A Péntech, mai nevén PastPay, sikertörténete

Milyen kihívásokkal szembesül egy fintech startup alapítója a régióban? Hogyan lehet a digitális faktoringból B2B BNPL megoldást építeni? Miért dönt úgy egy csapat, hogy pénzügyi vállalkozássá alakul, és milyen felelősséggel jár egy 12 millió eurós befektetési kör lezárása? Többek között ezekről beszélgettünk Berényi Benjaminnal, a Péntech és PastPay társalapítójával.

Berényi Benjamin neve egyre gyakrabban kerül elő, ha fintech újításokról esik szó Magyarországon. A Péntech, mai nevén PastPay, társalapítójaként és stratégiai vezetőjeként Benjamin azzal vált ismertté, hogy alapító csapatával – köztük dr. Réti Bálint jogi és pénzügyi szakemberrel – a kis- és középvállalkozások pénzügyi helyzetének forradalmasítására vállalkozott. A cég digitális faktoring szolgáltatással indult, majd nemrégiben a BNPL (Buy Now, Pay Later) B2B piacra lépve erősítette tovább jelenlétét a szektorban. De hogy megértsük, hogyan is kerültek a fintech iparágba, nézzük meg lépésről lépésre történetük alakulását.

A Péntech alapítása

Benjamin vállalkozói vénája már gyermekkorában megmutatkozott: „Már fiatalon is imádtam üzletelni. Használt játékokat árultam, és még grafikonokat is rajzoltam az eredményeimről” – idézi fel mosolyogva. Az analitikus gondolkodás és a vállalkozói szellem tehát korán kirajzolódott, és gimnazistaként is aktívan kamatoztatta ezeket az adottságokat. Bulikat szervezett, ahol már megismerhette a projektmenedzsment és a szervezés alapjait. „Mindig céltudatos voltam. Az egyetemi éveimet és a karrieremet is úgy terveztem, hogy egyszer saját vállalkozást indíthassak” – mondja.

Alapítótársa, dr. Réti Bálint hasonló lendülettel építette karrierjét. Gimnáziumban sport eseményeket szervezett, amelyek során megtanulta, hogyan motiváljon másokat és építsen közösségeket. A két alapító kapcsolata azonban ennél is korábbra nyúlik vissza: gyerekként a Velencei-tónál vitorláztak együtt. „Ez egy hosszú barátság alapja volt, ami az évek során csak mélyült. Később Budapesten gyakran találkoztunk, és mindig is volt egy közös célunk: valami igazán nagyot létrehozni” – meséli Benjamin.

A barátságból hamarosan közös munka lett. Első projektjük egy egyesület létrehozása volt, amely a külföldön tanuló magyar diákokat támogatta. „Egy kis közösséget építettünk, ahol rendezvényekkel és tudásmegosztással próbáltunk segíteni. Ez az első közös vállalkozásunk volt, és már akkor éreztük, hogy jól tudunk együtt dolgozni” – emlékszik vissza Benjamin. Ez a korai kezdeményezés megalapozta későbbi együttműködésüket, miközben mindketten értékes tapasztalatokat szereztek a szervezés és vezetés terén.

Benjamin és Bálint barátsága, közös értékei és ambíciója egyre inkább egyértelművé tették, hogy közösen valami nagyot fognak alkotni. Hétvégente Benjamin lakásában workshopokat tartottak: „Rendkívül izgalmas időszak volt, amikor órákon át agyaltunk, hogy milyen problémákra érdemes megoldást találni. Az már biztos volt, hogy a KKV-k finanszírozására szeretnénk fókuszálni, de hogy pontosan milyen termékkel, azt még nem tudtuk” – meséli. A workshopokon szisztematikusan vizsgálták a piacot, saját képességeiket, és azt, hogyan lehet gyorsan létrehozni egy MVP-t. Maga a Péntech ötlete alapvetően Benjamin korábbi németországi munkája alapján formálódott: „Management tanácsadóként dolgoztam, és láttam, hogy a KKV-k pénzügyi kiszolgálása terén hatalmas szakadék tátong. A bankok jellemzően a nagyvállalatokra vagy a lakosságra koncentrálnak, a kisebb cégek viszont a kettő között elvesznek” – mondja. Ez a felismerés jelentette az első lépést egy olyan vállalkozás felé, amely célul tűzte ki a KKV-k pénzügyi helyzetének javítását.

A faktoring piac mint kiindulópont

Ahogy mélyebbre ástak, világossá vált, hogy a digitális faktoring piaca hatalmas lehetőségeket rejt. „Egy gyorsan növekvő piacról volt szó, de a nagyvállalatokra koncentráló szereplők mellett a KKV-kat és főleg mikrovállalati szereplőket szinte senki sem szolgálta ki. Ígéretes, viszonylag alulversenyzett területnek tűnt” – emlékszik vissza Benjamin. Az alapítók úgy döntöttek, hogy a papíralapú, lassú faktoring folyamatokat online, felhasználóbarát megoldással váltják fel, amely gyorsabbá és egyszerűbbé teszi a finanszírozást. Persze az első lépések nem voltak könnyűek. „Management tanácsadóként heti 60-70 órát dolgoztam, és amikor este a hotelszobában befejeztem a napi munkát, még egy-két órát szántam a Péntechre” – mondja Benjamin. A rengeteg befektetett energia azonban megtérült: már egy minimálisan működőképes termékkel (MVP) és kezdeti validációval léptek be az MBH Fintech Lab inkubátorprogramjába.

(különálló részlet a névről) Miért pont Péntech? A névválasztás története

A Péntech név születése egy igazi startupos pillanatot idéz: egy kreatív szójáték, amely végül a vállalat meghatározó identitásává vált. „Eredetileg csak egy working title volt” – meséli Benjamin. „Amikor arról kezdtünk beszélgetni, hogy fintech céget alapítunk Magyarországon, a ‘fintech’, vagyis ‘financial technology’ magyar megfelelője a ‘pénzügyi technológia’. Innen jött az ötlet, hogy a ‘Pénzügy’ és a ‘Tech’ szavak összevonásával létrehozzuk a ‘Péntech’ nevet, amely egyszerre utal a modern technológiára és a magyar nyelv sajátosságaira.”

Az első mérföldkövek 

Az MBH Fintech Lab befektetése

“Ez egy olyan piac, ahol tőke nélkül esélytelen vagy érdemi változást elérni.”

A csapat történetének első jelentős mérföldköve az MBH Fintech Lab programjába való bekerülés volt, amely nemcsak anyagi támogatást, hanem szakmai hátteret és stratégiai kapcsolatrendszert is biztosított az alapítóknak. „Kritikus pontot jelentett számunkra” – emlékszik vissza Benjamin. „A Fintech Lab szakértői, Magyarország egyik legnagyobb bankjának képviselői azt mondták, hogy az ötletünk izgalmas és érdemes befektetniük. Nemcsak megerősített bennünket abban, hogy jó úton járunk, hanem lendületet is adott a cégalapításhoz.” Mielőtt azonban a Fintech Lab elfogadta volna a projektet, az alapítóknak komoly előkészületi munkát kellett végezniük. „Már hónapok óta dolgoztunk a koncepción, amikor végre hivatalosan is bejegyeztük a céget” – meséli Benjamin. Az előkészületek során egy MVP-t hoztak létre, amely a digitális faktoring alapvető funkcióit demonstrálta. “Kulcsszerepet játszott abban, hogy a Péntech felkeltse a Fintech Lab figyelmét.” Az MVP lehetővé tette számunkra, hogy ne csak egy ötlettel, hanem konkrét megoldással lépjünk be az MBH FintechLab inkubációs programjába” – magyarázza Benjamin. Az alapítók ekkor már tisztában voltak azzal, hogy egy ilyen termék komoly piaci igényt elégíthet ki.

A programba való bekerülés nemcsak az első, 20 millió forintos befektetést jelentette, hanem egyúttal hozzáférést is a banki szakértelemhez és a piaci tapasztalatokhoz. „Nagyon gyorsan tudtuk validálni a termékünket a bank KKV szakértőivel és a faktoring részleggel közösen” – mondja Benjamin. A validáció lehetővé tette, hogy az alapítók finomhangolják a terméket, és megerősítsék, hogy a termék valóban megfelel a piaci elvárásoknak. A szakmai támogatás mellett a program stratégiai partnerségeket is hozott. „Az MBH Fintech Lab összekapcsolt minket más befektetőkkel, például a szlovákiai 365 Fintech-kel, amely a 365 Bank kockázatitőke-lába. A kapcsolat később kulcsfontosságú szerepet töltött be a további tőkebevonási körök során.” – teszi hozzá Benjamin.

De mire elég 20 millió forint?

Egy 20 millió forintos befektetés a fintech szektorban nem számít nagy összegnek, de a Péntech számára elegendő volt a kezdeti működés elindításához. „A tőke mindössze fél évnyi működésünket fedezte, ami időt adott arra, hogy validáljuk az ötleteinket és megalapozzuk a további befektetések lehetőségét” – emlékszik vissza Benjamin. Az alapítók számára a kezdeti időszak intenzív munkával telt, amelyben gyorsan kellett döntéseket hozniuk és alkalmazkodniuk a piaci visszajelzésekhez. „Visszagondolva érdekes, hogy mennyire nyugodtan kezeltük a helyzetet, és hittünk abban, hogy minden működni fog. Úgy gondoltuk, ha az első indikációk pozitívak, akkor lesz lehetőségünk további tőkét bevonni” – meséli Benjamin. Ez a hozzáállás végül igazolódott: az MBH Fintech Lab által nyújtott szakmai támogatás és kapcsolatrendszer segítette őket abban, hogy rövid időn belül lezárják a második befektetési kört.

További 35 millió forintos tőke: Út a növekedéshez

Az MBH Fintech Lab és a 365 Fintech támogatásával a Péntech 35 millió forintos második tőkebevonási kört zárt, amely már valamivel hosszabb működést tett lehetővé. „Az időszak már inkább a piaci tapasztalatszerzésről szólt. Kiléptünk az ügyfelek elé, és elkezdtük begyűjteni a valódi visszajelzéseket” – mondja Benjamin. A második kör nemcsak anyagi forrást biztosított, hanem lehetőséget adott arra is, hogy a terméket tovább fejlesszék és a piaci igényekhez igazítsák. Az alapítók ekkor már nemcsak a digitális faktoring folyamatokat akarták finomhangolni, hanem a piacra lépést is felgyorsítani. Az ügyfelek reakcióinak és visszajelzéseinek megértése kulcsfontosságúvá vált, hogy a termék megfeleljen az elvárásoknak és sikeres legyen a piacon – magyarázza Benjamin.

A termék:

Digitális faktoringtól a BNPL-ig és pénzintézetté válásig

A Péntech eredetileg szoftvermegoldásként indult, hagyományos SaaS termékként, amely pénzügyi szereplőkkel együttműködve kívánt új lendületet adni a faktoring piacnak. A cél az volt, hogy a KKV-k számára gyorsabb, egyszerűbb és átláthatóbb pénzügyi folyamatokat biztosítsanak. Az alapítók úgy hitték, hogy az IT-megoldások és a hagyományos pénzügyi struktúrák összekapcsolásával megvalósítható ez a cél. „Azt gondoltuk, hogy ha mi csak az IT-t hozzuk, és egy hagyományos pénzintézettel dolgozunk együtt, akkor a rendszer működőképes lesz. Azonban a valóság másképp alakult” – meséli Benjamin. A digitális faktoringra fókuszáló termékük kezdetben a hagyományos papíralapú folyamatokat váltotta fel egy online platformmal. Az új megoldás gyorsabb ügyintézést és átláthatóságot kínált a KKV-k számára, és az ügyfelek első visszajelzései is pozitívak voltak.

Ahogy a Péntech mélyebben integrálódott a pénzügyi ökoszisztémába, világossá vált, hogy a hagyományos pénzügyi  struktúrák nem képesek kellően rugalmasan kezelni a digitális megoldásokat. „Egyszerűen nem működött, hogy a mi modern, dinamikus rendszerünket egy statikus, papírközpontú folyamathoz csatlakoztassuk” – magyarázza Benjamin. A termék fejlesztése során az alapítók észrevették, hogy a faktoring piac igényei túlmutatnak az egyszerű IT-megoldásokon. Az ügyfelek gyorsaságot és rugalmasságot vártak, amit a hagyományos pénzintézetekkel együttműködve nem tudtak maradéktalanul biztosítani.

A BNPL (Buy Now, Pay Later) irány felé

Így a Péntech stratégiája hamarosan új irányt vett. Az alapítók, felismerve a B2B BNPL (Buy Now, Pay Later) modellben rejlő lehetőségeket, a faktoringot átalakítottákegy rugalmas fizetési megoldássá, amely tovább erősítette a KKV-k pénzügyi helyzetét. A BNPL lehetővé tette a vállalkozások számára, hogy a beszerzéseiket 30, 60 vagy akár 90 napos fizetési határidővel fizessék ki, anélkül hogy ez azonnali terhet jelentett volna a likviditásukra. „A BNPL egy sales eszközt is jelenthet a kereskedők számára, hiszen a rugalmas fizetési lehetőség növeli az ügyfelek vásárlási kedvét, és végső soron a bevételeiket” – magyarázza Benjamin.

A BNPL termék mögött továbbra is a digitális faktoring technológiája állt, de az új branding – PastPay – már egy nemzetközileg is vonzóbb, az üzleti modellhez jobban illeszkedő arculatot adott a terméknek. „Kisebb pivotként tekintettünk rá, de az ügyfelek és a partnerek visszajelzései alapján jó irányba mozdultunk el” – teszi hozzá.

A pénzintézetté válás döntése

Az igazi fordulópont akkor jött el, amikor az alapítók felismerték, hogy a BNPL megoldás és a digitális faktoring valódi skálázásához saját pénzügyi vállalkozásra van szükség. „Egy hosszú és intenzív döntési folyamaton mentünk keresztül. Az engedélyek megszerzése, a compliance és az IT biztonsági követelmények betartása hatalmas kihívást jelentett” – mondja Benjamin. A döntést befektetőikkel és tanácsadóikkal folytatott hosszas egyeztetések után hozták meg. Bár az út tele volt nehézségekkel, az alapítók úgy vélik, hogy ez volt a legjobb lépés a Péntech, vagyis ezen a ponton már PastPay jövője szempontjából. „Hosszú távon ez a döntés tette lehetővé, hogy valódi innovációt vigyünk a piacra, és teljes kontrollt nyerjünk a folyamataink felett” – magyarázza.

A pénzintézetté válás új kapukat nyitott meg, és lehetővé tette olyan end-to-end digitalizált megoldások létrehozását, amelyek gyorsabbak és hatékonyabbak voltak, mint a korábbiak. A lépés nemcsak technológiai, hanem szervezeti szinten is komoly változásokat hozott.

A csapat 

Csapatbővítés és a szakértelem megszerzése

A pénzügyi vállalkozás beindításához és működtetéséhez az alapítóknak specializált szakemberekre volt szükségük. „Fel kellett vennünk compliance szakértőket, pénzügyi elemzőket, IT biztonsági szakembereket és olyan jogászokat, akik jártasak a pénzügyi szabályozásban” – meséli Benjamin. A bérköltségek jelentős növekedését eredményezte ez a lépés, de elengedhetetlen volt ahhoz, hogy az MNB szigorú előírásainak megfeleljenek. Az új szakemberek bevonása nemcsak az engedélyezési és szabályozási folyamatokat könnyítette meg, hanem az alapítók számára is értékes tanulási lehetőséget jelentett. „Ma már komfortosan üzemeltetjük a pénzügyi vállalkozásunkat, és olyan csapatot építettünk, amely képes a legmagasabb szintű megfelelésre és innovációra” – mondja Benjamin.

A transzparencia, mint alapérték

A gyors növekedés során az alapítók kiemelten figyeltek arra, hogy a cég értékei megmaradjanak. Benjamin és Bálint a transzparenciát tartják az egyik legfontosabb alapelvnek, amely mind a vezetésben, mind a csapat működésében érvényesül. „Számunkra a transzparencia nem csak egy elméleti fogalom, hanem egy gyakorlati eszköz. Ha valami nem működik, azt azonnal megbeszéljük, de mindig építő jelleggel, sosem támadóan” – magyarázza Benjamin.

Ez a hozzáállás nemcsak a két alapító kapcsolatában, hanem a csapat egészében is meghatározó. „Olyan környezetet szeretnénk fenntartani, ahol az emberek őszintén beszélhetnek a problémáikról, és ahol a visszajelzés nem kritikaként, hanem lehetőségként jelenik meg” – teszi hozzá. A kultúra különösen fontos a jelenlegi, 23 fős csapat irányításában, ahol minden új munkatársnak illeszkednie kell a cég értékrendjébe. „Volt már, hogy szakmailag kiváló kollégától kellett megválnunk, mert nem passzolt a kultúránkba. Ez mindig nehéz döntés, de hosszú távon elengedhetetlen ahhoz, hogy jól működjünk” – vallja be Benjamin.

Út a 12 millió eurós befektetési körhöz

A történet a Covid-19 időszakában kezdődött, amikor a vállalat olyan helyzetbe került, amely újratervezésre és gyors reagálásra kényszerítette az alapítókat. „A Covid-járvány idején éppen egy újabb befektetési kört terveztünk, amikor minden megállt. A számlázás gyakorlatilag leállt, nem volt gazdasági tevékenység, így az ügyfelek nem generáltak új számlákatnekünk pedig nem volt mit finanszírozni” – emlékszik vissza Benjamin. Ebben a kritikus időszakban a Hiventures nyújtott segítséget, amely 125 millió forintos tőkebefektetéssel  biztosította a vállalat túlélését. Az összeg alapvető stabilitást adott, így már nemcsak hónapokra, hanem akár évekre is tudtak tervezni és ez lehetőséget biztosított arra, hogy kísérletezzenek, valamint új irányokat próbáljanak ki. Ekkor született meg a döntés, hogy pénzügyi vállalkozássá kell válniuk – tette hozzá Benjamin.

A Hiventures támogatása nem ért véget itt, a Péntech további forrásokat hívott le tőlük, amelyek az operatív működés stabilizálásában segítettek. A transzferek lehetővé tették, hogy a cég ne csak a túlélésre fókuszáljon, hanem elkezdjen olyan alapokat építeni, amelyekre később egy teljes pénzügyi vállalkozást lehetett felépíteni. „Ezek nélkül nem lett volna lehetőségünk ilyen alapossággal kidolgozni a stratégiánkat” – mondta Benjamin. A cég a szabályozási megfelelés és a kockázatkezelés terén is jelentős előrelépéseket tett. Az alapítók olyan rendszereket fejlesztettek ki, amelyek lehetővé tették a számlák refinanszírozását és a partnerekkel való együttműködést, miközben megfeleltek a Magyar Nemzeti Bank szigorú előírásainak. A nehézségek alatt kialakult gondolkodásmód és tervezési fegyelem később elengedhetetlenné vált a 12 millió eurós befektetési kör sikeres felépítéséhez. Minden lépést alaposan megterveztek, és már ekkor tisztában voltak azzal, hogy a következő nagy előrelépéshez nemzetközi partnerekre lesz szükségük – magyarázta Benjamin.

A következő nagy kihívás a 12 millió eurós tőkebevonás volt, amely közel másfél éves folyamatot jelentett. A Péntech csapata ezalatt számos befektetővel tárgyalt, miközben a Covid utóhatásai és a szomszédos háború miatti gazdasági bizonytalanság tovább nehezítette a helyzetet. „Sokan elismerték, hogy izgalmas, amit építünk, de a makrogazdasági helyzet miatt egyszerűen nem mertek kockázatot vállalni” – mondta Benjamin. Az áttörést végül a Platina Capitallel való együttműködés hozta el. „A Platina Capitallel azért találtuk meg a közös hangot, mert látták a B2B BNPL piacban rejlő lehetőségeket, különösen Kelet-Európában. Itt gyakorlatilag nincs versenytársunk, és ez egy óriási piaci lehetőség” – magyarázta Benjamin. Az európai piacon több mint 100 B2C BNPL szereplő működik, de a B2B területen mindössze 10-15, amelyek többsége Nyugat-Európára fókuszál. „Pont itt van az a fordulópont, ahol mi valódi változást tudunk elérni” – tette hozzá.

A 12 millió eurós kör két fő elemből állt: egy equity-befektetésből, amely az operatív működést és a növekedést támogatta, valamint egy refinanszírozási forrásból, amelyet számlák vásárlására fordítottak. Az összeg nemcsak a túlélést tette lehetővé, hanem azt is, hogy a cég egy teljesen új szinten kezdjen el építkezni. „Amikor zártuk a kört, egy pillanatra megkönnyebbültünk, de aztán jött a valódi munka. Minden nap interjúztatással telt, hogy a csapatunkat bővítsük és a megfelelő emberekkel erősítsük meg a vállalkozást. Most már nem az a piaci helyzet, hogyha valami nem sikerül és egy cég pénze elfogy, probléma nélkül tud új tőkét bevonni. Éppen ezértegy okos, profitábilis növekedésre kell fókuszálnunk” – hangsúlyozta Benjamin.

A 12 millió eurós befektetési kör nemcsak stabil pénzügyi alapokat adott a PastPay  számára, hanem egyértelmű irányt is kijelölt: a B2B BNPL piac vezető szereplőjévé válni Kelet-Európában és azon túl.

A növekedés irányítása

A növekvő csapat és a bővülő felelősségi körök mellett a Péntech alapítói számára a hatékonyság és a költségkezelés váltak a legfontosabb szempontokká. „Az, hogy most ilyen szintű tőkével gazdálkodhatunk, óriási felelősséget jelent. Ki kell gazdálkodnunk a csapat bérköltséget, a működési kiadásokat, és fel kell készülnünk a potenciális bedőlések kezelésére is. Ehez szükséges a megfelelő egyensúly  az aggresszív növekedési igény és a konzervatív kockázatkezels között.” – mondja Benjamin.

A csapat bővítéséhez szükséges gyors döntések mellett az alapítók külön figyelmet fordítottak a fenntartható növekedésre. Az EBITDA-pozitív működés célkitűzése nemcsak a profitabilitást, hanem a hosszú távú stabilitást is biztosítja. „A mostani piaci környezetben nincs helye a túlzott kockázatvállalásnak. Az okos növekedés a kulcs, ezért minden döntésünket alaposan átgondoljuk” – fejti ki Benjamin.

Hosszútávú célok: Exit, startup-ökoszisztéma és a jövő

Benjamin és Bálint egyértelműen meghatározták a cég hosszú távú céljait: egy fenntartható, nyereséges vállalkozás építése, amely a B2B e-kereskedelem egyik kulcsszereplőjévé válhat. Az exit lehetősége ugyan már a horizonton van, de az alapítók nem sürgetik a folyamatot. „Az exit egyértelmű cél, hiszen amikor tőkét vonunk be,automatikusan egyfajta kényszerpályára lépünk  ilyen szempontból, úgyhogy nem az unokáinknak építjük a céget” – fogalmaz Benjamin. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a megfelelő időzítés és feltételek kulcsfontosságúak: „Nincs rajtunk nyomás, hogy egy, három vagy tíz éven belül exitálnunk kelljen. A lényeg, hogy a döntés jól illeszkedjen a cég értékeihez és növekedési pályájához.”

Az exit szempontjából a megfelelő időpont kiválasztása kritikus tényező. Benjamin szerint a jelenlegi cél az EBITDA-pozitív működés elérése, ami nemcsak stabilitást biztosít, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy az alapítók magabiztosan tárgyaljanak a potenciális vevőkkel. „Egy nyereséges cég mindig vonzóbb, mint egy, amely még tőkére szorul. A cél az, hogy erőpozícióból tárgyalhassunk, és a legjobb feltételeket érjük el” – magyarázza.

De hogyan tovább, ha meglesz az exit?

Benjamin számára az exit nem a végállomás, hanem egy új kezdet. „Ha egyszer elérjük az exitet, az első dolgom biztosan a pihenés lesz, de hosszú távon nem tudom elképzelni magam nyugdíjasként. Új kihívásokat keresnék, akár a for-profit, akár a non-profit szektorban” – mondja. Különösen izgalmasnak tartaná egy olyan non-profit kezdeményezés elindítását, amely az állam által nem lefedett, hiányterületeken nyújtana megoldásokat. „Rengeteg olyan terület van, ahol az innováció és a technológia hatékonyabbá teheti a folyamatokat, és ha egyszer lesz rá lehetőségem, szeretnék ilyen projektekkel foglalkozni.”

A PastPay alapítói már most is aktívan részt vesznek a közösség építésében: Bálint a Magyar Fintech Szövetség alelnökeként mentorál fiatal vállalkozásokat, míg Benjamin rendszeresen megosztja tapasztalatait rendezvényeken és szakmai fórumokon. „Hiszünk abban, hogy a tudásmegosztás és a tapasztalatok átadása nemcsak egyéni szinten, hanem az egész ökoszisztéma számára értéket teremt” – mondja Benjamin. Ez a fajta támogatás nemcsak inspirációt, hanem a hálózatépítés szempontjából is jelentős előnyöket biztosít. „A startup-ökoszisztéma egyik legnagyobb ereje a közösség, és mi azt szeretnénk, hogy a következő generációk még erősebb alapokra építhessenek” – teszi hozzá.

Benjamin az exit után angyalbefektetőként is el tudja képzelni magát, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy számára az ember a legfontosabb szempont. „Egy jó startupot mindig az alapító személyisége határoz meg. Erős szakmai tudás, elszántság és személyes hitelesség az, ami döntő számomra” – mondja. A cégépítés során is azokat  az embereket keresi, akik „sofőrök, nem utasok” – vagyis akik proaktívan oldják meg a problémákat, és nem passzolják tovább. Egy potenciális angyalbefektetés során is bizonyosan ilyen mentalitású embereket keresnének.

Péntech, mint film

Ha egyszer filmet készítenének a Péntech történetéről, garantáltan érdemes lenne megnézni. Benjamin mosolyogva jegyzi meg: „Valószínűleg egy Silicon Valley-stílusú komédia lenne, mert bár rengeteg dráma és kihívás van mögöttünk, mindig próbáljuk humorral kezelni a dolgokat, és nem venni magunkat túl komolyan. Pénzügyi vállalkozásként könnyű lenne szürke öltönyös, komor történetet elmesélni, de mi valahogy mindig megtaláljuk benne a nevetnivalót.”

A főszereplő személye sem marad kérdéses. „Bradley Coopert választanám magamnak – őt szokták emlegetni viccesen –, Bálintot viszont nehéz lenne szereposztani. Talán egy Mark Ruffalo karakter illene hozzá, mert megvan benne az a kedves, mégis határozott stílus, amit Bálint is képvisel” – teszi hozzá nevetve.

A Péntech története nemcsak egy fintech startup fejlődését mutatja be, hanem azt is, hogyan lehet kitartással és kreativitással alkalmazkodni a legnagyobb kihívásokhoz. Benjamin és Bálint barátságra és transzparens együttműködésre építve hoztak létre egy vállalkozást, amely innovatív pénzügyi megoldásokat kínál a hazai és regionális KKV-k számára. A céltudatos stratégia és a folyamatos tanulás révén a Péntech mára nemcsak túlélte a válságokat, hanem jelentős piaci szereplővé is vált. A jövő pedig továbbra is izgalmas lehetőségeket tartogat számukra. Ahogy Benjamin megfogalmazta: „Most van lehetőségünk valami igazán maradandót alkotni. És mi készen állunk rá.”

Íme a FinTech szektor legnagyobb kihívásai, az MNB 2024-es FinTech és Digitalizációs Jelentése alapján:

1. Kiberbiztonsági kihívások
   2023-ban jelentősen nőtt a kiberbűnözés mértéke, beleértve a csalási kísérletek számát, valamint a megszerzett adatok és pénzösszegek volumenét. A mesterséges intelligenciát használó megoldások terjedésével erősödött, komoly kihívást jelentve a szektor számára​.
2. Magas infláció és gazdasági bizonytalanságok hatása
   A magas infláció és kamatlábak miatt az alternatív finanszírozási platformok, például a Buy-Now-Pay-Later (BNPL) megoldások iránti kereslet ugyan nőtt, de ez egyben a háztartások eladósodását is elősegítette. Ausztráliában például a BNPL használata az alapvető kiadások fedezésére is jelentősen elterjedt​.
3. Finanszírozási nehézségek
   2023-ban a FinTech befektetések globális összértéke 2016 óta a legalacsonyabb szintre süllyedt. A befektetők a nagyobb értékű ügyletektől elfordultak, az ügyletszám csökkenése pedig arra utal, hogy a profitabilitás vált az elsődleges szemponttá.
4. Szabályozási kihívások
   Az Európai Unió 2024-ben szigorúbb szabályozásokat vezetett be, beleértve a mesterséges intelligenciára vonatkozó első átfogó keretrendszert, valamint az új kriptoeszköz-piaci szabályozást. Az ilyen szabályozások betartása különösen a kisebb FinTech vállalatok számára jelent komoly pénzügyi és működési terhet​.
5. Generációs igények változása
   A Z generáció 72%-a innovatív pénzügyi szolgáltatókat részesít előnyben elsődleges folyószámlakezelőként, ugyanakkor magasabb adatbiztonsági elvárásaik vannak a hagyományos pénzügyi szolgáltatókkal szemben. Ez a generáció hajlamos a túlköltekezésre, amit a közösségi média vásárlási impulzusai tovább erősítenek​.

Fogalommagyarázat

• Fintech: A „financial technology” rövidítése, amely a pénzügyi szektor technológiai újításait jelenti, mint például digitális fizetések, online banki szolgáltatások és automatizált pénzügyi folyamatok.
• Digitális faktoring: Egy online alapú pénzügyi megoldás, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy számláikat azonnal készpénzre váltsák anélkül, hogy megvárnák a fizetési határidőt.
• BNPL (Buy Now, Pay Later): Egy olyan fizetési megoldás, amely lehetővé teszi, hogy a vásárlók azonnal hozzájussanak a termékekhez vagy szolgáltatásokhoz, de a fizetést későbbre halaszthassák, gyakran részletfizetés formájában.
• MVP (Minimum Viable Product): Egy olyan minimális funkcionalitású termék, amely lehetővé teszi a vállalkozás számára, hogy gyorsan piacra lépjen, és visszajelzéseket gyűjtsön a további fejlesztésekhez.
• Inkubátorprogram: Egy kezdeti fázisban lévő vállalkozások számára nyújtott támogatási program, amely pénzügyi forrásokat, mentorálást és szakmai hátteret biztosít.
• Compliance: Az üzleti tevékenységek során alkalmazott szabályozások és előírások betartása, különösen pénzügyi és jogi szempontból.
• Refinanszírozás: Olyan pénzügyi művelet, amely során egy meglévő hitel vagy más kötelezettség új pénzügyi forrásokból kerül kiváltásra, általában kedvezőbb feltételek mellett.
• Exit: Egy startup eladása vagy tőzsdei bevezetése, amely során az alapítók és befektetők pénzügyi hasznot realizálnak.
• EBITDA-pozitív működés: Egy vállalkozás azon állapota, amikor a bevételei meghaladják az operatív kiadásait, tehát nyereséges működést mutat a kamatok, adók, amortizáció és értékcsökkenés levonása előtt.