magyar, de ahelyett, hogy siránkoznánk, vegyük ki a részünket mind!”. Az Ökoszisztéma fesztivál panelbeszélgetésében mondtad ezeket a szavakat. Mire gondoltál pontosan?
Nem szeretem, hogy hajlamosak vagyunk leszólni magunkat, a kelet-európai-frusztráció egy átok, ezt le kell vetkőzni. Megtanultam, hogy a “hurráoptimizmus” legalább ilyen veszélyes, ezért óvatosan fogalmazok. A hazai a regionális és az európai Startup-VC-LP ökoszisztéma legfontosabb kérdése, hogy képesek vagyunk-e összefogni. Mi mindannyian egymással versengő szereplői vagyunk ennek a piacnak. Viszont, most történelmi pillanatban vagyunk, látjuk, hogy növekszik az EU-ból származó Unikornisok (vagyis 1 milliárd dollárnál magasabb értékű vállalkozások) száma, ha az EU-s LP-k felismerik, hogy érdemes a kontinensen működő GP (alapkezelői) csapatok által kezelt alapokba fektetni a US versenytársak helyett, akkor ez egy olyan területe lehet Európának, ahol a globális versenyben, ahol – éppen visszaszorulóban vagyunk a Kína és az USA mögött – érdemben tudunk fejlődni. És ami a kontinensre jellemző az érvényes itthon is ha most folytatódik az a tendencia, hogy az ökoszisztéma versengő szereplői a legfontosabban azt tekintik, hogy a magyar startupok több és több EU-s VC-től kapjanak befektetést, akkor ezek a cégek mind jobban és jobban tudják majd eladni a szolgáltatásaikat a globális piacon. És ezeket a cégeket felvásárolják, az alapítók újabb cégeket hoznak létre és multiplikálják a tapasztalatukat. Ez az út.