Az ELSŐ számú ok, amiért EGY startup elbukik
Ha startupokat hasonlítunk össze egy hagyományos értelembe vett vállalkozással, akkor azt tapasztaljuk, hogy minden siker és a vele járó problémák is extrém nagyításba kerülnek, vagyis míg egy hagyományos értelembe vett üzlet egy gépezetbe kerülő porszemet könnyedén lenyel, addig ugyanaz a porszem bizony a startup torkán akad és pillanatok alatt képes megfullasztani azt.
Joggal merül fel tehát a kérdés, hogy mégis mi különbözteti meg a startupot egy mezei vállalkozástól?
A válasz pedig a skálázódásban és az üzleti attitűdben keresendő.
The content below was originally paywalled.
Egy induló vállalkozás dönthet úgy, hogy kiszolgálja a lokális igényeket, ehhez főként bevételorientált üzleti tervet alakít ki, a kezdetektől fogva profitabilitásra törekszik, kerüli a kockázatokat és megpróbál minél előbb piacról megélni. A startupok esetében pedig elsősorban az a cél, hogy bizonyítékot szerezzen egy globálisan is értelmezhető piaci probléma meglétére, majd kidolgozzon egy olyan módszert, amivel képes megfelelő módon kiszolgálni azt úgy, hogy rendre skálázza megoldását mindaddig, amíg el nem éri azt a fordulópontot, amikor a befektetett összeg képes sokszoros megtérülést produkálni. Ahhoz, hogy mindez megvalósuljon, rendszeresen kockázati tőkét kell szereznie, amiért cserébe feladja az üzlete egy részét. Minden üzletrész feladásával noha nő az elkölthető pénz a fejlődésre, egyúttal nő a nyomás is az alapítók felé, hiszen skálázódnak az elvárások is. Az ilyen belső nyomás bizony teljesen más attitűdöt igényel, mint egy hagyományos értelembe vett vállalkozás esetén. Amint tehát megjelenik egy kockázati tőke a vállalkozásban, a startup alapítója lényegében megpecsételte a saját sorsát, hiszen vagy exit lesz a története vége, vagy csőd.
Amint megjelenik egy kockázati tőke a vállalkozásban, a startup alapítója lényegében megpecsételte a sorsát, hiszen vagy exit lesz a története vége, vagy csőd.
Mégis a legtöbb alapító a bukás okának nem mást jelölt meg, mint azt, hogy kifogytak a befektetői pénzből. Egész pontosan a megkérdezett és csődbe ment startup alapítók válaszának 71%-a két okot jelölt meg: elfogyott a befektetői pénz vagy nem volt valódi piaci igény a termékre. Ám legtöbb esetben e két tényező nem az oka, hanem a következménye a bukásnak, hiszen minden döntés és felelősség a vezetőkön múlik. A vezető dönti el, hogy meghallgatja a felhasználókat, és hogy ők maguk mibe is fektetik a befektetőktől kapott összeget. A vezetői gárdát is az alapítók alakítják ki, következésképpen az alapítók felelőssége a kudarc is, akik nem tudtak erős vezetői készségek adaptálni a szervezetbe. Alapítóból vezetővé válni és erős csapatot felépíteni pedig nem triviális dolog. Ha a vállalkozást a kezdeti lendületből a fenntartható, növekedési szakaszba szeretnénk léptetni, akkor minél előbb neki kell látni ezen készségek fejlesztésének. Minél tovább várnak az alapítók, annál több vezetői adósság keletkezik, és annál nagyobb a valószínűsége, hogy az induló vállalkozás nem jut át a startup világban is ismert halál völgyén. A tapasztalt befektetők ugyanis nem termékbe, hanem csapatba fektetnek. A csapatot a korai szakaszban pedig maguk az alapítók határozzák meg, ezért vizsgálják a tapasztalatokat, a domain tudást, a piaci ismeretet, a kompetenciákat és persze a vezetői képességeket is az üzleti terv mellett. A kevésbé tapasztalt befektetői gárda leginkább az üzleti terv reszelgetésével töltik az idejüket és figyelmen kívül hagyják a fenti felsorolt pontokat.
A vezetőképtelenség általában már a startup korai szakaszában felmerül.
A startup korai szakaszában az alapítók általában minden erőfeszítésüket a végrehajtásra összpontosítják. Kis csapatot építenek. Ők építik a terméket. Marketingbe és értékesítésbe fektetik minden idejüket, és megérkeznek az első bevételek is. Minden fontosabb döntést maguk hoznak, de nem használják a korai szakaszt vezetői képességeik fejlesztésére, vagyis „vezetői adósságot” halmoznak fel. Ellavíroznak, mert a komfortzónán belül mozognak a megvalósítás terén. A kis csapatban még nem feltétlenül szúr szemet senkinek, de mégis érezhetően akadozik a működés. Aztán felbőgnek a motorok.
A növekedési szakaszban minden megváltozik.
Hirtelen a vállalat létszáma 20-ról több mint 100-ra nő. Sokan irodákban, otthon, más országokban és akár különböző kontinenseken szétszórtan dolgoznak. A növekedési szakaszban az alapítók már nem tudnak kizárólag a végrehajtásra koncentrálni. Nem hozhatnak meg minden döntést maguk, hanem a döntések 90%-át már egy erős vezetői csapatra kell delegálniuk. Hirtelen megvalósítóból kapitánnyá avanzsálnak, hiszen az üzletet végző embereket kell irányítaniuk. Sajnos olyan erős vezetővé válni, aki képes vonzani, megtartani és irányítani egy erős csapatot, nem tanulható meg egyik napról a másikra. Időt és állandó erőfeszítést igényel. Amikor az alapítók rájönnek, hogy szintugrás előtt állnak, gyakran már túl késő. Nem ülhet be a cég feje a fejlesztői székbe, mert akkor pusztán csak egy ember munkáját fogja ellátni és mindeközben tíz másik munkakör irányítás nélkül marad. Irányítás nélkül pedig pénzt éget a cég, miközben az elvárt hasznot nem termeli meg, azaz adósságot halmoz fel: vezetői adósságot, amiből rossz döntések születnek. A rossz döntésekből pedig üzleti kudarcok.
Egyszerre vagy a startupod sikere és kudarca
A kudarc elkerülhető, ha az alapítók idejekorán elkezdenek dolgozni egy hatékony vezetői csapat kialakításán.
Alapítóként a Te felelősséged, hogy a vállalkozásodban erős vezetői csapat alakuljon ki. Ha egy cég csődbe megy, mindig a cégvezetőké a felelősség. Vállald fel és dolgozz azon, hogy a vállalkozásod irányítása jó kezekben legyen.
Alakíts ki felelősségteljes munkaköröket, és ne hagyd, hogy bárki is áthárítsa másra a felelősséget, mert azon a ponton buktál el Te, mint vezető.
Egy erős vezetői csapat képes kritikus döntéseket is meghozni önállóan is, sőt segít neked is jobb döntéseket hozni. Törekedj arra, hogy pontosan tudják a vezetőid az irányt.
Figyelj a vezetői adósságok tüneteire és igyekezz mielőbb tenni annak érdekében, hogy mihamarabb visszafizesd.
Egy startup sosem one-man-show, ezért már a cégalapítás első napján törekedj arra, hogy minél kevesebb munkát végezz Te, mint alapító. Elon Musk sem egyedül építi a rakétáit, nem is ért hozzá. Amikor egy startup elindul, minden alapítón 20-25 szerepkör van, ami rövidtávon is skálázhatatlan. Találd meg azokat az embereket, akik nálad jobban végzik a feladatot és teremtsd meg a lehetőséget, hogy meg is tudd tartani őket.