Kategória: // Female Founders

Az üzleti világba való belépés mindig izgalmas ugrás. Azonban ez az ugrás tele van kihívásokkal és komplikált feladatokkal, amelyek sokszor megterhelőek az újonnan indult vállalkozók számára. A jó hír az, hogy mostantól ez a folyamat sokkal könnyebbé és zökkenőmentesebbé válik egy online platform segítségével. Fedezd fel, hogyan segít a Bookkeepie a KKV-k indulásában és a vállalkozóvá válásban, hogy a cégalapításból ne egy horrortörténet legyen. A startup két alapítója, Turay Dia és Vizsy András már a gimnáziumi éveik alatt szőtték az álmaikat arról, hogy közösen vállalkozást indítanak. Több száz ötletet írtak össze, ami végül a könyvelői szektort megcélzó Bookkeepie megszületéséhez vezetett. Mindkét alapító korábban a pénzügyi szektorban dolgozott, Dia stratégiai kontrolling területen, míg András banki üzletfejlesztéssel és stratégiai javaslatok implementálásával foglalkozott korábban. Az alapítók tapasztalata és elhivatottsága tette lehetővé, hogy megvalósítsák azt a missziót, amit kitűztek maguk elé: a vállalkozásokhoz legjobban illeszkedő könyvelő kiválasztásában nyújt segítséget a Bookkeepie piactere.

The content below was originally paywalled.

A Bookkeepie missziója és szolgáltatásai

András elmondása szerint a Bookkeepie célja, hogy segítsen a KKV-knak a vállalkozásuk egyszerű elindításában. A platform segít megtalálni a vállalkozók számára a legmegfelelőbb könyvelőt, hogy mindenképpen rendben legyenek a vállalkozás számviteli, pénz- és adóügyei.

András: “Ennek a szegmensnek, ahol még a vállalkozó egy személyben értékesítő, marketinges, végrehajtó is, leveszünk olyan feladatokat a válláról, amivel nem szívesen küzdenének meg nap mint nap. Így egyszerűvé tesszük a cég adminisztrációját. Egy jó könyvelővel meggátolhatjuk, hogy a cég alapításából egy horrorsztori legyen. Sokat hallottunk már olyan történeteket, amikor valaki egy év alatt a negyedik könyvelőt próbálja ki, aki nem veszi fel a telefont, vagy nemes egyszerűséggel a két fél elbeszél egymás mellett. Ehhez képest ha olyasvalakivel találják meg egymást egyből, akivel szimbiotikus kapcsolatban tudnak létezni, remélhetőleg hosszú éveken vagy akár évtizedeken keresztül, abból mindkét fél csak nyertesként szállhat ki.”

Ötlettől a kész termékig

A két alapító már a gimnáziumi éveik alatt is ismerték egymást. Évekig egymás közelében fejlődtek és szedték magukra azt a tudást, ami szükséges volt ahhoz, hogy megalkossák saját terméküket.

András: Diával gimnáziumi osztálytársak voltunk. Egy sorral ült előttem, és mindig sokat lógtunk együtt. Majd közgázra is együtt mentünk, ahol a Studium Generaléba is beléptünk mindketten. Ugyanazt a vezetés-szervezés szakirányt választottuk, és folyamatosan azon kattogtunk, hogy kéne csinálni valamit. De aztán az élet közbeszólt, és mindketten más irányba mentünk tovább. Nagyvállalati tapasztalatot szereztünk: Dia az OTP-nél, én a PwC-nél kaptam munkát. Majd eltelt nagyjából tíz év és ekkor történt az, hogy Dia két gyermek után vissza akart térni a munka világába. Nekem pedig volt egy amerikai kalandom. Néhány évet dolgoztam az USA-ban, majd egy kis alkotói szabadságra mentem, és utazgattam szerte a világban. Közben folyamatosan gyűjtöttem az ötleteket, hogy mi lenne az a valami, amibe szívesen belevágnék. Így állt össze egy 200 ötletből álló lista. Ennek a nagy része azért alapvetően rossz ötlet volt, de kiválasztottuk ebből a halmazból a vállalkozók adminisztrációs támogatásáról szóló ötletet, amiből elkezdtünk mélyebbre ásni.

Aztán belevágtunk.”

200 ötletből az egy piacképes termék

A 200 ötletből álló listájukat le kellett redukálniuk egy olyan termékre, amelyben biztosak lehettek, hogy működni fog a piacon. Az egyszerű logika és a gyakorlati megfontolások már az elején szűkítették a lehetőségek kavalkádját.

András: „Nagyon sok könyvet olvastam, amíg utaztam, és ekkor kezdtem mélyebben tanulmányozni a startup építés metodikáját”. Az olvasás és a kutatás lehetővé tette számára, hogy megértsen olyan új megközelítéseket, amelyekkel az ötleteit a gyakorlatba ültetheti. A termékfejlesztés során az ötletek folyamatosan új megközelítéseket hoztak, amelyeket körültekintően vizsgált meg a csapat. „Skálázható-e a termék vagy elég nagy-e a piac hozzá?”

Ilyen és ehhez hasonló kritériumok határozták meg azt a 15-20 paramétert, amelyek alapján az ötleteket rangsorolták, és leszűkítették a lehetőségeket egy rövidített listára.

András személyes kapcsolata is hozzájárult az innovációhoz:

„Anyósom bérszámfejtő, és megfordult a fejemben, hogy a könyvelés automatizáló vagy a könyvelők munkáját segítő megoldásokkal kezdhetnénk valamit”.

A személyes kötődés inspirálta őt arra, hogy a könyvelés terén felfedezett problémákat megvizsgálja. Az ötletnek hatalmas potenciálja volt, de már léteztek olyan vállalkozások, amelyek ebbe a piaci szegmensben mozogtak.

„Ők nagyok, ügyesek, lendületesek és olyan megoldásokat raktak össze, ami valószínűleg működni is fog” – ismerte el András. Ennek során jöttünk rá arra, hogy amennyiben ezek a digitalizációs megoldások sikerrel járnak – és úgy néz ki, hogy ez a helyzet, amire a COVID által behozott home office, a NAV digitalizációs törekvései és manapság az AI előretörése még rá is erősítettek -, úgy a könyvelők kevesebb manuális munkát fognak végezni, több kapacitásuk lesz az új ügyfelek magas hozzáadott értékű szolgáltatásokkal való kiszolgálására. Azért hoztuk létre a Bookkeepie-t, hogy ezek a könyvelő-KKV kapcsolatok hatékonyan tudjanak létrejönni a jövőben. A tapasztalatok és az ötlet megvalósítása során rájöttek, hogy a jól strukturált folyamatok kulcsfontosságúak.

Az alapos tervezés és a folyamatok hatékony végrehajtása kulcsfontosságú volt a siker elérésében.

Első lépések a startup alapítása felé

András: “Majd, hogy validáljuk az ötletünket elkezdtünk emberekkel beszélgetni. Kvalitatív. kutatást végeztünk, minőségi inputokat gyűjtve. Beszéltünk könyvelőkkel, cégvezetőkkel, egyéni vállalkozókkal is. Emellett összeraktunk kérdőívet is, ahol beigazolódott, hogy a könyvelőknél 50% körülbelül az, akinek problémát okoz új ügyfeleket szerezni, és a szolgáltatását a megfelelő áron értékesíteni. Pontosan erre az eredményre számítottunk, hiszen erre a két fájdalompontra akartuk a szolgáltatást építeni. “

A validáció után a következő lépésben a megfelelő fejlesztő csapat felépítése volt a cél, hogy a termék elkészüljön.

Dia: “Egy a diákszervezetben megismert tag éppen egy kódoló suliban dolgozott és az első végzős lány osztálynak keresett a képzés végére egy projektet, amin gyakorolhatnak. Akkor úgy gondoltuk, hogy ez éppen kapóra jön nekünk. Úgyhogy elkezdték a lányok fejleszteni, a mi alkalmazásunkat. Később a legjobb csapattagot fel is vettük magunkhoz, aki nagyon tehetséges fejlesztő.

Saját tőke után jöhet a kockázati tőkebefektetés

Növekedési fázisban szinte elkerülhetetlen az, hogy a kockázati tőke bevonása ne kerüljön előtérbe.

Dia: “Azért, hogy egy kicsit gyorsabb tempóra kapcsoljunk, tudtuk, hogy szükséges lesz saját tőkén felül finanszírozást is bevonni.

és a valóság ezektől viszonylag távol állt. Szerintem körülbelül az első év után éreztük azt, hogy tőkére lesz szükségünk. Ekkor kezdtünk el beszélgetni pár befektető jelölttel. Az egyikkel szimpatikusak is voltunk egymásnak, a term-sheet is rendben volt, a befektetési feltételek nagyon korrektek voltak. Szakmai szempontból is passzoltunk a portfóliójukba így klappolt azzal, amit mi elképzeltünk.”

András: “Mi az elején nem is neveztük magunkat startupnak. Úgy gondoltuk, hogy egy innovatív kisvállalkozás vagyunk. Aztán kaptunk egy levelet, hogy menjünk a V4 Startup Force versenyére, aminek a helyi fordulóját meg is nyertük és vittek minket tovább a nemzetközi fordulóra. Innen kezdtük el kicsit másképp pozicionálni és startupként aposztrofálni magunkat. Hatalmas löketet adott az a visszajelzés, hogy mások is látnak bennünk növekedési potenciált. ”

Majd találkoztak az MBH Fintechlab-bel, akiknél a kondíciók, a kommunikáció és az ökoszisztéma is megfelelőnek bizonyult, így nem volt kérdéses az együttműködés.

Út a következő körös befektetésig

A nemzetközi terjeszkedés miatt két hónapja gondolkozott el a csapat először, egy következő körös befektetésen. Másfél éve ambicionálják azt, hogy más külföldi országokban is megjelenjen a termék egy lokalizált verziójával, helyi csapattal. Amikor ez az egész ötlet felmerült, akkor franchise modellben gondolkodtak eredetileg. Ebben az esetben a partnerek befizetéseiből finanszírozták volna a növekedést.

András: “Ennek nekifutottunk háromszor is, de nem volt annyira sikeres. Így arra jutottunk, hogy még megcsinálunk legalább két indulást bootstrappelve, és ha tudjuk, akkor inkább ügyesen, okosan elkezdjük felépíteni a nemzetközi lábunkat. Aztán ha azt látjuk, hogy ez túlzottan lassan megy, vagy valami miatt gyorsabb ütemben kellene haladni, akkor lehet, hogy fogunk tőkét bevonni. De egyelőre növekszünk abból, amit megtermelünk.”

Dia: “Ehhez azért hozzátartozik, hogy az itthoni forgalmunk és partneri együttműködéseink révén van annyi bevételünk, hogy már nem kell minden egyes forintnak az elköltését háromszor is átgondolnunk. Úgyhogy nem vagyunk azon a kényszerpályán, hogy feltétlenül újabb finanszírozási körben kelljen gondolkodjunk.”

Nemzetközi terjeszkedés célországai

Mindig sarkalatos kérdés, hogy nemzetközi terjeszkedés esetében milyen célországok merülnek fel a tervezés alatt.

András: “Fele művészet, fele tudomány.” Megismerkedett a csapat az INPUT programmal, akik nemzetközi üzletfejlesztésben nyújtanak segítséget. Egy a Bookkeepie-sek által összerakott piackutatási metódust le is futtattak 8-10 régiós országon, és ezek alapján jött ki, hogy Románia és Ausztria a két legvonzóbb célpont számukra. András: “Az borzasztóan izgalmas volt, ahogy alakult a kutatás. Amit első körben teljesen figyelmen kívül hagytunk, pedig fajsúlyos a terjeszkedésben, az a kulturális aspektus, hogy mondjuk mennyire informális, mennyire formális és racionális maga a döntéshozatal, mennyire nyitott vagy zárkózott az átlag ember az adott országban, és hogy milyen mértékű a digitalizáció.”

Eddig kétszer próbáltak Ausztriában elindulni, ám mindkét alkalommal valami miatt meghiúsult az indulás, de a kudarc tanulságokat és váratlan eredményeket is hozott. Ausztriában ismerkedtek össze a jelenlegi romániai country managerükkel. Az ír country managert is inkább a nagy számok törvénye alapján találták meg, egy üzleti témákat is érintő, de alapvetően baráti beszélgetés során lettek bemutatva egy Írországban 20 évig könyvelőként dolgozó, de alapvetően magyar szakemberrel, aki nemrég csatlakozott a csapathoz mint írországi country manager. Így alakult, hogy Írországban és Romániában lép elsőként piacra a csapat, de Ausztriát sem adták fel teljesen.

A kockázati tőke és mentorálás

Az MBH Fintechlab-en keresztül már számos startup kapott mentorálási lehetőségét, és ez alól a Bookkeepie sem kivétel. Legközelebb szervezetfejlesztés témában vesznek részt egy workshopon, hiszen egy dinamikus startup számára a csapatbővítés és a pozícionálás mindennapi probléma.

Dia: “Végigbeszéljük, hogyan kell egy nagyobb csapatot vezetni, mi mindenre kell odafigyelni, mik a legjobb gyakorlatok – ez szerintem majdnem akkora váltás lesz, mint az elején a projekt alapú működésből átállni egy olyan módozatra, amikor már egy futó vállalatot kell fenntartani és irányítani. Úgyhogy ez most számunkra is egy nagy tanulási időszak lesz.”

Nehéz szakaszok és a feladás gondolata

Nyilván vannak mélypontok egy vállalkozás építése során, de a csapat kristálytiszta ambíciói miatt meg sem fordult az alapítók fejében a feladás gondolata.

Dia: “Rengeteg munkát és tőkét fektettünk be a vállalkozásba, mert bízunk abban, hogy ez mind meg fog térülni. Úgyhogy nem merült fel ilyen gondolat, hogy ne ezzel foglalkozzunk.”

András: “Olyan, hogy hetente úgy érezzük, hogy nincs semmi értelme az egésznek, egyáltalán nem jellemző ránk. Lehet ez azzal is összefügg, hogy nem huszonéves alapítók vagyunk, és egy kicsit tapasztaltabbak, higgadtabbak, érettebbek vagyunk és kevésbé éltük meg rosszul ezt az érzelmi hullámvasutat. Mindig van három – négy olyan irány, amivel érzékelhetően törünk előre, és ez pont elég kapaszkodó tud lenni. Így inkább a pozitív dolgokra igyekszünk fókuszálni, a többiből pedig levonjuk a tanulságot.”

Bookkeepie KPI-ok és North Star Metric

A North Star Metric-et 12 hónapja tudják mérni is, amikor a harmadik évüket taposták – noha kezdetektől fogva ez vezérelte a működést. Ekkor változtattak az üzleti modellen, amelynek eredményeként már számszerüsíteni is tudják, hogy melyik ponton mennyi érték teremtődik.

András: “Ez a mutató az általunk a könyvelők számára generált eredmény, tehát az ügyfelek által fizetett könyvelési díjak, és a könyvelők által nekünk fizetett előfizetési díjak különbsége. Ami a kettő között van, azzal járulunk hozzá a könyvelők portfólió építéséhez. Ezt nem csak a teljes könyvelői portfóliónkban tudjuk vizsgálni, hanem könyvelőnként is, és azt próbáljuk elérni, hogy legalább az éves előfizetési díjat, de leginkább ennek a három – ötszörösét visszatermeljük a könyvelőinknek.”

Eddig nagyjából 300 könyvelő regisztrált a rendszerbe, amivel a piac 10%-át fedik le és közel hatezer hazai vállalkozás kért ajánlatot az oldalukon keresztül. Versenytársak Könyvelő keresés terén még mindig a személyes ajánlás az, ahogyan a legtöbben nekilátnak a kutatásnak, de egyre nagyobb az igény egy olyan online megoldásra, ahol nem pusztán egyetlen választási opció áll a vállalkozók rendelkezésére.

Dia: “Facebook csoportokba írnak be, hogy ajánljatok egy könyvelőt, ahol jellemzően a könyvelők kommentben magukat ajánlják, és ezzel nyilván nincsenek sokkal előrébb a vállalkozók. Úgyhogy a személyes ajánlást próbáljuk digitális csatornákra terelni azáltal, hogy ügyfélértékeléseket gyűjtünk a platformon regisztrált könyvelőkről. Így az ország legnagyobb könyvelő értékelés adatbázisával rendelkezünk most már.”

Van néhány tematikus keresőoldal a piacon, de a többség az inkább általános szakember kereső, nem a könyvelői piacra specializálódott. Maga a keresési folyamat sem, és a megadott vagy megadható paraméterek sem erre a szituációra vannak kialakítva.

Ötéves terv: exit vagy beolvadás?

A csapatnak kristálytiszta a víziója azzal kapcsolatban, hogy hova szeretnének megérkezni. Ez a vízió az elejétől fogva minimum kétszer – háromszor már vett kisebb-nagyobb fordulatokat, de tudják azt, hogy hova akarnak eljutni. Első körben a magyar piacot szeretnék lefedni, majd az összes olyan országot, ahol a piac készen áll arra, hogy a megoldásuk által profitáljanak. András: “Én azt gondolom, hogy ötéves időtávon a CEE régióban a legtöbb ország már ott fog tartani, hogy érdemben beszélhetünk arról, hogy a szolgáltatást bevezetjük náluk. Így az ottani cégeknek pontosan ugyanabban a problémahalmazban tudunk segíteni, amiben a magyarországi egyéni vállalkozóknak és vállalkozásoknak. Másrészt, ha ezek között az országok között valaki nézelődik, és az egyik helyről szeretne a másikra menni, akkor mi szeretnénk lenni az első opció, ami az eszükbe jut. Nyilván nem akarunk hatalmas nemzetközi könyvelő, könyvvizsgáló, adótanácsadó vállalkozásokkal konkurálni. Kifejezetten a mikroszegmensben szeretnénk segíteni azt, hogy hatékony legyen az üzleti adminisztráció.” A csapat célja, hogy akár Csehországban vagy Lengyelországban is legyen lehetőség egy platformon keresztül megtalálni a legoptimálisabb cégformát, megalapítani a céget és megtalálni a megfelelő könyvelőt. András: “Most gyakorlatilag az ember ismerősi vagy kapcsolatok hiánya nélkül elkezd vakon kóvályogni.” A felvásárlás vagy beolvadás tekintetében, ha azt tapasztalják, hogy valakinek megvan az a beágyazottsága vagy infrastruktúrája, hogy azt a víziót, amit megálmodott a csapat, akár többszörösen vagy nagyobb hatékonysággal, nagyobb erővel végig tudja vinni egy nagyobb szervezet, abban az esetben az exitet vagy a beolvadást sem zárják ki, hiszen ezzel egy nagyobb horderejű skálázódást is biztosíthatnak.