DiffuseDrive: Az a célunk, hogy globális problémákat oldjunk meg 

Sam Altman egyszer azt mondta, hogy nem zavarja, ha évente 500 millió dollárt égetnek el, amíg értéket teremtenek. Itthon, ha ilyet mondanék, lehet, hogy megköveznének érte.

Miben különbözik a magyar és amerikai befektetői kultúra? Miért tartanak sokan a mesterséges intelligencia térnyerésétől? Hogyan sikerülhet egy magyar gyökerekkel rendelkező startupnak globális sikereket elérnie? Egy sor más kérdés mellett erről beszélgettünk Pásztor Bálinttal és Pintér Rolanddal, a DiffuseDrive alapítóival, akik elmesélték, hogyan váltak a mesterséges intelligencia és gépi tanulás területén az egyik legígéretesebb technológiai startuppá.

A modern technológia világában számtalan startup próbálja megvetni a lábát az üzleti életben, de csak kevésnek sikerül olyan mértékben befolyásolnia a piacot, mint ahogy reményeink szerint a DiffuseDrive-nak fog menni. A mai cikkünkben két rendkívüli alapító történetén keresztül ismerhetjük meg, hogyan váltak az egyik legígéretesebb magyar gyökerekkel rendelkező technológiai startuppá a mesterséges intelligencia és gépi tanulás területén. Az interjú során részletesen beleástuk magunkat az alapítók múltjába, az ötlet megszületésének pillanataiba, és a vállalkozás jövőbeli terveibe.

Bálint és Roland Budapest környékén születtek és nevelkedtek. Bálint a Karinthy Frigyes Gimnáziumban, egy kiemelkedően liberális szellemiségű intézményben nemzetközi érettségit szerzett. Ez inspirálta őt, hogy az Edinburghi Egyetemen villamos és gépészmérnöki tanulmányokat folytasson. „Korábban, a középskolai éveim alatt már részt vettem a Nemzetközi ENSZ-modell konferencián, ami segített abban, hogy nemzetközi kapcsolatokra tegyek szert, majd Skóciában az egyetemi éveim alatt bővítettem ezeket az ismertségeket. Ezek jelentősen befolyásolták a világról alkotott képemet és megerősítették a vitakészségemet,” emlékszik vissza.

Roland, aki egy véletlen folytán lett fizikus, a Radnóti Miklós Gimnáziumban és a Milestone Intézetben tanult. Utóbbinál az „Atomoktól a Csillagokig” program ismertette meg komolyabban vele a természettudományokat. Az ELTE-n szerzett diplomát Fizikus alapszakon, informatikai specializációval, majd a Bosch-nál helyezkedett el, ahol először gyakornokként kezdte pályafutását, majd volt alkalma az AI fejlesztés teljes spektrumában tapasztalatot szerezni, később pedig tech lead szerepkörben dolgozott. Itt találkozott Bálinttal, és közösen dolgoztak az önvezető autók fejlesztésén.

Roland a Docler Holdingnál tovább bővítette tapasztalatait a generatív AI technológiában, ahol már egy megoldással kezdett kirajzolódni fejében az adathiány kezelésére. „A Bosch-nál szembesültünk először az adathiány okozta problémával, ami jelentősen akadályozta a fejlesztéseinket. A Docleres tapasztalatokra építve viszont már egy hatékony megoldást találtunk: elkezdtünk komolyabban foglalkozni az adatgenerálás ötletével,” mondja Roland.

Bálint így beszél Rolanddal való munkakapcsolatáról: „Rolanddal kiegészítjük egymást: én megálmodom a csillagokat, ő pedig lehozza azokat. Korábban dolgoztunk már együtt, tudjuk, hogy a másik mire képes, megbízunk egymás döntéseiben. Szerintem érdekes kombináció a miénk.”

A DiffuseDrive alapítása

A DiffuseDrive alapítása egy hosszú és organikus folyamat eredménye, amely a Bosch-nál kezdődött, ahol Bálint és Roland először dolgoztak együtt egy belső projekten. „Ebben az időszakban érett meg bennünk az ötlet, hogy saját vállalkozást indítsunk,” mondja Bálint. Együttműködésük során felismerték, hogy szükségük van egy új megközelítésre az AI adatkezelési problémáinak megoldására.

Miután Bálint az Egyesült Államokban a Bosch-nál dolgozott és ott felmondott, csatlakozott az Entrepreneur First programhoz Londonban, amelyet a Y Combinator előfutárának nevez. „A program lényege az volt, hogy összehozzák a potenciális alapítókat, hogy új ötletekkel álljanak elő. Ez a környezet kiváló think tankként működött, és segített számos innovatív ötlet kidolgozásában,” osztja meg tapasztalatait Bálint. Itt mélyült el tovább az AI és adatgenerálás témakörében, ami végül az üzleti ötletükhöz vezetett.

A programot otthagyva Bálint és Roland elkezdtek intenzívebben foglalkozni a mesterséges intelligencia fejlesztésével kapcsolatos adatproblémákkal. „Elkezdtünk beszélni az AI fejlesztések kapcsán a hiányzó adatok problémájáról, és kidolgoztunk egy módszert arra, hogy hogyan validálhatjuk ezt a problémát. Nem találtuk fel újra a kereket, csak alkalmaztuk a meglévő tudásunkat egy friss ötletre,” mondja Roland. Ezen a ponton kezdtek el több szakemberrel és ismerőssel konzultálni, hogy jobban megértsék a piaci igényeket és a technológiai kihívásokat.

Ez az alapos kutatás és a piaci validáció végül megalapozta a DiffuseDrive indítását, amelynek célja, hogy innovatív megoldásokat nyújtson az AI területén. „Sok emberrel beszélgettünk, hogy kiterjesszük az érdeklődési körünket és jobban megértsük a probléma valóságát. Rájöttünk, hogy nem csak minket érint a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez szükséges adatok hiánya,” zárja gondolatait Bálint.

Az AI, mint buzzword

A mesterséges intelligencia (AI) és a generatív AI fogalmak a köznyelvben gyakran pejoratív jelentést ölthetnek vagy félreértéseket okozhatnak, ami különösen igaz lehet, ha az emberek tömegesen kezdenek el egy adott technológiát, mint például a ChatGPT-t használni. Ez a jelenség különösen akkor lesz jellemző, amikor a szélesebb nyilvánosság kezdi el felhasználni az AI technológiákat. Ezért döntöttek úgy, hogy kerülik ezeknek a szakkifejezéseknek a használatát, amikor csak lehetséges.

„Amikor az Egyesült Államokban befektetőkkel vagy szakmai körökkel tárgyalunk, és említjük a Gen AI-t, gyakran azonnal arra következtetnek, hogy nyelvi modellekkel foglalkozunk, miközben valójában ez csupán egy kis része a tevékenységünknek,” mondja Roland. Ez a félreértés rávilágít arra, hogy az AI fogalma gyakran összemosódik az emberek fejében egyetlen, jól ismert alkalmazással. Bálint azt is hozzátette: „Az AI-nak számos ága van, és bár a nyelvi modellek is részét képezik a munkánknak, a fő tevékenységünk a diffúziós modellekkel kapcsolatos. Ezért fontos, hogy tisztázzuk, mit is jelent valójában az, hogy AI-al foglalkozunk.”

A termékről egyszerűen

Amikor arról van szó, hogy a technológiai folyamatokat érthetővé tegyük laikusok számára, például egy 12 éves gyereknek, Bálint és Roland a legkézenfekvőbb összehasonlításokhoz nyúlnak. Bálint ezt így fogalmazza meg: „Segítünk a gépeknek úgy tanulni, mint az emberek. Akárcsak egy diák, aki matematikát tanul, a gépeknek is mutatnunk kell példákat. Ha elmagyarázod egy gyereknek, hogy mi a másodfokú egyenlet, de sosem láttak még egyet sem, akkor nem fogja tudni, hogyan oldja meg. Ha azt mondjuk a gépnek, hogy ez egy kutya, kezdetben nem fogja tudni, mihez kezdjen vele.” A tanulási folyamat iteratív jellegét is kiemeli, amit a gépi tanulás (machine learning) módszerein keresztül magyaráz el: „Ahogy a gyerekek példákon keresztül tanulnak, ugyanígy teszünk mi is a gépekkel. Többször mutatjuk meg nekik, hogy ez egy kutya, és egy idő után már képesek lesznek felismerni a következő kutyát anélkül, hogy segítenénk.”

A gyakorlati alkalmazások sokszínűségét is felvázolja, terjedve az önvezető drónoktól a logisztikai rendszerekig, ahol a gépeknek képesnek kell lenniük a környezetük érzékelésére és megfelelő reakciók kiváltására. „Ezekben az esetekben a gépnek látnia kell, fel kell ismernie és reagálnia kell a változásokra. Mi biztosítjuk számukra a szükséges példákat, anélkül, hogy ezeket manuálisan kellene összegyűjteni, ami egy lassú és költséges folyamat lehet.”

Roland kiegészíti, rámutatva a technológia gyors fejlődésére: „Ez az egész terület rendkívül új. Egy évvel ezelőtt még elképzelhető, hogy nem is foglalkoztunk volna ezzel, mert a technológia, amin dolgozunk, akkor még csak néhány hónapos volt. Nagyon kevesen vannak ezen a területen, de a fejlődés sebessége lenyűgöző.”

Bálint kiemeli, hogy a kommunikáció és a megfelelő narratíva kialakítása kulcsfontosságú a technológia megértésében. „Fontos, hogy jól kommunikáljunk, hogy mit is csinálunk valójában. Nem arról van szó, hogy minden zökkenőmentesen megy, hanem hogy próbálkozások és hibák során fejlesztünk. Mint a Teslánál látható visszahívások esetén, a technológia nem mindig tökéletes, de a fejlesztés folyamatos.”

A termékvalidáció

A DiffuseDrive termékének validálása több lépésben zajlott, amelyek közül az első és legfontosabb a probléma azonosítása volt. Bálint elmondta: „Fontos volt bizonyosodni róla, hogy a probléma, amelyet meg akarunk oldani, valóban létezik. A kapcsolatok, amelyeket az USA-ban szereztem, lehetővé tették, hogy közvetlenül a potenciális ügyfeleinkkel beszéljünk és megerősítsük igényeiket.”

A termék hatékonyságának biztosítása a következő lépés volt. Bálint így fogalmazott: „Elkezdtünk tesztprojekteket futtatni, amelyek első eredményei már megmutatták, hogy az általunk kínált megoldások működőképesek. Ha az ügyfeleink elégedettek a termékekkel, az a legnagyobb bizonyíték a sikerre.”

Roland hozzátette: „Mint fejlesztő, tudom, mennyire értékes lehet egy hatékony eszköz. Ami minket illet, mi magunk is felhasználói lehetnénk a saját termékünknek, ami tovább erősíti a validálásunkat. Beszéltem már korábban sok emberrel, mielőtt Bálinttal találkoztam volna, hogy vállalkozást indítsak, de sokan nem tudták, hogy pontosan mit csináljanak vagy milyen ötleten dolgozzanak. Mi viszont láttunk egy problémát, megismertünk egy ipari szektort, és tudtuk, hogyan lehetne valószínűleg megoldani. Így született a startupunk.”

Végül a termék relevanciáját a piaci visszajelzések is alátámasztották. „Az, hogy a piacról pozitív visszajelzéseket kapunk, megerősíti, hogy jó úton járunk. Ez motivál minket a folyamatos fejlesztésre és innovációra,” zárta gondolatait Bálint.

Az Első Befektetés és Cégalapítás

A cégalapítás története igazán izgalmas volt. Bálint szerint, „Cégünk alapításának elsődleges célja az volt, hogy befektethetővé váljunk. A 2023 nyarán, különösen június és július között, két hét alatt 30-40 megbeszélést tartottunk potenciális vevőkkel, hogy kellően megértsük igényeiket és átlássuk a piaci lehetőségeket.”

Ez az időszak különösen Roland számára volt megterhelő, mivel még mindig teljes munkaidőben dolgozott. Bálint hozzátette: „A felgyorsult tempó ellenére láttuk, hogy szükségünk van egy olyan inkubátor programra, mint amilyen az Entrepreneur First, ezért erre helyeztük a fókuszt.” Ekkor elragadott minket a befektetői mámor, amikor is felvetődött a lehetőség, hogy ne csak akcelerátor programra koncentráljunk, hanem tőkét is vonjunk be. Visszatekintve ugy érezzük, hogy egy kis kitérő a tőkebevonás felé elégetett idő volt. Mint mindenki, az elejen mi is sokat tanultunk a kockázati tőke finanszírozás dinamikájáról. Novemberben megalapították a céget, és külső tőke bevonásával bekerültünk a 500 Global programjába: „ez eleg financiális es kapcsolati tőkét biztosított…”

Jelenleg az első nagy tőkebevonási körük zajlik. Vállalkozásukat eleve úgy tervezték, hogy befektethető legyen. Ez azt jelenti, hogy jelentős növekedési potenciállal rendelkezik, bár kezdetben valószínűleg jelentős összegeket fog elégetni. „A célunk, hogy globális problémákat oldjunk meg, nem csupán helyi kihívásokra koncentráljunk,” mondta Bálint. Ez a megközelítés Európában nem mindig könnyen értelmezhető, de ők elkötelezettek amellett, hogy olyan vállalkozást építsenek, amely globális szinten gondolkodik és cselekszik. Az elmúlt időszak intenzív beszélgetései megerősítették bennük, hogy a kockázati tőke által támogatott út a legmegfelelőbb számukra.

Közép-Európa és az USA: Különböző Kultúrák, Különböző Befektetési Szokások

A közép-európai és amerikai befektetési kultúra közötti különbségek mélyen gyökereznek. „Nem arról van szó, hogy nem ismerjük a startup világot, hanem inkább arról, hogy itt, Közép-Európában nincsenek még olyan példák, amelyek inspirálnák a befektetőket.”

A kulturális háttér is fontos szerepet játszik. „Nincs még ‘Skype-effektus’, ami megmutatná, hogy a kockázatos befektetések megérik. Itt a kockázatkerülés sokkal inkább jellemző,” folytatta Bálint. „Az amerikai befektetési kultúra sokkal inkább elfogadja, hogy egy startup kezdetben pénzt éget. Sam Altman egyszer azt mondta, hogy nem zavarja, ha évente 500 millió dollárt költenek, amíg értéket teremtenek. Közép-Európában nem ez a realitás.”

Roland is egyetértett ebben: „Itt, Közép-Európában a kockázati tőke befektetések inkább a kockázat kerüléséről szólnak. Ez részben a tapasztalat hiányából fakad, és abból, hogy más befektetési lehetőségek is vannak, amelyek magas hozamot hozhatnak, mint például az ingatlan vagy az étteremüzemeltetés.”

Bálint nagyszülei még kétkezi munkások voltak és vidéken éltek, a szülei pedig már egyetemet végeztek és Budapestre költöztek, ami jelentős szociális mobilitást mutat. Ez a családi háttér rávilágít arra, hogy bár személyesen ő maga sok lehetőséghez jutott hozzá, sokan Magyarországon még mindig egy olyan kulturális és társadalmi környezetben nőnek fel, ahol a vállalkozás kevésbé támogatott vagy bizalmatlanul kezelik. A vállalkozás fogalma gyakran negatív megítélés alatt áll, sokan úgy vélik, hogy az ilyen tevékenységek általában „szürkezónás” vagy tisztességtelen módon történnek. Ezzel szemben a startupok filozófiája arra ösztönzi az embereket, hogy kérdőjelezzék meg a meglévő szabályokat és keressenek új megoldásokat, amit a magyarországi kulturális és jogi környezet nem mindig támogat olyan mértékben, mint például az Egyesült Államokban, ahol a vállalkozás indítása lényegesen egyszerűbb és a kockázatvállalásra nyitottabb a társadalom.

A Silicon Valley-ben szerzett tapasztalataikról beszélve, Bálint elmondta: „Szerintem a startupok alapvetően arról szólnak, hogy megkérdőjelezzük a szabályokat. A ‘misfits’, azaz a különcök világáról is szól ez: amikor valaki a Silicon Valley-be vagy a San Francisco Bay Area-ba érkezik, egy olyan közösség részévé válik, ahol, ahogy egy európai ismerősöm fogalmazott, mindenki egy kicsit kilóg a sorból. Ezek az emberek mindig is kitűntek a saját környezetükben, és amikor megérkeznek ide, minden értelmet nyer.

Fogalommagyarázat: a „misfits” angol szó, amely általában azokra az emberekre utal, akik valamilyen módon nem illeszkednek bele a környezetükbe vagy a társadalmi normákba. Gyakran használják olyan egyének vagy csoportok leírására, akik eltérnek az átlagtól vagy a mainstreamtől, és emiatt kiemelkednek, vagy éppen kirekesztettnek érzik magukat. A startup világában és különösen a technológiai innováció központjaiban, mint a Silicon Valley, gyakran dicséretként használják ezt a kifejezést azokra, akik új, kreatív megoldásokkal állnak elő, gyakran szembemenve a megszokott módszerekkel vagy gondolkodásmóddal.

A kaliforniai álom 

A cég Delaware-ben lett bejegyezve, azonban működési engedélyt szereztek Californiában is. Az első hónapok intenzív tanulással és alkalmazkodással teltek. Bálint erről így beszélt: „Legtöbb időmet Amerikában töltöm, míg Roland itthon marad, és folyamatosan utazunk a két világ között. A célunk, hogy a két világot egyesítsük.” Az amerikai tapasztalatok számos új lehetőséget nyújtottak. „A 500 Global programban való részvétel sok új perspektívát nyitott meg előttünk. Kezdetben az autóipart akartuk forradalmasítani, de hamar rájöttünk, hogy ez a szektor még túl kicsi a mi céljainkhoz,” magyarázta Bálint. „A program alatt megismertük a VC-számításokat és a szükséges piaci feltételeket a befektetések megtérüléséhez.”

A munkakörnyezet rendkívül inspiráló volt. „San Francisco Bay Area hatalmas tudásbázist kínál, mintegy 8,5 millió emberrel és körülbelül 8000 VC-vel, míg Magyarországon csak körülbelül 20 ilyen van. Ez teljesen más perspektívát ad,” mondta Bálint. „Az itteni kapcsolatok és tanácsok, amiket például Leonard Lee-től, az egyik legjobb tanácsadónktól kaptunk, nagyon hasznosak voltak az induláshoz.”

Roland is kiemelte az amerikai környezet inspiráló hatását: „Amikor személyesen vagy ott, és látod a nagy technológiai cégeket, mint az Apple vagy a Facebook, az valóban inspirál. Egy helyi kávézóban ülve tízből nyolc ember tech-szférában dolgozik a maradék kettő pedig befektető, ami segít a fókuszálásban és abban, hogy ne vesszünk el a mindennapokban.”

Bálint hozzátette: „San Francisco innovációval telített környezete, ahol önvezető autók suhannak az utcákon, és a tech óriások reklámjai dominálnak, nagyon motiváló. Ezzel szemben az európai tempó gyakran lassabb, ami akadályozhatja a globális vállalatok felépítését.”

Az Álom és a Valóság Összefonódása

Amikor arról kérdeztük őket, hogy mi lenne az, ami elvenné a kedvüket, Bálint elgondolkodott: „Valóban nem tudom, mit csinálnék, ha nem ezt csinálnám. Többször is felálltam már az életben, akár eltörve a gerincemet, akár egy betegségből. Azt gondolom, hogy bármiből fel lehet állni, de most ez az, ami igazán vonz minket. Ez egy üzlet, és fontos, hogy legyen egy víziónk, terveink, de a legfontosabb, hogy mindig készek legyünk alkalmazkodni.” Bálint tovább részletezte a céljaikat: „Az a tervünk, hogy a céget eladásig vigyük. Az amerikai és az európai látásmód közötti különbségeket figyelembe véve, mi azt gondoljuk, hogy öt éven belül is lehet jelentős eladást elérni. Nem akarjuk húzni az időt, mert minél hamarabb szeretnénk látni az eredményeket. Egy potenciális exit legyen nagy és gyors, mert ha kitoljuk, akkor az idő csak elhúzódik.”

Az alapítók szinte minden idejüket a startupjuknak szentelik. Esetükben a munka sokkal több, mint egyszerű foglalkozás: életstílus, szenvedély és küldetés. A napjuk gyakran már hajnali ötkor kezdődik, különösen akkor, amikor több időzóna választja el őket. Roland magyarországi otthonából fejleszt, míg Bálint gyakran az Egyesült Államokban tartózkodik. A korai kelés és a késő estig tartó munka nem ritkaság számukra. Kommunikációjuk állandó és folyamatos, amely az egyikük ébredésével kezdődik és a másikuk lefekvésével zárul. Ez a fajta elkötelezettség és összehangolt munka teszi lehetővé számukra, hogy zökkenőmentesen dolgozhassanak, függetlenül a fizikai távolságtól. Roland elmondta: „Sokat dolgozunk. Amikor Bálint Kaliforniában van, én pedig itthon, minden reggel korán kelek, körülbelül 5 órakor. Bálint akkor este még fent van, így tudunk beszélgetni és megosztani a munkát. Aztán ő elmegy aludni, én addig dolgozom. Mire nekem vége a munkanapomnak, ő addig felkel, és újra beszélünk. Szóval, sokat dolgozunk, főleg amikor mindketten egy helyen vagyunk, akkor akár reggeltől estig.”

A technológiai fejlődés gyors üteme miatt nem csak a kódolás veszi igénybe az idejüket. Naponta több órát töltenek szakirodalom áttanulmányozásával, új kutatási eredmények feldolgozásával, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy naprakészek maradjanak. Roland például kiemelte, hogy minden nap szentel időt arra, hogy áttekintse az előző napi eseményeket és újításokat. Ez a folyamatos tanulás és információfeldolgozás olyan munkateherrel jár, amelyet csak a legelhivatottabbak képesek elviselni. A munka ezen formája intenzív, és nem korlátozódik a szokásos irodai órákra. Amikor együtt vannak, reggeltől estig dolgoznak, mivel, ahogy Roland fogalmazott, „mit mást csinálhatnánk?”

Mentorok és Inspirációk

Ahogy a beszélgetés a végéhez közeledett, egy különösen érdekes kérdést tettünk fel: „Ha választhatnátok egy mentort, akár élőt, akár már elhunyt személyt, akivel leülhetnétek egy üzleti ebédre, ki lenne az, és miért?”

Bálint elgondolkodott, majd mosolyogva válaszolt: „Ez a kérdés lehet, hogy hamarabb is felmerülhetett volna, hogy legyen időnk gondolkodni rajta. Én azt mondanám, hogy Christer Jansson  ő az USA-ban volt a főnököm, és látta, mire vagyunk képesek. Annyira hitt bennünk, hogy saját pénzével is beszállt a vállalkozásunkba. „

Roland is megosztotta gondolatait: „Nekem Elon Musk lenne az, akivel szívesen beszélgetnék. Ő is fizikus, mint én, és számos startupot indított már. Nagyon nagy Tesla rajongó vagyok, és szeretem az autókat. Éppen most olvasom a róla szóló biográfiát, és fejezetről fejezetre annyi ponton tudok vele kapcsolódni, hogy őt mondanám. Az a mondás, hogy ‘Move fast and break things’ teljesen rezonál velem.”

Bálint is hozzátette: „Steve Jobs is egy olyan figura, akivel szívesen beszélgetnék. Az ő munkássága is nagy hatással volt arra, hogy most hol tartunk. Ő és Elon Musk meghatározták azt a világot, amelyben most működünk, és nagy vállalatokat építettek fel, miközben sok dolgot összetörtek az útjuk során.”