A Growth Magazin könyvajánlója

Ha startup alapítóként nincs időd elkezdeni könyvek vagy a jelenleg divatos e-könyvek után nézni, kritikákat olvasni, és rájönni, hogy mi segít majd az üzleti világban, akkor most jó helyen jársz. Ezeket a kiadványokat gyakran vállalkozók írják vagy ajánlják. Meglátásaik követésével sikerre viheted induló startupodat. Tanulj mások sikereiből, de még inkább bukásaiból, kudarcaiból, hogy az írók tapasztalataival felvértezve indulj neki a világ meghódításának!

Nir Eyal: Hooked – Horogra akasztva

„Kötelező olvasmány mindenkinek, akinek fontos az ügyfelek elköteleződése.”/– Eric Ries, szerző, The Lean Startup/ Nir Eyal a pszichológia, technológia és az üzleti élet metszéspontjáról ír, konzultál, tanít.

2003 óta alapított és adott el két céget, és tanított a Stanford Graduate School of Businessben és a Hasso Plattner Institute of Design-ban. A NirAndFar.com blogírása mellett a szerző írásai gyakran megjelennek a The Harvard Business Review és a Psychology Today magazinokban. Miért keltik fel a figyelmet egyes termékek, míg mások kudarcot vallanak? Van valami mintája annak, ahogyan a technológiák megragadnak bennünket? Nir Eyal ezekre a kérdésekre (és még sok másra) válaszol a négylépcsős modell elmagyarázásával, amely számos sikeres vállalat termékeibe ágyazva finoman ösztönzi a vásárlói magatartást. A Hooked Eyal több éves kutatásán, tanácsadásán és gyakorlati tapasztalatán alapul. A kötet termékmenedzsereknek, marketingszakembereknek, startup alapítóknak és mindenkinek hasznos, aki meg akarja érteni, hogy a termékek hogyan befolyásolják viselkedésünket.

John Doerr: Mérd, ami számít

John Doerr befektető, a Kleiner Perkins, korábban Kleiner Perkins Caufield & Byers nevű kockázatitőke-társaság elnöke. Az egyetlen befektető, aki az elmúlt két évtizedben minden évben felkerült a Forbes Midas-listájára a legjobb kockázati tőkések listáján. 1980-ban csatlakozott a céghez, miután az Intelnél dolgozott, és 2 cég társalapítója volt. Doerr híresen sikeresen vezette be a Kleinert a Google-hoz 1999-ben, és 12,5 millió dollárt fektetett be. Korai befektető volt az Amazonban, a Google-ben, a Slackban és még sok másban. John és Ann Doerr alapítványukon keresztül támogatják az ingyenes online oktatói platformot, a Khan Academy-t, valamint az éghajlatváltozással foglalkozó Climate Reality Projectet. Sok vállalkozás nem használja ki legjobb lehetőségeit. Nagy dolgokat akarnak elérni, de nincs kiépített rendszerük az összehangolás és az elszámoltathatóság kezelésére. A szerző elmagyarázza, hogy az „OKR-ek” hogyan segíthetik a szervezetek boldogulását. A megközelítés bármilyen méretű csapatra vonatkozik. A szervezeteknek közös nyelvre van szükségük a végrehajtáshoz. Az olyan sikeres vállalkozások, mint a Dropbox, a LinkedIn, a Spotify és a Twitter használják ezt a megközelítést. Saját céljainkhoz igazítva ki tudjuk aknázni az erőforrásokat, jelentős mértékben növelhetjük a produktivitást, mindemellett fokozhatjuk a munkatársak és ügyfelek elégedettségét.

Reed Hastings – Erin Meyer: Az a szabály, hogy nincs szabály – A Netflix és a megújulás kultúrája

„A kemény munka lényegtelen. Légy radikálisan őszinte. És soha, de soha ne próbálj a főnököd kedvében járni.” Erin Meyer a The Culture Map: Breaking Through the Invisible Boundaries of Global Business szerzője, és az INSEAD, a világ egyik vezető nemzetközi üzleti iskolájának professzora. A kiadványt a Financial Times 2020-as év üzleti könyvének és a The New York Times bestsellerének jelölték, a Forbes Magazinnak köszönhetően pedig már a magyar vállalkozók számára is elérhető ez a nagyszerű kötet. Még soha nem volt olyan cég, mint a Netflix. Nem csak a szórakoztatás és a technológia világában betöltött egyedülálló vezető pozíciója, vagy a világ vezető szórakoztató streaming szolgáltatójaként való növekedése miatt, ami 190 országban több mint 193 millió előfizetőt jelent. A Netflix intuitív és radikális menedzsmentkultúrája miatt egy innovatív vállalat, amely szembeszáll a hagyományokkal és az elvárásokkal. Az alkalmazottaknak soha nincs szükségük jóváhagyásra, a vállalat mindig a piacnak megfelelő legmagasabb összeget fizeti. Hastings a Netflix jelenlegi munkavállalóival készült interjúk százaira és saját karrierje eddig el nem mondott történeteire támaszkodva dolgozza fel ezeket a vitatott elveket, amelyek olyan eredményeket hoztak, hogy az üzleti világ szereplői is sokat tanulhatnak belőle.

Design Terminal

A Design Terminalnál sosem áll le az innovációs pörgés, az elmúlt hónapokban is több vállalkozói program tavaszi szemeszterét zárták, hogy kis idő elteltével már az őszi félévekre toborozzanak. A tehetségek felkutatása és építése mellett azonban egy másik fontos missziót, Magyarország innovációs ökoszisztémájának fejlesztését is zászlajukra tűzték, amely kiemelt hangsúlyt kapott idén.

Az elmúlt időszakban a megszokott rohamtempót diktálta hazánk és Közép-Kelet Európa vezető innovációs ügynöksége, a Design Terminal. Hosszabb-rövidebb időtáv óta futó, változatos fókuszú programjain 18-tól 66 éves korig vettek részt startup alapítók és vállalkozni vágyók. A zászlóshajó Mentorprogram ismét a nagy társadalmi hatású, nemzetközi startupokat fejlesztette, illetve most is külön hangsúlyt helyezett a női vállalkozókra. A még 2019-ben indult Womentoring a tavaszi szemeszterre olyan kurrens programelemmé vált, hogy ősztől a korábbinál is jelentősebb lesz a gyermeket nevelő, vállalkozó nők képzése. A legfiatalabbakat a Nemzeti Tehetség Központtal közös START ösztöndíjprogram segítette, az agrár érdeklődésű startupokat a NAK TechLab, vagyis a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara programja, a határon túli vállalkozókat a Nemzetpolitikai Államtitkársággal közös Külhoni Mentorprogram.

Bátor kezdeményezésként egy teljesen új korosztálynak, az 50 felettieknek is képzést indított a Design Terminal: a Vállalkozz 50+ váratlanul nagy sikere továbbgördítette azt az őszi szemeszterre. A tavaszi félévek után pár hónappal már ismét összesen 6 különböző programra toboroz ambiciózus vállalkozókat az innovációs ügynökség.

Magyar startupok visegrádi és európai közegben

A Design Terminal egyik legfontosabb célja – a fenti tehetség- és vállalkozói programok mellett –, hogy segítse Magyarország helyének biztosítását a nemzetközi innovációs térképen. Szintén évekkel ezelőtt, 2018-ban indított program a V4 Startup Force, amely az egyik első lépése volt ennek a törekvésnek. A visegrádi országok vállalkozásait hídként összekötő kezdeményezés egy, a Nemzetközi Visegrádi Alap és külföldi szakmai partnerek támogatásával megvalósuló ösztöndíjprogram. A program helyben építi a cseh, szlovák, lengyel és magyar tehetségeket, idéntől már a B2B vállalkozásokat, és amellett, hogy a régióban tartja ezeket, hosszú távon meg is tudja mutatni a globális piacnak a térség gazdasági erejét. Fontos része a nemzetközi törekvéseknek az ESA BIC Hungary program is, amelynek képviseletével az Európai Űrügynökség bízta meg a Design Terminalt még tavaly. Erre folyamatosan keresik az innovatív, űripari startupokat, akiket becsatornázhatnak az európai innovációs vérkeringésbe, méghozzá egy olyan iparágon belül, amely egyre nagyobb és fontosabb szerepet kap a világgazdaságban és közös jövőnkben.

A cél: előrébb lépni a nemzetközi innovációs rangsorokban

Az innovációs folyamatok fellendítése azonban nem csak a programok által, de makroszinten is kiemelt törekvés a Design Terminal életében. Erre idén egy egészen nívós lehetőség adódott, amikor több hazai ökoszisztéma szereplő mellett a DT részvételével Magyarországot is beválasztotta innovációs programjába a világ egyik legjobb egyeteme, a bostoni MIT.

Az MIT REAP regionális vállalkozói akcelerációs programba a világ minden tájáról igyekeznek bekerülni a szcéna ambiciózus szereplői, így egészen kiemelkedő lehetőség, hogy idén hazánk is csatlakozhatott. A globális kezdeményezés célja, hogy erősítse az innováció-vezérelt vállalkozói ökoszisztémákat, amelyek hosszú távon hatással tudnak lenni a helyi és a világgazdaságra, valamint a társadalmi folyamatokra. 2012 óta az MIT REAP világszerte több, mint 70 régiót segített olyan kezdeményezések kidolgozásában és végrehajtásában, amelyek hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, a munkahelyteremtéshez és a társadalmi fejlődéshez. Az MIT a meghívott regionális szereplőket arra ösztönzi a kétéves program során, hogy osszák meg egymással tapasztalataikat, tanuljanak egymástól. A magyarországi csapatot a Magyar Nemzeti Bank, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, az Oncompass Medicine Hungary Kft., a 77 Elektronika Kft., a 4iG Nyrt. és a Design Terminal alkotják.

„Az MIT REAP segítségével lehetőségünk lesz a legújabb és legjobb nemzetközi gyakorlatokat beemelni Magyarország ökoszisztémájába. Hosszú távon ez azt eredményezi, hogy hazánk előrébb léphet a nemzetközi innovációs rangsorokban – mondja Jónás László szakmai vezető arról, miért érezte fontosnak a programhoz való csatlakozást az innovációs ügynökség. – A Design Terminalban egyrészt nap, mint nap azon dolgozunk, hogy közvetlenül segítsük a vállalkozók fejlődését, másrészt fontosnak tartjuk, főként a jelenlegi gazdasági környezetben, hogy részt vegyünk a hazai ökoszisztéma folyamatos alakításában, fejlesztésében. Ez közös érdekünk a jövőre nézve.”

Dr. Szabó Tamás PhD. – Homo Oecologicus Alapítvány

Milyen kihívások indokolják a Vállalati Szociális Térképet?

A vállalati szektorban a jó munkaerő megtartása és hatékony motiválása kiemelkedő munkáltatói célkitűzés. Napjainkra a munkáltatói márkaépítés (employer branding) a vállalati versenyképesség egyik legfontosabb dimenziójává vált.

A munkavállalók belső hangulatának pontos felmérése, illetve a domináns motivációk és attitűdök megismerése a stratégiai humánerőforrás-tervezés elengedhetetlen bázisa, amit egyszerű elégedettségmérési űrlapok, véleményládák alkalmazásával már nem elégséges kiváltani.

Az elmúlt másfél évtized hirtelen berobbanó globális válságjelenségei, krízisei (a 2008-2009-es pénzügyi és gazdasági világválság; a 2020-ban kirobbant COVID-19 koronavírus járvány) a korábbiakhoz képest sokkal inkább ráirányították a figyelmet a szervezeti rugalmasság, illetve az alkalmazkodó- és ellenállóképesség az ún. reziliencia szükségességére.

A reziliencia nem egyenlő a rezisztenciával, amíg utóbbi puszta ellenállást jelent, addig a reziliencia feltételezi, hogy a nyomásnak, krízisnek kitett egyén vagy szervezet önmaga védelmén túl törekszik a saját organizmusának hatékony megváltoztatására, egyúttal alkalmazkodva a merőben új szituációhoz és megváltozott körülményekhez.

A paradigmatikus sebességgel érkező válságszituációk elemi erővel bontják meg a status quo-t, amire szükséges reziliens választ adni. A vállalati humánerőforrás-tervezés egyre fontosabb aspektusa, hogy a munkavállalók miként tűrik a stresszszituációkat és kríziseket, továbbá a szervezeti reziliencia megerősítését szolgáló intézkedések hogyan állíthatók be a munkáltató márkaépítés folyamatába.

Mire jelent megoldást a Vállalati Szociális Térkép?

A Homo Oecologicus Alapítvány által kialakított Vállalati Szociális Térkép célja, hogy mély elméleti társadalomtudományi alapossággal megtámogatott gyakorlati kutatásmódszertant biztosítson a vállalati humánerőforrás-tervezés számára. A Vállalati Szociális Térkép alkalmas a munkavállalók körében meglévő nyílt vagy még csak rejtett konfliktusok, valamint a vezetői és beosztotti attitűdök, érzések, hangulatok és törekvések pontos detektálására. Az eredményes employer branding feltétele, hogy a munkáltató tisztában legyen a munkatársaknak a vállalat belső működési mechanizmusokkal kapcsolatos véleményével, meghatározó érzületeivel. Ezek megismerése szakmai-tudományos módszerek nélkül azonban csak rendkívül féloldalas, l’art pour l’art jelleggel valósítható meg, amely nélkülözi a stratégiai szemléletet és az empirikus tudományos módszertant. A vállalatok számára egyre fontosabb a megfelelő kompetenciával, munkahelyi hard és soft skill-ekkel, készségekkel rendelkező munkavállalók megtalálása és a vállalathoz történő bevonzása, valamint minél hosszabb ideig való megtartása. A fejlesztendő képességek, ismeretek, kompetenciák meghatározásához, azok fejlesztési operatív folyamatainak megalapozásához szintén fontos empirikus bázist biztosíthat a vállalathoz – mint munkahelyhez – kapcsolódó dolgozói elvárások, attitűdök mélyebb megismerése, részletes feltérképezése.

Komplex szociális és intézményi hatásvizsgálat Ferencvárosban

2019. október – 2020. március között Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata megrendelésére komplex szociális és intézményi hatásvizsgálatot folytattunk. Felmértük a kerületi ingatlanpiaci folyamatokat; vizsgáltuk a bölcsődei és óvodai intézmények, a kerületi gyermekvédelmi szolgáltatások, az egészségügyi alap- és járóbeteg ellátás feladatellátási paramétereit; a kapcsolódó lakossági elégedettség mértékét; egyéni és fókuszcsoportos mélyinterjúkat készítettünk az intézményvezetőkkel, stratégiai munkatársakkal. A kutatás kvantitatív paraméterei a következők voltak: nagymintás 803 fős személyes kérdőíves kutatás az önkormányzati fenntartású óvodák és bölcsődék szolgáltatását igénybe vevő szülők részvételével; 406 fős online kérdőíves kutatás a kerületi gyermek- és szociális szolgáltatások valamint a kerületben működő köznevelési intézmények megítéléséről.

Komoly fába vágta a fejszét a Homo Oecologicus Alapítvány, amikor az általunk kért kutatás és tanulmány elkészítését vállalta, de sikeresen teljesítette a feladatot! Azóta a kutatási zárótanulmányra támaszkodva több konkrét intézkedést és újítást vezettünk be, amivel optimalizáltuk intézményeink működését.

Szilágy Imre, irodavezető Humánszolgáltatási Iroda, Budapest IX. kerület Ferencváros Önkormányzata

A kutatás kvalitatív paraméterei a következők voltak: négy fókuszcsoport összesen 28 fő (óvoda- és bölcsődevezetők; egészségügyi alapellátásban dolgozók; kerületi gyermek- és szociális intézményvezetők) részvételével; személyes mélyinterjúk hat fő (önkormányzati hivatali vezetők; magánbölcsőde vezetők; kerületi főépítész) részvételével; kerületi jogszabályok, OSAP jelentések; belső dokumentumok; intézményi stratégiák szintetizálása. A kutatási zárójelentést Budapest IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata elfogadta, majd hivatalosan is nyilvánossá tette a következő internetes elérhetőségen: https://www.ferencvaros.hu/wp-content/uploads/2020/12/HOEC_FERENCVAROS_SZOCIA-LIS-ES-INTEZMENYI-HATASVIZSGALAT_VEGLEGES-ANYAG_20200331.pdf

A Homo Oecologicus Alapítványt 2013-ban hozták létre egyetemi oktatók és tudományos kutatók azzal a céllal, hogy különböző kutatási és oktatási-, képzési programok révén erősítsék az állampolgári tudatosságot és ismeretanyagot a gazdasági, társadalmi, valamint a környezeti fenntarthatóság területén. Hivatalos stratégiai együttműködő partnerünk a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ), mint a legnagyobb hazai önkormányzati szövetség. A Homo Oecologicus Alapítvány az önkormányzati területen kifejtett szakmai tevékenység elismeréseként TÖOSZ Emléklap kitüntetésben részesült 2020. szeptemberében. Az Alapítvány 2019. óta tagja a TÖOSZ Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Irányító Bizottságának (TÖOSZ LÖGY IB), valamint a 2021 tavaszán megalakult az Európa Tanács Európai Kiváló Kormányzás Védjegy (ELoGE) nemzeti bizottságában is részt vesz. A Homo Oecologicus Alapítvány az elmúlt közel évtized során olyan különböző stratégiai kutatásokat gondozott, mint: termékhamisítási- és fogyasztóvédelmi, digitális oktatásfejlesztési jellegű, valamint városi, fővárosi kerületi szociális térképek, ifjúsági és idősügyi koncepciót megalapozó kutatások, intézményi hatásvizsgálatok. Továbbá olyan speciális tematikájú képzési programok fűződnek a Homo Oecologicus Alapítvány nevéhez, mint az Épületenergetikai Civil Akadémia, az első ízben 2020-ban megtartott Smart Leader önkormányzati vezetőképző program, valamint az 2021 tavaszán elindított Digitális Tanoda program.

A Vállalati Szociális Térkép módszer- és eszközrendszere

• kérdőíves felmérések;

• mélyinterjúk; fókuszcsoportok;

• vállalati dokumentumelemzés;

• ábrák és infografikák;

• vállalati szociális célpiramis

• SWOT-analízis.

Célunk hatékony segítséget nyújtani a vállalat számára a belső munkavállalói szolgáltatások továbbfejlesztésére és bővítésére, javaslatok szolgáltatási integrációkra, valamint információs segítség a vállalati készség- és kompetenciaképzések számára, Támaszkodunk a Homo Oecologicus Alapítvány saját fejlesztésű online kérdőívszerkesztő felületére, a rendelkezésre álló módszertani anyagokra, illetve a vállalati, állami- és önkormányzati, valamint a civil szektorban tapasztalatokkal rendelkező szakértőink munkájára.

Tech Rovat (Szerző: Zsigmond Lilián)

Az internet és blokklánc-alapú decentralizált autonóm szervezetek, azaz a DAO-k célja, hogy új, demokratikus irányítási struktúrát biztosítsanak a vállalkozások, projektek és közösségek számára, amelyben annak tagjai szavazhatnak a szervezeti döntésekről azzal, hogy egyszerűen belépnek a projektbe és Ethereum alapú szerződést kötnek valaminek az érdekében.

Mi is az a DAO?

A DAO egy olyan alternatív üzletalapítási forma, amely intelligens szerződéseken keresztül működik. Pénzügyi tranzakciói és szabályai egy blokkláncra vannak kódolva, ezért gyakorlatilag nincs szükség központi irányító hatóságra – innen származik a ’decentralizált’ és az ’autonóm’ megnevezés. Működésüket tehát nem egy vezető, hanem az adott DAO közössége határozza meg. Tekintve, hogy kriptovaluta-rajongók és a blokklánc-technológia által népszerűsített DAO-kat arra használják, hogy hierarchiák nélkül hozzanak döntéseket, tagjai jellemzően közös célt tűznek ki maguknak, és a szervezet érdekében cselekednek.

A DAO-k főbb jellemzői és tagság feltételei

Nincs DAO előre lefektetett működési szabályzat nélkül. Ugyancsak lényeges eleme, hogy a finanszírozás tokenek formájában történik, melyeket a tagok jutalmazására lehet költeni. E szervezeteket a hierarchikus struktúra helyett a töredéktulajdonlás jellemzi, így fontos alapeleme a tagok szavazati joga. Egy DAO tagságát, szabályait, irányelveit és feladatait a blokklánc-technológiának köszönhetően előre meghatározott, egyúttal a későbbiekben nem módosítható főkönyvben rögzítik. A csatlakozásához erőforrásokra van szükség, és az adott tagok az általuk megszerzett tokenek mennyiségének arányában szavazhatnak. A tokenek mennyisége a tagság idejével gyarapítható, miként fiat -és kriptovaluták felhasználásával történő vásárlással is növelhető.

A DAO modell előnyei

A DAO legfőbb előnye, hogy autonóm struktúra szerint működik, és a tagjai tokenjeik száma arányában szólhatnak bele a szervezet tervezésébe, stratégiájába és működésébe. Bármelyik érdekelt fél benyújthat ötleteket és javaslatokat a fejlesztésekre vagy a protokoll módosítására. Kiemelendő még, hogy a DAO-ban mindenki láthatja az új javaslatokat és ötleteket, ellentétben a hagyományos vállalati igazgatótanácsokkal. A token-tulajdonosok ösztönözve vannak arra, hogy felelősségteljesen cselekedjenek.

Az alternatív üzleti forma hátrányai

Abból adódóan, hogy minden tag szavazati joggal bír, gyakran hosszabb ideig tart a döntések meghozatala. Ugyancsak nehézség, hogy nagyobb terhet jelent a felhasználók oktatása, hiszen a közösség sokszínű, tagjai különböző képzettségi- és tudásszinten állnak. A decentralizált jelleg miatt több időre van szükség a szavazatok leadásához vagy a felhasználók összegyűjtéséhez. A kibertámadások kockázatát növeli, ha egy DAO biztonsága nincs megfelelően kialakítva és karbantartva. Emellett aggodalomra ad okot az energiafelhasználás és az azt alátámasztó blokklánc-infrastruktúra által okozott kibocsátás is.

DAO példák

A Bitcoin mellett az Uniswap az egyik legnagyobb és legnépszerűbb DAO, amely az Ethereum blokkláncra épülő kriptopénz tőzsdeként működik. Bárki taggá válhat az UNI token birtokában. A Decentraland is ’klasszikus’ DAO-ként működik. Bárki, aki rendelkezik a platform MANA néven ismert tokenjével, részt vehet a folyamatban, és a felület gyorsan népszerűvé válik olyan globális márkák körében, mint a Morgan Stanley, a Coca Cola vagy éppen az Adidas. Emellett megemlíthető az American CryptoFed DAO, a BitDAO, a Pleasr, a ConstitutionDAO, a LexDAO, vagy éppen a Friends With Benefits.

Amikor a siker és jótékonyság találkozik

Az UkrajnaDAO-t például azzal a céllal hozták létre, hogy annak segítségével adományokat lehessen összegyűjteni és szétosztani az ukrajnai háború kárvallottjainak megsegítésére. Sikerei közé tartozik az ukrán zászlót ábrázoló NFT-kép elárverezése, amely 2258 ETH-ért, azaz 4,7 millió dollárért kelt el 2022 tavaszán.

A DAO-k sokszínű közösségeket teremtenek

A hátrányokkal is számolva azoknak, akik munkájuk és tehetségükhöz mérten szeretnének gyarapodni egy nem szabályozott struktúrában, a DAO nyújthat kiváló alternatív keretrendszert. Ide sorolhatók a digitális nomádok, vagy éppen a különböző startup-ok. Ez a társulási forma jellemzőinek köszönhetően hidat képezhet a legkülönfélébb szakmákban és területen dolgozó tehetségeknek, legyen szó művészekről, jogászokról, vagy éppen mérnökökről. Az elmúlt évek új kihívásai a munkavállalók hozzáállását tekintve is globális változásokat hoztak: a többség számára egyre fontosabbak azok az alapértékek, amiket a DAO elvei szerint működő gazdasági entitások teremthetnek. Ezek között szerepel a rugalmasság, az élményszerű munka, és annak lehetősége, hogy a feladatok elvégzése nem időhöz és helyhez kötött.

Egy példa a visszaélésre

Kincstári tartalékok ellopására is volt már példa The DAO esetében, amely a legkorábbi kísérlet volt egy decentralizált pénzügyi hálózat kiépítésére a kockázati tőke tömeges finanszírozására. A The DAO 2016 áprilisában token értékesítéssel történő indulása után ugyan a történelem egyik legnagyobb crowdfunding kampánya lett. Ám miután 150 millió USD értékű ether (ETH) token értékesítéssel 150 millió USD-t gyűjtött, a DAO-t feltörték a kódbázisában lévő sebezhetőségek miatt.

Szerző: DR. Halaska N. Gábor

Merre vegyük az irányt a nemzetközi vizeken?

Amelyik startupper vagy innovációban otthon lévő szakértő járt már legalább egy-két nagy nemzetközi startup központban, az pontosan tudja, hogy 2022-re alapjaiban alakult át a világ. A fenyegető, sok helyütt jól érezhető globális válság, az infláció, az elképesztően erős versenytársak, valamint a kamatemelések miatt dráguló, egyre óvatosabbá váló kockázati tőke iparág nagyon megnehezíti a sikeres, érdemi nemzetközi szintig eljutó sztorik megismétlését itthonról. Olyanokét, mint anno LogMeIn, a Ustream, nemrég az AI Motive, vagy újabban a Bitrise, a Craft, a Creandum, a Makery, a SEON, a Starschema, a Turbine AI vagy a Tresorit voltak…

Vegyes a kép, ha a magyar startup ökoszisztémát, vagy akár az innovatív kkv-k világát kifejezetten a nemzetközi trendek, folyamatok tükrében vizsgáljuk, globális összefüggések közé helyezve. Egy innovatív, kicsi és rugalmas projekt vagy kisvállalat, amely nyitott a külföldi irányokba, szerencsére kevéssé függ a helyi trendektől – elvben. Azonban a világgazdaság nyakunkon ülő recessziója, a kereskedelmi és valódi háborúk okán a „globalizációs motor” köhög-hörög. Azaz a külföldi lehetőségek is érdemben szűkülnek, egyre nehezebb lesz egy-egy startup „csónaknak” jó irányt találni a viharos nemzetközi vizeken, amelyet egyre több innovatív hajóóriás (Alphabet, Meta, stb.) és több száz, villámsebes, nagyra nőtt sportvitorlás (ByteDance (TikTok), SHEIN, Stripe, Revolut, stb.-stb.) ural, méghozzá nem csak a közösségi vagy a kereskedelmi, vagy a banki szférában, hanem szinte minden szegmensben. Így hát a réspiacokon is egyre kiélezettebb a verseny, nehéz egy kis hazai cégnek olyan direkt versenytársakkal, akik hónapok után dollármilliókkal kitömve indulnak hódításra, szemben az itthon jellemző 50-100 ezer dolláros induló tőkeinjekciókkal, illetve a további körök szerényebb tőkéjével, messze a nagy piacoktól.

The content below was originally paywalled.

Alig látszunk a nemzetközi térképen

A magyar innovációs, illetve startup ökoszisztéma megerősítéséért az elmúlt, bő két évtizedben, amióta ekkora hangsúlyt kapott ez a szegmens, természetesen rengeteg ember dolgozott, sőt dolgozik ma is. Mind magasabb, például döntéshozói szinten, mint befutott, tehetős vállalkozóként, illetve kkv-ként is. Nem csak Budapesten, de az egész országban lelkes innovátorok és innovációs szakértők ezrei dolgoznak a startupok sikeréért, és mintegy 20 ezer, aktív, zömében (de nem kizárólag) fiatal startupper próbálkozik, illetve próbálkozott „megváltani a világot” ötletével, projektjével. Anélkül, hogy szándékunkban állna bárkit megsérteni ebben az itthon is egyre jelentősebb „iparágban”, azért azt alá kell húzni, hogy aki már látott professzionálisan összeállított nemzetközi startup, illetve innovációs rangsorokat, annak be kell ismernie: finoman szólva nem, pontosabban alig vagyunk rajta azon a bizonyos világtérképen… Budapest például éppen belefér a világ első 200 startup városába, és nem csak Prága vagy Varsó, de immár sajnos Szófia vagy Bukarest is jócskán megelőzi.

Apróbb vidéki városaink pedig hiába igazi ékszerdobozok, hiába támogatja a kormányzat és az unió ezeket a mini-hub-okat, egy 100-200 ezres város nem nagyon rúghat labdába még Budapesttel szemben sem, nemhogy Béccsel, Varsóval, vagy akár Prágával versenyre keljen – de erről még lesz szó egy friss, profi rangsor kapcsán.

Hiába vagyunk relatíve jó helyzetben a régióban, illetve hiába indultunk eléggé korán a rajtvonalról, lényegében már a kilencvenes évektől, 2022-re sajnos a régióból is számos ország, illetve nagyváros is megelőz minket a legtöbb startup rangsorban.

Sok a rangsor, de nem túl jó a helyezésünk

Tucatnyi ilyen kimutatás van, melyek számos, néha önkényesnek tűnő szempont szerint rangsorolnak – lehet ezt mondani. Ugyanakkor még a számunkra legkedvezőbb listákon sem igazán jó a helyezésünk, ha csak nem egy-egy mutatót ragadunk ki (és próbáljuk így szépíteni az összképet), nemzetközi téren bizony a középmezőnyben, annak is inkább a legalsó részén tanyázunk, ha az összképet megnézzük.

Tény ugyanakkor, hogy a világgazdasági súlyunkat is figyelembe véve azért nem reménytelen a helyzetünk. Viszont, ha nem is San Francisco-val, Londonnal, vagy akár Berilnnel kell versenyeznünk, akkor sem állunk újabban – azaz utóbbi néhány évben – rózsásan. Varsóval, Bukaresttel, vagy akár Szófiával összehasonlítva is vert helyzetben vagyunk sok-sok tekintetben.

Van, amiben kiemelkedően jók vagyunk!

De ennyi pesszimizmus után folytassuk a nemzetközi összevetést inkább azzal, amiben – legalább a régiós versenytársakhoz képest – kifejezetten jók vagyunk, és az utóbbi 12-24 hónapban sem álltunk rosszul. Ez egyfelől az innovációs pénzek, főként a kockázati tőke, bennük az állami tőke, továbbá a kisebbeknek elérhető pályázati pénzek lehetősége, másfelől az ökoszisztéma pezsgése, a nagyvárosaink exportpiacok felé megfogalmazható nyitottsága. Rendben, mint jól ismert, van most gond a friss EU-s forrásokkal, de reméljük az azért megoldódik záros határidőn belül. Illetve, ha valami miatt ezek el is maradnának, az igazán életképes, kicsi és rugalmas startupok nem egy-egy EU-s pályázati forrás, vagy hasonló központi segítség miatt maradnak életben és nőnek nagyra, hanem a jól megvalósított, erős ötlet és az eltalált üzleti modell miatt, amelyre kifejezetten nagy a kereslet. Mivel a piaci alapú kockázati tőke is éppen az ilyen projekteket keresi, régen rossz, ha a vállalkozói-vállalati innovációnak hosszabb távon is pályázati, nem pedig ügyfél-pénzekre kell számítania. (Az alapkutatás vagy mondjuk a biotechnológia megint más tészta, de e téren bőven a gazdaságunk súlya felett teljesítünk régiós összevetésben.)

Egy friss, professzionális rangsor, nem hízelgő eredményekkel.

A világ második legfontosabb startup ökoszisztémájából, az izraeliből kinőtt, neves SpartupBlink ágazati kutató és adatszolgáltató – összefogva a Crunchbase-el, amely a TechCrunch-ból kinőtt legnagyobb startup adatbázis a világon – pár hete megjelent hatalmas, 402 oldalas globális tanulmánya sajnos jól mutatja a helyünket. Bár Izraelből azért sokkal „közelebb” van Budapest, mint mondjuk San Francisco-ból, azért az több, mint beszédes, hogy az egész Magyarországnak mindössze három (!) oldalt szentelnek. Ebből egy oldal a három, nemzetközileg éppen relevánsnak tartott magyar startupot (SEON, Aimotive, Bitrise) listázza röviden, egy-egy tőmondatban bemutatva őket. Döbbenetes, hogy sem Magyarország, sem Budapest neve sem nagyon bukkan fel a hatalmas dokumentumban. A magyar fővárost a nekünk dedikált oldalakon kívül egyetlen helyen, az európai központok elemzésekor említik, ott is olyan összefüggésben, hogy milyen nagyot zuhant a helyezésünk (33 helyet) 2021 óta, most a világ nagyvárosai közt a 167-ikek vagyunk. Vidéki városaink közül csak Debrecen, Szeged, Pécs és Székesfehérvár van a listán, ezek a 616., a 763., a 921., illetve a 981. helyen. Többségük 110-140 helyezést rontott.

Apró örömök az ürömben

Aligha vigasztaló, hogy Varsó is zuhant 28 helyet (106-ik helyre), legfeljebb az lehet pozitív, hogy egyelőre a régió két legnagyobb HUB-jaként vagyunk említve Varsóval. Illetve, hogy Kijev és Moszkva – már a háború hatása miatt – sokkal többet zuhant vissza. Talán még annyi szól mentségünkre, hogy mind Magyarország, mind Lengyelország megítélésében sokat ront az – a tőlünk független – körülmény, hogy országaink határosak Ukrajnával, és messziről nézve bizony nagyon közel vagyunk mi is ehhez, a világtörténelmet sajnos évekre meghatározó konfliktushoz. (A valóságban több száz ukrán tehetség érkezett Budapestre, szinte átköltözött hozzánk – és persze a lengyelekhez – a kijevi csapatok egy része, ami hosszabb távon azért erősít minket.) Segít közben a látványosan gyengülő forint, hiszen így az eleve igen olcsó (és magas szintű) hazai szaktudás, különösen az informatikai tudás, így még olcsóbb lett. Ez pedig még évekig így maradhat, hiszen a bér-nyomás Nyugat-Európában, Amerikában és Ázsiában is jelentős, így még inkább versenyképesek a magyar szakemberek. Hiszen így a nyugati bér-inflációt is hozzá kell adni a forint elmúlt hónapokban bekövetkezett 20 százalék körüli gyengüléséhez. Érthetőbben: ha egy német szenior informatikus eddig havi 5 ezer euró nettót keresett, akkor most ő is minimum 5,5 ezer eurót szeretne, vagy ennyiért vált állást. Ez a plusz ötszáz euró egy szenior magyar IT-s legalább egy heti bére, miközben tudása kifejezetten versenyképes nyugati kollégáival.

Hová érdemes itthonról „dobbantani”?

Visszatérve még a listához: Magyarország 2020-ban még a globális ország-rangsorban a 37. helyen volt, így a 2022-es 51. helyezés nem éppen szívderítő, hiszen nem csak a top 40, de a top 50 országból is kiestünk. Továbbá Kelet-Európát nézve Magyarország a 13. helyen áll. Illetve, ahogy utaltunk rá, az összes, listán lévő magyar város helyezése jelentősen tovább romlott. Arról már nem is szólva, hogy az ország vízfeje, Budapest ugye a 167., de az utána következő Debrecen csupán a 616., Pécs pedig ugye a 763. jelenleg. A tanulmány ugyanakkor megállapítja azt is, hogy Budapest erős iparágai az Edtech, a Közlekedés, a Fintech és Foodtech, amelyek az ágazati al-listákon még mindig a Top 100-ban szerepelnek. Amennyiben valamely projekt igazán nagyot akar dobbantani a globális színpadon és nem tud a világ másik felén lévő, persze messze a legfontosabb, SanFrancisco-i (Bay area) HUB-ba költözni, akkor a harmadik helyezett London, a kilencedik Tel Aviv, a tizedik Párizs, vagy a tizenkettedik Berlin ajánlható. A közelebb eső városok közül Prága a 82., Bécs a 71., Tallin a 62., München pedig a 39., más – ilyen közel hozzánk– nincsen a top 100-ban. Leegyszerűsítve és ismerve a hazai aspirációkat – Észak-Amerikát leszámítva – főként tehát London, Párizs, Berlin, esetleg még talán München vagy Bécs lehet egy kis magyar cég első lehetséges „ugródeszkája” a nemzetközi piacok felé, a többi várossal nem lesz sokkal előrébb, mint Budapesttel. Nyilván a német nyelvterületek fenti nagyvárosai elsődlegesen a DACH piacokra (Németroszág, Ausztria, Svájc) betörni kívánó cégeknek javasolhatók. A lokálisan már bizonyított, globálisan (Amerikában, Ázsiában) is életképes ötletek, vállalatok inkább Amerikába, Londonba, vagy valamelyik nagy ázsiai HUB-ba (például Szingapúrba, Szöulba, Hongkongba, esetleg Tel Avivba) tarthatnak, attól is függően, hogy az ágazatukban csoportosuló vevők vagy konkurensek jellemzően hol erősek, vagy éppen gyengék.

A nemzetközi helyzet – bizony – fokozódik!

Így, hogy jobbára elhelyeztük kicsiny országunkat, fővárosunkat a régiós, illetve európai-globális startup világban, érdemes pár mondatban alaposabban kifejteni a nemzetközi szintű kihívásokat is. Ha a Covid miatt 2020 és 2021 is a startupok éve volt az értelemszerűen jobban megnyíló digitális lehetőségek (növekvő online piacok) miatt, akkor 2022 egyértelműen a bizonytalanságok éve. A súlyos fenyegetést jelentő orosz-ukrán háború, az ezt kísérő szankciók és ellátási problémák, továbbá a recesszióba forduló világgazdaság mellett ott vannak még az egyre jobban záródó határok, már csak a Covid és a helyi gazdaságok védelme miatt megnehezülő külföldi operációk, nemzetközi eladások. Ha ez nem lenne elég, az ellátási láncok szakadozása, így például a chipek, a hardverek és a munkaerő fájó hiánya kavarja meg nagyon alaposan a dolgokat. „Persze a válság történelmileg új lehetőségeket és potenciális exponenciális növekedést hoz bizonyos az ágazatokban és technológiákban” – emeli ki optimista helyzetelemzésében David Eli, a SpartupBlink ügyvezetője. A szakértő bevallja viszont, hogy álmai szertefoszlottak, melyben egy olyan integrált és globális startup ökoszisztéma rajzolódott ki, ahol több száz ország és városok ezrei mind ugyanazon a globális játéktéren játszanak. E helyett sok ökoszisztéma széttagolttá válik, veszít súlyából, illetve kialakulnak a lokális megoldások. Így például az arab világ igényeire Dubai, az ázsiai igényekre Szingapúr startupjai fejlesztenek. Ez persze oldja az olyan mogulok monopóliumát, mint a Meta (Faceook) vagy az Alphabet (Google) és társaik, ám olyan „vadhajtások” megerősödését is magával hozza, mint az orosz vagy a kínai, erősen cenzúrázott közösségi megoldások, egyre inkább bezáruló hatalmas országok. Ezek tudatosan döntöttek úgy, hogy a globális internettől és digitális gazdaságtól elszakadó, zárt ökoszisztémákat építenek – kérdéses sikerrel.

Ezen túl az infláció és a növekvő kamatlábak rendkívül megdrágítják a világ innovátorai számára a kockázati tőkét, miközben a megszorítások, a nagyok és a záruló gazdaságok miatt az ügyfelek és a vevők megtalálása, megtartása a korábbiaknál is nagyobb kihívássá válik.

És kiemelten lényeges tanulság az is az elmúlt két évben, hogy bár az online meetingek és a webes munka tud nagyon hatékony lenni, de akkor sem mindegy, hogy fizikailag mely piacokon van jelen egy kis, innovatív csapat vagy akár egy nagyra nőtt startup, azaz scaleup vállalat.

Collision konferencia

A Bloomberg szerint a Collision a világ legnagyobb tech konferenciája, de az mindenképpen igaz, hogy Észak-Amerika leggyorsabban növekvő rendezvénysorozata. A céljuk, hogy összehozzák a világ legjobb előadóit, vezető technológiai vállalatait és legjobb média cégeit, akik tovább viszik a hírét. A kezdetben pár ezer főt számláló rendezvény több, mint 35.000 embert mozgatott meg idén a jegy eladásokat tekintve. Legutóbb 2019-ben volt lehetőségük az offline térben megrendezni az eseményt, akkor 24.000 ember látogatott el Torontóba. Korábban is volt már Collision konferencia, de erről kicsit később írunk.

// Egy kis Collision történet

A Collision a WEB SUMMIT globális rendezvény portfóliójának része, amelynek alapítói Paddy Cosgrave, David Kelly és Daire Hickey. A CES legnagyobb riválisként emlegetik, nem is alaptalanul. Témájának középpontjában a technológiai újítások vannak, idén a legnagyobb teret a Blockchain technológiák és Web3 kapta. 2014-ben indult útjára, az első két évben még Las Vegas adott otthont a konferenciának, utána 2016-ban már New Orleansban került megrendezésre. Ekkor már 12.000 embert mozgattak meg. A város hatalmas sikerként könyvelte el. 2017-ben pedig már közel 20.000 ember látogatott a városba 119 különböző országból, 300 előadó tartott előadást és 605 startup vett rajta részt. 2018-ban már 25.000 látogatót vártak a szervezők, de nem is csoda, hiszen a legnagyobb tech cégek képviselői tartottak előadásokat.

Csak pár név a 4 évvel korábbi előadói listából: Elie Seidman – CEO Tinder, Brad Smith – President Microsoft, Mark Hurd – CEO Oracle, Joseph Lubin – Co-Founder Ethereum, Jeremy King – CTO Walmart, Kevin Lin – Co-Founder Twitch.

2019-től költözött Torontóba a rendezvény. Az egyik oka, hogy nagyon befogadónak és sokszínűnek tartották a várost az alapítók. A helyszín Észak-Amerika 7. legnagyobb létesítménye az Enercare Center, amely otthont adott a résztvevőknek. Több várost is megvizsgáltak a szervezők, de Torontót tartották a legoptimálisabbnak, hiszen Kanadában ott található az ország legnagyobb technológiai bázisa. A város emellett modern infrastruktúrával rendelkezik és globális csomópont is egyben és persze nagyon jók az energiái. 2020-ban és 2021-ben online tartották az eseményt a COVID 19 miatt, ezért is volt hatalmas visszatérés az idei, ahol mi is személyesen megtapasztalhattuk a Collision varázsát.

// Amit érdemes tudni a torontói startup ökoszisztémáról

A torontói, a régió legnagyobb technológiai központja Kanadának, egész Amerikát tekintve pedig a 3. legnagyobb. A Startup Genome jelentése alapján jelenleg globálisan a 17. helyet foglalja el a Toronto-Waterloo ökoszisztéma, de Kanadában ők a legnagyobbak. A 2021-es évhez képest három helyet estek vissza, akkor a 14. volt a rangsorban. A leggyorsabban növekvő innovációs ökoszisztéma, ahol már több, mint 300.000-en dolgoznak a startup vállalkozások berkein belül. 2021-ben rekord 7,7 milliárd kanadai dollárt kaptak a torontói és waterlooi székhelyű cégek. Nem elhanyagolható tény, hogy Torontó világviszonylatban a második helyen áll azon városok listáján, ahol a legjobb feltételeket biztosítják a női szakemberek számára. A kedvező bevándorlás politikának és multikulturális létnek köszönhetően évről-évre egyre többen választják a várost startupjuk főhadiszállásának.

Nézzük meg kicsit közelebbről, hogy mi is történt abban a négy napban, ameddig tartott a rendezvény…

Izgalmas pillanatok a konferencián és érdekességek:

Az első este a szállodában volt lehetősége 2 percben bemutatkozni mind a 10 magyar startupnak, akik kiállítóként részt vehettek a konferencián. A HEPA, Magyarország Torontói Főkonzulátusa, Magyarország Ottawai Nagykövetsége és az Express Innovation Agency vett részt a találkozón (utóbbi volt a főszervezője az eseménynek). A hangulat a pitchek után oldódott fel igazán. Mély beszélgetések és kooperációs lehetőségek röppentek fel, amelyekről a novemberi számban már részletesen is fogunk írni, hiszen van olyan szervezet, akik állandó publikálói lesznek a magazinnak.

Pár adat, hogy kicsit szemléltessük a konferencia méreteit:

• 35.562 eladott jegy

• 1557 startup (ebből 10 magyar, akik országunkat képviselték)

• 1200 újságíró, akik élőben közvetítettek az eseményről

• 793 befektető, akik nyitott szemmel jártak, hogy kincseket találjanak, akik a portfóliójuk következő tagja lehetnek

• 250 partner, akik valamilyen formában a startup ökoszisztéma fejlesztésén dolgoznak (a Growth Magazin is partnerként volt jelen a konferencián, ezért volt lehetőségünk a nyomtatott magazint is bevinni)

• 130 ország képviseltette magát valamilyen formában a 195-ből, ami valljuk be őszintén. nem rossz arány.

Irány a Collision!

A konferencia 2022. június 20-23-ig tartott. A kiállítók 21-én foglalhatták el helyüket a kiállítótérben. Az azt megelőző este inkább az ismerkedésé és a kötetlenebb beszélgetések voltak fókuszban. A többi napon viszont a szakmai beszélgetéseké volt a főszerep. Természetesen meglátogathattuk a legnagyobb tech óriások standjait, mint a Google, Tiktok és olyan fantasztikus előadókat láthattunk a színpadon és a kulisszák mögött is a Growth Magazinnak köszönhetően, mint Neil Patel.

Az innováció, a technológia mellett a konferencia természetesen foglalkozott olyan globális problémákkal, amelyek befolyásolják a gazdaságot. Garri Kaszparov sakklegenda egy kerekasztal beszélgetés keretein belül beszélgetett arról, hogyan változtatja meg a világot az Ukrajnában zajló háború. A közönség feszült figyelemmel kísérte a beszélgetést, de ami igazán izgalomba hozta őket az a sakkjátszma, amit Kaszparovval játszhattak. 11 szerencsés résztvevő összemérhette magát a sakklegendával. Hogy sikerült e valakinek nyernie? Természetesen minden játszmában Kaszparové lett a győzelem.

// Networking lehetőségek a konferencián

A kiutazó startupok sok esetben előre egyeztetettek potenciális befektetőkkel, leendő partnerekkel időpontot a konferencia helyszínére, hogy a városban töltött idő alatt, minél több beszélgetés meg tudjon valósulni. A szervezők viszont létrehoztak a konferenciára egy applikációt, ahol már a nyitás előtt is volt lehetőség arra, hogy kapcsolatokat építsenek. Persze a rendszer ajánlásokat is küldött, hogy minél több számunkra releváns emberrel tudjunk kontaktálni. Az app belépőként is funkcionált, kapcsolatépítésre is alkalmas volt, emellett segített abban, nehogy lemaradjunk az általunk fontosnak tartott előadásokról vagy eseményekről.

Growth Magazin kanadai útja

Missziónknak tekintjük, hogy nemzetközi színtéren is bemutassuk a magyar startupokat, hogy ne csupán arról a pár magyar sikerről halljanak a tengerentúlon, akik már befutottak, hanem megmutassuk mekkora potenciál rejlik ebben a közép-európai kicsi országban. Pontosan ez okból kifolyólag megragadtuk a lehetőséget, amit a torontói Collision Conference adott számunkra és kiutaztunk a Growth Magazine – Budapest Edition-nel, hogy minél több nemzetközi befektetőnek, tech cégnek és más startupoknak is megmutassuk, milyen ötletekkel rukkolnak elő a hazai startupok. Interjú, fotózás, cikkírás, grafika, nyomda és irány a reptérre, hogy időben kiérjen a magazin Torontóba. A magazint rekordgyorsasággal raktuk össze, hiszen mindössze 2 hetünk volt rá, ettől függetlenül sikerült olyan válogatást csinálnunk, amely hűen tükrözi azt az innovációt és kreativitást, amely méltán képviseli hazánkat a globális startup ökoszisztémában. Csak pár név a magazinban szereplő startupok közül: SEON, Volteum, Next Earth.

A nyomtatott formátumon kívül a Collision applikációjának köszönhetően több, mint 2000 embernek küldtük el az online verzióját a magazinnak és több száz nemzetközi befektető postafiókjába is eljuttattuk. Gőzerővel dolgozunk azon, hogy a lehető legtöbben halljanak a magyar startupokról és célunk, hogy kívánatossá tegyük őket a globális piacokon. A címlapon a SEON szerepelt, akiknek minden esélyük megvan arra, hogy a következő Magyarországról indult unikornisok legyenek. Az utunk során igyekeztünk bejárni velük a konferencia egész területét és természetesen Torontó központi helyeit, ahova a konferencia szervezői kalauzoltak minket.

Az eddigi legnagyobb magyar startup delegáció Torontóban!

Nem túlzás, hiszen közel 30 magyart utaztatott ki az Express Innovation Agency, hogy megmutassák magukat nemzetközi színtéren. Velük készítettünk egy hosszabb lélegzetvételű interjút azért, hogy olvasóink betekintést kapjanak arról, milyen lehetőségeket rejt magában egy nemzetközi konferencián való bemutatkozás. Mesélnek a tapasztalataikról, élményeikről és arról, hogyan lehet a legtöbbet kihozni egy ilyen horderejű rendezvényből startupként.

Első körben megkértük a startupokat, hogy kicsit meséljenek magukról, hiszen mind-mind különböző területről érkeztek. Persze a homogén társaság a konferencia végére már csapatként működött és inspirációval megrakodva tért haza.

YourAnastomosis

A YourAnastomosis azért jött létre, hogy objektív eredményeket nyújtson a rövid és hosszú távú anasztomózis minőségére és az érvarratok viselkedésére. Módszereinket oktatási képzési rendszerekben is alkalmazzák annak érdekében, hogy javítsák az orvosi ismereteket, egyértelmű instrukciókat adva a sebészeti technikákról, csökkentve a kockázatokat és javítva a műtéti eredményeket. Világos, objektív értékelést biztosítunk az anasztomózisok teljesítményéről, pontosan mért adatokkal – számos orvosi és technológiai terület szakértelmével, valamint a legmodernebb csúcstechnológiai fejlesztésekkel kombinálva. A YourAnastomosis 3D nyomtatott, esetspecifikus modelleken elkészített anasztomózisokat, áramlástani szimulációkkal értékelik ki, valamint a megfelelő fejlődés érdekében online képzési platformokat kínál a felhasználóknak, egészen az egyetemektől, tanfolyami szolgáltatóktól kezdve a tapasztalt sebészekig. Egyértelmű és jelentős különbségek vannak a Your Anastomosis képzési megközelítések hatékonysága között a hagyományos oktatási módszerekhez képest – rövid idő elteltével az anasztomózisok minőségének gyors előrehaladása figyelhető meg a technikánkkal oktató szakemberek és hallgatók körében. Célunk a sebészeti oktatás új szintre emelése.

SkillX

A munkaerőpiac és az edukáció a két fő területünk, de a SkillX alapvetően egy HR-tech startup. Mi a munkaerőpiac legégetőbb fenntarthatósági problémáinak a megoldásával foglalkozunk, amit elsősorban a burnout és a fluktuáció egyénközpontú vizsgálatával végzünk.

Refilamer

Célja, hogy olcsóbbá, zöldebbé és mindenki számára elérhetőbbé tegye a 3D nyomtatást. Ehhez olyan üzleti és hobbi célú gépeket és szoftvereket fejlesztünk és gyártunk, amik képesek műanyag hulladékból a 3D nyomtatás számára alapanyagot előállítani.

Scraping Robotics

Egy ipari megmunkálási folyamat, a kézi hántolás automatizálásával foglalkozunk. A hántolás a gépgyártás egyik kulcsfontosságú eleme, viszont van vele két nagy probléma: hogy az egyre súlyosabb szakemberhiány miatt fenntarthatatlanná vált és hogy a komplexitása és 0,001 mm-es pontossága miatt lehetetlen az automatizációja. Illetve lehetetlennek gondolták, aztán mi megcsináltuk. Most mi vagyunk a világon az egyetlenek, akik erre képesek, ami gyorsan felkeltette a legnagyobb vállalatok és a befektetők figyelmét is, így kicsit több mint egy év alatt sokszorosára nőtt a cégérték és olyan lehetőségeket kaptunk, amik még minket is megleptek.

RECnGO

Cégünk fő profilja szoftverfejlesztés – ezen belül fő termékünk a RECnGO élő videó stúdió applikáció saját fejlesztés által. Célunk, hogy filmesek, profi videósok, vagy akár az utca emberei is képesek legyenek költséghatékonyan élő vagy rögzített produkciós videókat készíteni. Stúdió minőségben, csupán mobil eszközeiket használva – a nagy stúdiós, költséges megoldások helyett.

Seyu

A ‘Seyu – Együtt a győzelemért!’ egy olyan technológiai megoldás a sportrajongók számára, amely lehetővé teszi, hogy a világ bármely pontjáról motiválják kedvenc csapatukat vagy sportolójukat egy teljesen új, digitális formában.

Innoria

A cégünk által fejlesztett Team Flow egy kognitív képességeket fejlesztő szoftver, amivel egyéni és csoportos mentális képességet fejlesztünk. A rendszerünk agyhullám méréssel, illetve az AI által végzett elemzéssel és tréninggel képes fejleszteni a kognitív képességét. A csoportos verziónk jelenleg egyszerre 8 fő képzését teszi lehetővé. A rendszer használatával már rövidtávon javul a figyelmi és a koncentrációs képesség, csökken a stressz és javul a mentális állóképesség. A csoportos tréningek rendszer alkalmazásával javul a csoport együttműködési képessége és a mentális szinkron, ezáltal javul a közös teljesítmény. A Team Flow termék kifejezetten sportcsapatok számára készült, ma már sikeresen alkalmazzuk oktatásban és humánerőforrás fejlesztésben.

Cytocast

Cégünk mind hazai, mind pedig nemzetközi szinten a személyre szabott orvoslás egyik úttörője. Célunk, hogy egy olyan döntéstámogató rendszert adjunk az orvosok kezébe, amely lehetővé teszi, hogy számtalan gyógyszert kipróbálhassanak a beteg digitális “ikertestvérén”, mielőtt azt a betegnek adnák. A Cytocast Simulated Cell technológiánknak köszönhetően már 17 különböző emberi szövetből származó sejt működésén tudjuk vizsgálni egy-egy betegség vagy gyógyszer hatását. Ez lehetővé teszi, hogy nemcsak a betegség által érintett szövetre fókuszáljunk (pl.: tüdő), hanem azt is megnézzük, hogy milyen változások mennek végbe a szervezet más tájain egy orvos által javasolt terápia hatására. Tudjuk, hogy mi emberek biológiai szinten is mennyire különbözünk, és a modern diagnosztikai és bioinformatikai eljárásoknak köszönhetően egyre inkább megértjük, hogy mi okozza ezt a változatosságot. Részben ezen biológiai sokféleség miatt egy gyógyszer, ami egy adott betegpopulációt kiválóan gyógyít, a betegek egy másik csoportja számára akár súlyos mellékhatásokat is okozhat – és még nem beszéltünk több gyógyszer együttes alkalmazásáról. A WHO statiszikája szerint az EU lakosságának 11%-a tapasztalta, hogy nem megfelelő gyógyszert írtak fel neki. Tudomásunk szerint, jelenleg nincs olyan piacon levő technológia, amely a beteg szervezetének egyediségét figyelembe véve jósolná meg a terápiák kimenetelét. Mindebből kifolyólag, a Cytocast Digital Twin megalkotásával az a célunk, hogy a beteg digitális ikertestvérén számtalan gyógyszer vagy akár gyógyszerkombináció is tesztelhető legyen, így az orvos minden lehető segítséget megkaphat egy adott terápia kiválasztásához.

// Milyen céllal indultatok neki Torontónak?

YourAnastomosis: Hasonló szervezésben jelen voltunk Portugáliában a Collision konferencián is, így voltak elképzeléseink arról, hogy Torontóban mire számítsunk. Nyitottak voltunk befektetői beszélgetésekre és szakmai networkingre is. Ezek közül utóbbiból több pozitív tapasztalattal jöttünk haza.

SkillX: Legfőbb célunk a kanadai piac, pontosabban az ottani piacralépési lehetőségek megismerése volt. Mivel terveink között szerepel a közeljövőben az amerikai irányú terjeszkedés, így ennek a lépésnek egy tökéletes előszobája lehet Toronto, a maga tíznél is több egyetemével, illetve a New York, Washington, Boston kis utazási távolságok miatt.

Seyu: Szerettük volna megismerni közelebbről a kanadai piacban rejlő lehetőségeket kereskedelmi és jogi oldalról, ill.etve üzleti partnerekkel, befektetőkkel felvenni a kapcsolatot.

Scraping Robotics: Torontóban a fő célunk a lehetséges ügyfelek megkeresése volt, hogy bemutassuk a technológiánkat és visszajelzéseket gyűjtsünk be tőlük. Végül 7 lehetséges ügyféllel és 3 befektetővel kezdtük meg a tárgyalásokat, emellett egy új felhasználási területet is felfedeztünk.

ReFilamer: Esetünkben a kiutazásnak kettős célja volt: szerettük volna jobban megismerni a kanadai piacot, illetve mint egy, a HSUP berkein belül született csapat, kifejezetten az Express Innovation Agency munkáját szerettük volna támogatni.

RECnGO: Azért indultunk el, hogy megnézzük, vajon egy nemzetközi tech rendezvényen (Collision) mit szól a célközönség a RECnGO-hoz, valamint az iparágtól kapunk-e visszajelzést, hogy milyen irányokban gondolkozzunk a közeljövőre tekintve. A Collision “Tech Olimpiaként” pozícionálja magát – az is fontos volt, hogy ha találkozunk az eseményen versenytárssal, akkor legyen egy visszacsatolás magunk felé. Ezen felül természetesen élni akartunk a lehetőséggel, hogy piacot tudjunk magunknak építeni Torontóban is – lehetőségeinkhez mérten, 100%-os energiát beleadva építsünk hidat új partnerek és ügyfelek felé.

Innoria: Az alapvető cél az észak-amerikai piacra lépés előtti tapasztalatszerzés és a startup piac feltérképezése. Európai startupként a kanadai piacon gördülékenyebb az üzleti kapcsolatépítés és mivel alapvetően a startupok exportra törekednek, több a potenciális partner is.

Cytocast: Torontó több szempontból is izgalmas számunkra. A kanadai egészségbiztosítási rendszer rendkívül hasonló az itthonihoz, így szerettünk volna többet megtudni arról, hogy Kanadában hogyan illeszkedne be a mi rendszerünk az egészségügyi ellátásba. Közel egy éve kezdtünk el egy pilot projektet egy torontói céggel, így őket is szerettük volna meglátogatni. Utunk során lehetőségünk volt ellátogatni az Ontairo Institute of Cancer Research-be is, akikkel belekezdünk egy pilot projektbe, melynek során azt vizsgáljuk, hogy az általuk talált rákgyógyszerjelöltek milyen hatással lehetnek a sejtekre. Egy ilyen hatalmas, több 10 ezer embert megmozgató konferencia kiváló platformot biztosít arra, hogy visszajelzést gyűjtsünk arról, hogy nemzetközi szinten hol helyezkedünk el a piacon. A sok pozitív visszajelzés megerősített a missziónkban.

// A csapatból kik azok, akik részt vettek a konferencián?

YourAnastomosis: A csapatot Huszák Marcell terméktervező és Kristóf Péter társalapító, innovációs vezető képviselték.

SkillX: Jellemzően alapítótársammal – Marosi Lászlóval – együtt képviseljük lehetőség szerint mindig a SkillX üzleti és technológiai értékeit, ami szerencsére most sem volt másként.

Seyu: Dr. Végh Marcell Zoltán – pénzügyi vezető, Égly Csaba – Head of Growth

Cytocast: A csapatból ketten vettünk részt a konferencián: Prof. Csikász-Nagy Attila, CEO, és Reguly Helga COO.

Innoria: Mórucz Norbert projektmenedzser és Mórucz-Ilyés Boglárka ügyfélkapcsolati menedzser.

A ReFilamer fejlesztési vezetője, Csvila Péter és a csapat Kiri Hunor vettek részt a konferencián.

RECnGO: Csapatunkat Schwarz Gábor, társalapító és üzletfejlesztési igazgató (CRO), valamint Szél Gergely, társalapító, ügyvezető és head of product képviselte. Stratégiai okokból úgy gondoltuk, hogy két személy fontos, hogy részt vegyen egy ilyen rendezvényen. Egyik az a személy, aki a termékért felelős vezető, a másik pedig az a személy, aki az üzletért felelős. Így a két alapító, Gábor és Gergő utazott ki Torontóba. Illetve még egy videós kollégával lett kiegészítve a csapat és ez a létszám így elég is volt. Így a jelenlevők megosztva energiaforrásaikat és tudásukat – néha akár egymást kiegészítve is – közösen tudtak építkezni.

Minden látogató különféle bilétát kapott a nyakába a konferencián, amely arra volt hivatott, hogy felcímkézze, milyen célból érkezett. A startup méretétől és bevételétől függően 3 kategóriákba kerülnek a résztvevő cégek: ALPHA, BÉTA és a GROWTH. ALPHA | befektetés előtti szakaszban van, vagy 1 millió dollár alatti finanszírozást kapott. BÉTA | Megvan a product-Market fit és bevételt termelnek GROWTH | Jelentős növekedést produkál, és globálisan terjeszkedik. Több, mint 3 millió dollár befektetést kapott. A kilátogató startupoktól kérdeztük, hogy milyen kategóriába sorolták a szervezők Őket.

// A startupotok jelenleg milyen fázisban van?

YourAnastomosis: A cégünkbe eddig 2,3 millió eurónyi tőkebefektetés érkezett – ez a Collision konferencián “beta” besorolást jelentett.

Seyu: A Collision besorolása alapján Alpha, a belföldi besorolás alapján a magvető fázis végén járunk.

SkillX: Nemrég sikerült zárnunk a tervek szerinti Seed befektetési körünket, így az eddigi pénzügyi kihívások után most a csapatbővítés sürgető nehézségeit próbáljuk minél gyorsabban megoldani. Jelenleg a hazai és nemzetközi terjeszkedéshez szükséges csapat kiválasztása az elsőszámú feladatunk, amivel már szerencsére gyakorlatilag lassan készen is leszünk -, de természetesen csak a startupok mindennapi nehézségeivel való küzdelmek mellett.

ReFilamer: Csapatunk jelenleg Alpha fázisban van. Mindeddig befektetés nélkül, bootstrappelve fejlesztettünk, és jutottunk el az MVP-ig, valamint az első néhány millió forint bevételig.

Cytocast: Jelenleg Alpha fázisban vagyunk, egy kisebb befektetési körön már átestünk, most kezdjük a magvető körünket.

RECnGO: Abszolút elmondható, mint ahogy a kinti tárgyalások alatt sokszor felmerült ez a kérdés partnerek, befektetők, ügyfelek vagy leendő ügyfelek által, hogy a RECnGO a “growth” avagy növekedési fázisban van. A legutolsó befektetési körből készült el tavaly év végén a v. 2.5-ös RECnGO, ami iOS-en és Android-on is elérhető. Cross-platform – így a kettő között megvan az átjárás és oda-vissza használható. Ez egy fontos mérföldkő volt a termék életében, s ezzel átléphettünk a növekedési szakaszba.

Innoria: A külföldi besorolás alapján Alpha, magyar viszonylatban inkább az Alpha és a Beta határán. Már túl vagyunk a 2. körös befektetésen, jelen vagyunk az USA piacon, jelenleg a növekedés és a 3. körös befektetés bevonása a prioritás.

Számtalan beszélgetés zajlott a standokon. A konferencia egészét, ha jellemeznénk a nyitottság lenne a legjobb szó rá. Itt valóban azért vettek részt a látogatók, hogy kapcsolati hálójukat bővítsék, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az ebédnél kígyózó sorok történései. 20-30 különböző street food kocsi és stand volt, ahol elfogyaszthattuk ebédünket, de a soroknál akár 1 órás sorbanállások is kialakultak. Viszont, amikor beálltunk egy sorba, nem telt el pár másodpercnél több, az előttünk álló megfordult, bemutatkozott és egy beszélgetés vette kezdetét. Így telt az az idő is hasznosan és még az éhségünk is elviselhetőbb volt, mert izgalmas várakozás volt minden alkalommal, hogy vajon kivel futunk így össze.

Természetesen arra is kíváncsiak voltunk, hogy startupjaink hogy élték meg, melyik volt a legizgalmasabb eszmecsere a konferencián?

YourAnastomosis: Nem gondoltuk, hogy pont egy olyan problémára találunk itt megoldást, amire már az alapítás óta keresünk partnert. Gyártási folyamataink egy részét szeretnénk a közeljövőben kiszervezni, és találkoztunk egy olyan céggel, amelyik erre alkalmasnak tűnik. Ez a lehetőség egy teljesen véletlenszerű beszélgetésből indult és mai napig aktívan tárgyalunk, már közös célkitűzéseink is vannak.

SkillX: Egyértelműen a taxisokkal. Több szociális, kulturális és általános munkaügyi problémával kapcsolatos információhoz jutottunk az egyes programok közötti utazások során – ráadásul a lehető legközvetlenebb forrásból -, mint amire az üzleti tárgyalások alkalmával kellemetlenség vagy félreértés nélkül lehetőségünk lett volna rákérdezni.

Ezt a Growth Magazin csapata is alá tudja támasztani, hogy minden egyes Uberezés egy külön élmény volt. Többnyire kivándorlók utaztattak minket a különböző helyszínekre és egész élettörténeteket hallgathattunk végig. Így egy-egy dugó is értékes pillanatokkal gazdagította utazásunkat.

Seyu: Noell Hamill, Forsta CMO. Noellel egy mentor programon keresztül kerültünk kapcsolatba, és nagyon releváns tanácsokkal látott el minket az árazás, jogi compliance és üzleti modellezés tekintetében.

ReFilamer: A legizgalmasabbat egy amerikai úrral beszélgettem a magyar ökoszisztéma fejlettségéről és lehetőségeiről. A beszélgetés végén kiderült, hogy egy nemzetközi inkubátor- és akcelerátor hálózatot üzemeltetnek, és sikerült felkeltenem az érdeklődését az idehazai terjeszkedés kapcsán.

RECnGO: Csupán két nagy “telco” cég van Kanadában (Rogers és Bell). Egyik reggel a RECnGO csapat éppen finomhangolta a rendszert a standon, mert egy beállítást akart rajta megcsinálni, hogy még izgalmasabb legyen a demózás. Abban a pillanatban, ahogy a beállítások be lettek fejezve, odajött egy úr. Gyorsan bemutatkozott és megkérdezte, hogy mi az a RECnGO? “Na de akkor hadd mutassuk meg” mondta Gergő, és az úr egyből láthatott egy, az előző napinál sokkal izgalmasabb verziót. A demó látszólag meghozta a kívánt eredményt, mert kérdés kérdést követett. Időközben tudatosult, hogy ki is az a valaki és mekkora ez a lehetőség… Ez az a beszélgetés, Kanada egyik legnagyobb “telco” cégének a vezetőjével zajlott le, ami nemcsak a legizgalmasabb volt, de ezzel a pár mondattal elkezdődhetett egy aktív tárgyalási sorozat arról, hogyan lehetne egy közös kollaborációt összehozni, valamint együtt elindulni azon a piacon.

Innoria: Ez meglepő módon a magyar delegáción belül történt. A SkillX-szel nagyon hasonló a piaci célcsoportunk, ugyanazt a problémakört más-más szemszögből közelítettük. Igazából mindkét koncepcióhoz pont az hiányzik, amit a másikunk csinál, így szerintem hallani fogtok majd a két csapat együttműködéséről.

Cytocast: Számunkra különösen fontos a közösségi impaktunk. Ez az, ami motivál minket, és amiben igazán mérjük az értékünket. Számos beszélgetésünk során kerültek elő személyes történetek, melyek során kiderült, hogy a technológiánk milyen sokat tudott volna segíteni az adott illetőnek vagy a családjának.

A legnagyobb megdöbbenést a magazinnal még a mai napig az okozza, amikor eláruljuk, hogy Canvaban készül. A Google kitelepült csapata, Clickup, Shopify egyik vezetője vagy a TikTokos csapat is csodálkozva szemlélte, hogy milyen módszerrel készítjük el. Jó érzés pozitív visszajelzéseket kapni, hiszen egy ilyen megjelenés fel tud tölteni hosszú időre. Összegyűjtöttük, hogy ki, milyen visszajelzéseket kapott.

YourAnastomosis: Ha a megoldásunkat sikerül széles körben elterjeszteni, valamint a mögöttes, a sebészeti teljesítményt pontozó algoritmust automatizálni, akkor azzal egy új, globális sztenderdet tudunk megalkotni, ami a teljes sebészeti képzést megváltoztathatja.

SkillX: Egy kedves, idősebb professzor – az egyik helyi egyetemről – mondta azt egy rövid bemutatónkat követően, hogy sajnálja, amiért nem a Covid előtt mutattuk be a termékünket. Seyu: Már nem először, de megkerestek minket a saját iparágunkon kívülről is. Emellett találkoztunk egy startuppal, aki teljesen hasonló célközönségnek kínál komplementer szolgáltatást – el is kezdtünk körvonalazni egy kölcsönös partnercsere és -kiajánló programot.

Scraping Robotics: A piaci és a befektetői visszajelzések mellett arra külön büszkék vagyunk, hogy több résztvevő is jelentkezett, hogy szívesen dolgoznának nálunk, mert úgy tűnik kezd komoly sztorivá válni a projektünk és ebben ők is benne szeretnének lenni. Emellett szuper csapatokat ismertünk meg, olyan izgalmas megoldásokkal, amik ma még a legtöbb embernek lehetetlennek tűnnek.

ReFilamer: Kifejezetten különleges, a többi közül kirívó visszajelzéseket nem kaptunk, azonban a legtöbben nagyon érdekesnek és kifejezetten időszerűnek találták a projektet.

RECnGO: Senki nem számított arra, hogy mennyire mainstream már a live streaming fogalma. Bárki odajött a RECnGO standhoz már alapjáraton értette, hogy ha valaki élő videót szeretne indítani, akkor előveszi a telefonját, felmegy a Facebook-ra, Instagram-ra, Youtube-ra, vagy a TikTok-ra, és egy gombnyomással elindíthat egy élő adást. Az érdeklődők 95%-a már csinált is ilyen egyszerű live-ot. “De mi van, ha egy logót szeretne beúsztatni vagy egy fényképet bevágni a videó mellé?” – kérdezte a RECnGO csapat az érdeklődőktől minden alkalommal. “Hát, arra egy videó produkciós csapatot kihívok.” – hangzott el a válasz, mikor is a látogatók a következő lévő standnál dolgozó profi produkciós csapat több milliós felszerelésére bólintottak és halkan bevallották, hogy ez óriási erőfeszítés és költségvetés – ők ezt már nem tudják megugrani. Inkább letesznek róla! Ilyenkor jött a már bevált pitch a libikóka két végéről (a semmi és a produkciós csapat milliókért) miután máris rá lehetett térni a RECnGO magas minőségű, költséghatékony megoldására: “De szerencsére itt van a RECnGO. Megmutathatjuk…?” Állványban a telefon, gyors demó arról, hogy mennyire egyszerűen használható a szoftver – azonnal megértette mindenki. “Úristen, van ilyen megoldás? Én nem is tudtam, hogy van.” A visszajelzés teljes mértékben az volt, hogy jó, amit a RECnGO csinál és idejében vagyunk azzal, amit csinálunk. Ebből kifolyólag fő feladatunk a közeljövőben a vizibilitás (piacépítés és növekedés), valamint eljutni minél több felhasználóhoz.

Innoria: Egy japán-amerikai-izraeli fejlesztő team 10 év fejlesztés után akadt el egy olyan problémán, amit nálunk már a szoftverünk 1. generációs verziója kezelni tudott. A visszajelzések alapján 3 évvel ezelőtt még 10 év előnyünk volt a piacon levő hasonló termékekhez képest. Ez az utóbbi 3 évben 5 évre csökkent, ami még mindig jelentős.

Cytocast: Több egyetemi hallgató is részt vett a konferencián és közülük többen is odajöttek érdeklődni cégünk iránt. Volt köztük, aki jönne dolgozni hozzánk miután végez, egyikük azzal fejezte be a beszélgetést, hogy szerinte mi valóban a jövő legátütőbb termékét fejlesztjük.

// Mi volt a tapasztalat?

YourAnastomosis: Egyetlen erős lead is elég ahhoz, hogy pozitívan távozzunk egy ilyen rendezvényről. Nekünk ebből több is jutott, így azt gondoljuk, részvételünk eredményes volt. Persze mindig lehetne többet kihozni egy adott helyzetből, de az, hogy éltünk a lehetőséggel és további lehetőségekkel távoztunk, már önmagában is egy rendkívül pozitív tapasztalat.

SkillX: A Collision-ön való jelenlét számunkra különösen értékes volt, hisz nemzetközi szinten is ott jelenik meg a legtöbb HR-tech es ED-tech cég, így nagyon fontos és közvetlen piaci információhoz juthattunk.

Seyu: Mindenképp előnyös, ha van kéznél kézzelfogható demó eszköz, vagy valamilyen figyelemkeltő ajándék – nagyon sok inger éri a résztvevőket, amivel on the spot versenyezni kell.

ReFilamer: Nyugatabbra sokkal közvetlenebbek az emberek, egy ottani konferencián vagy kiállításon sokkal könnyebb kapcsolatokat építeni.

Cytocast: A konferencián büszkén képviseltük 9 kiváló céggel együtt hazánkat. Azt gondoljuk, hogy az általunk bemutatott technológiák nemzetközi szinten is megállják a helyüket. Magának a konferenciának mindhárom napja intenzív volt, rengeteg beszélgetéssel, mely több potenciális partneri kapcsolatot hozott, nem mellesleg beválasztottak minket egy Texas állambeli akcelerátorba is, mely a tőkeszerzésben nyújtana számunkra segítséget.

RECnGO: A rendezvény három napos volt, így rengeteg lehetőséget adott tapasztalatok gyűjtésére. Az első nap a csapat egyik tagja a standnál állt, míg a másik körbement az expón – megnézte a kiállítókat, ki az, aki érdekes lehet és lehetőség szerint értékesített. Mindenki arra számított, hogy lesz kint versenytársunk, akivel majd lesz egy esetleges kényelmetlen beszélgetés: “Na, hello, ti is? Mi is… itt… igen.” Vagy, úgy jön oda a standhoz valaki, hogy: “Ti nem pont olyanok vagytok, mint szemben az a másik?” Az volt meghökkentő, hogy bár jelen volt streaming iparágban lévő két másik társaság, akik stream rendszerekkel foglalkoznak (bár nem mobiltechnológiával) – nem kaptunk ilyen jellegű kérdéseket vagy pofonokat. Ezek a cégek a mai napig azzal a technológiával dolgoznak, mint amivel 8-10 éve indult a streaming iparág. Csupán ezt finomhangolták egy új köntösbe, de az új irányokba (mobilok) nem tettek előre lépést. Még mindig ugyanazt hajtják a malomban, nem nyitottak az új irányba. Így a második napba bele lett építve mi az, amit jobban lehetne csinálni amikor valaki arról érdeklődik, hogy mivel foglalkozunk. Mire kapják fel az emberek a fejüket? Milyen kérdéseik vannak? Mi az, amivel interaktívabbá tudjuk tenni a beszélgetést? Például, ha egy tévé- vagy médiatársaságtól jött valaki oda a standhoz, akkor természetesen felmerült a kérdés (akár kritikaként akár kihívásként), hogy: “De miért dobja el mindenki a nagy kamerás, több tízmillió dollárért megvásárolt eszközöket a mobilokra?”

A RECnGO nem erről szól. Nem kell, hogy bárki is kidobja a meglévő szettjét, vagy hogy az összes tévéstúdió mobilokkal dolgozzon. Először is, vannak esetek, ahol a mobiltechnológiát és a RECnGO rendszerét érdemes használni, mert fizikailag nem megoldható kivinni a nagy felszereléseket. Másodszor, emberi erőforrás hiány van. Harmadszor pedig sokszor budget hiány is van. Nyilvánvaló, hogy igény lenne a tartalom legyártására, de jelenleg nem tudják a stúdiók megoldani a meglévő technológiákkal. Nekik pedig tökéletes a RECnGO rendszer, ami egy produkciós hátizsákjában elfér személyes tárgyként, mehet akár egy frontvonalra is és gyorsan meg tud csinálni egy minőségi interjút. Erről szól a RECnGO. Mindezekre a beszélgetésekre építve, a harmadik napra még kifinomultabban tudtuk bemutatni a terméket és a céget. Hatásos volt például az, amikor egy beszélgetés alatt rámutatott a csapat a Collision főszínpadára, amit a rendezők élőben közvetítettek – oda ugyanis le tudták rakni a nagy szetteket, arra volt budget és emberállomány. De a másik négy színpad? Ahol a pitch verseny és egyéb érdekes dolgok zajlottak? Ott semmi nem volt. Igény biztos lett volna és nézték is volna az emberek azokat a színpadokat is élőben, viszont a rendezők már nem tudták miből vagy hogyan megoldani – pedig abszolút megoldható lett volna a RECnGO-val. Mindezekből a konferencia végére le lehetett szűrni hogyan érdemes prezentálni azt, amit a RECnGO csinál, hogy még az is megértse, aki nem szakmai oldalról jön oda vagy még mindig szkeptikus.

Van e valami, amit másként csinálnátok a konferencia kapcsán, ami esetleg hiányzott? Utólag mindig okosabb az ember és a hazaúton akarva-akaratlanul azon jár az agyunk, hogy mit lehetett volna másként vagy jobban csinálni.

// Ti ezt hogy éltétek meg?

YourAnastomosis: Néhány partnerrel előzetesen is felvennénk már a kapcsolatot, hogy ott helyben biztosan összejöjjön egy személyes megbeszélés.

SkillX: Úgy érezzük, amit lehetett, azt az expóból mi kihoztuk, de pont emiatt sajnos a helyi egyetemekre már személyesen nem jutottunk el, ami eredetileg terveink között szerepelt.

Seyu: Egy teszt eseményt létre kellett volna hoznunk a konferencia idejére, amin keresztül jobban szemléltetjük a megoldásunkat, jobban bevonva a közönséget.

ReFilamer: A ReFilamer csapatának nem volt saját standja, és ez érezhetően hiányzott.

RECnGO: Nincs – azt gondoljuk, hogy egy sikeres üzleti úton vagyunk túl. A kellő munka és energia 100%-osan bele lett rakva az eseménybe. Sokat köszönhetünk az Express Innovation Agency-nek, akiktől minden segítséget, tudásátadást, és gondolatot megkaptunk, amit erőforrásaikból rendelkezésünkre tudtak bocsátani.

Innoria: Talán sokkal több networkinget és talán mélyebb, célzott felkészülésre lenne szükség.

Egy ilyen hatalmas konferencián csak úgy pörögnek a lépésszámláló applikációban a kilométerek, hiszen mindent látni akarunk és egyetlen izgalmas mozzanatról sem szerettünk volna lemaradni. Elhaladsz egy stand mellett és már fordulnak hozzád, hogy “Hello, Ti mivel foglalkoztok…” Persze próbáljuk kiszúrni az esetleges konkurenseket vagy izgalmas technológiai újdonságokat keresünk.

2025-re a globális agtech ipar piaci értéke várhatóan meghaladja a 22,5 milliárd dollárt.

Évtizedekkel ezelőtt a műholdakat elsőként katonai, hírszerzési célokra használták. Mára már több iparágban, különböző üzleti szektorokban alkalmazzák ezt a típusú technológiát, általánosan elterjedtek – így az agráriumban is. De vajon egy nap vagy egy szezon végére milyen hasznot hozhatnak egy gazdának?

Agrár rovatunk folytatódik; a NAK TechLab csapata segítségével ezúttal a műholdas megfigyelések döntéstámogatásban nyújtott szerepét ismerhetik meg az olvasók.

Az agráriumban a műholdképeket stratégiai és azonnali döntéstámogatásra használják. Egyrészt historikus információkat lehet gyűjteni vele, mérhetővé tenni a heterogenitást, táblán belüli zónákat lehatárolni, de képet lehet kapni a termőképességről is, illetve a prompt döntéstámogatásban egyaránt segítséget nyújt.

Tabletről „vezérelt” gazdaság? Lehet, hogy nincs is olyan messze.

The content below was originally paywalled.

A mezőgazdasági területek nagyságából adódik, hogy nehéz feladat egy ember számára átjárni egy egész parcellát és közben mindenhol megvizsgálni a talaj vagy a növények állapotát. Erre nyújtanak megoldást a különböző távérzékelési technológiák, a műholdak és a drónok. Mindemellett az egyre gyakrabban kiszámíthatatlan időjárás következtében a gazdálkodók számára is nehezebb feladat megfelelő döntést hozni bizonyos helyzetekben, így megnőtt a jelentősége annak, hogy valós és naprakész információkat kapjanak a területeikről. Ilyen helyzet lehet például a vetés megkezdésének időpontja, az öntözés mennyiségének és területi eloszlásának megfelelő meghatározása, vagy például az inputanyagok kijuttatása. A precíziós gazdálkodás alapja a távérzékelés; minden gazdálkodónak hasznos egyben látnia azt, hogy hol és mit termel, vagy például milyen állapotban vannak a növényei. A termények távoli monitorozása a gazdálkodási szezon megtervezéséhez hasznos információkat szolgáltat, hiszen olyan döntéseket tud meghozni, melyek hozzásegítik a mindennapi költséghatékony termeléshez. Különösen előremutató, ha mindezt összekötik egy pénzügyi rendszerrel. A startégiai támogatás mellett a másik terület, melyben a műholdképeknek óriási szerepe van, a prompt döntések támogatása. Ennek keretében hozható döntés például az öntözés vagy egyéb beavatkozás szükségességéről. A talaj állapotának mérése és meteorológiai adatok alapján a talajhőmérsékletről, nedvességről is információkat kaphatunk és egyebek közt eldönthetőek a következő lépések. Míg régen a hadiiparban használták hatalmas felbontással a műholdakat, ma már könnyedén, bárki részére elérhetőek a 3-4 méteres felbontást adó fotók, melyek optimálisak a mezőgazdasági termelők számára egyaránt. Megfizethető megoldásról van szó, az egyik legolcsóbb technológia ez, szemben a repülőről, drónról készült fokókkal, melyek sokkal költségesebbek. A szolgáltatók és startupok oldaláról nagy a felelősség, hiszen a szakmailag megalapozott módszerek alkalmazásában, megbízható, valós adatok produkálásában, valamint azok hasznosításának biztosításában kell támogatniuk a gazdálkodókat.

Farming Simulator vs. valóság

Ha a mezőgazdasági vállalkozások nem a szokásokra hagyatkoznak, hanem adatalapú vállalkozást üzemeltetnek, javíthatnak a saját versenyképességükön. A műholdakon keresztül történő távérzékelés egyedülálló és értékes eszköz egy mezőgazdasági vállalkozás számára, különösen meteorológiai adatokkal kombinálva. Ebben segíti a gazdálkodókat a dFarm startup csapat. A mezőgazdaságban fontos, hogy a gazda értse a problémát, ne tisztán képeket, számokat, diagramokat kapjon, hanem olyan formában jusson az információhoz, amit döntésekor tud hasznosítani.

1. A startupot egy informatikusokból, mérnökökből és növényorvosokból álló csapat alkotja. A csapat tagjainak többsége foglalkozott, vagy jelenleg is foglalkozik mezőgazdasággal, azon belül is leginkább a szántóföldi növénytermesztéssel. Céljuk, hogy a döntéstámogatásban fenntartható módon segítsék a gazdálkodókat.

2. A dFarm különböző adatok gyűjtésével és kimutatásával döntéstámogatást nyújt gazdáknak és mezőgazdasági vállalkozásoknak gyors és pontos döntések és beavatkozások meghozatalához a növények termesztésében, ezáltal költséghatékony megoldást nyújtva.

3. A dFarm megoldását első kézből is megismerheted az Agtech Summit konferencián, 2022. november 24-én!

A megoldás működése Szenzoros adatgyűjtéssel és műholdas források integrálásával egy szoftver platformon keresztül olyan kimutatásokat és elemzéseket biztosít, melyek a növénytermesztés területén támogatják a szakembereket, a gazdálkodókat és a mezőgazdasági vállalkozásokat a döntéshozásban és a műveletek megtervezésében, költséghatékony megoldást nyújtva a mindennapi munkájukhoz.

A platformmal párhuzamosan szenzorhálózatot fejlesztenek, ami egy meteorológiai állomásból és ehhez közvetlenül kapcsolható talajszondákból épül fel. A készülékek a parcellákon különböző pontokon végeznek méréseket bizonyos időközönként, majd az így begyűjtött adatokból kimutatásokat és elemzéseket készít. A parcellákhoz a gazdálkodó hozzárendelheti az elvégzett műveleteket pontos paramétereikkel együtt. A műholdakból sokféle adatot nyerhet ki a gazdálkodó, például normalizált víz-különbség index, vagy szintkülönbség térkép.

Az ezekből az eszközökből kinyerhető adatokat térinformatikai és egyéb képelemzési módszerekkel dolgozzák fel és különböző tematikus térképeket hoznak létre. A speciális térképeket ezután fel lehet használni akár az inputanyag kijuttatásának optimalizáláshoz vagy az öntözés ütemezéséhez és a parcellán belüli helyének meghatározásához.

A csapat a népszerű Farming Simulatorhoz hasonló, könnyen érthető adathalmazokkal dolgozik, a tényleges eseteket „játékos” megoldásokkal vitelezik ki. Mindeközben a gazdálkodó egyfajta edukációs folyamaton is végigmegy annak köszönhetően, hogy napi szinten használja és értelmezi az információkat, így pozitív élményként fogja megélni az alkalmazás használatát.

Az ELSŐ számú ok, amiért EGY startup elbukik

Ha startupokat hasonlítunk össze egy hagyományos értelembe vett vállalkozással, akkor azt tapasztaljuk, hogy minden siker és a vele járó problémák is extrém nagyításba kerülnek, vagyis míg egy hagyományos értelembe vett üzlet egy gépezetbe kerülő porszemet könnyedén lenyel, addig ugyanaz a porszem bizony a startup torkán akad és pillanatok alatt képes megfullasztani azt.

Joggal merül fel tehát a kérdés, hogy mégis mi különbözteti meg a startupot egy mezei vállalkozástól?

A válasz pedig a skálázódásban és az üzleti attitűdben keresendő.

The content below was originally paywalled.

Egy induló vállalkozás dönthet úgy, hogy kiszolgálja a lokális igényeket, ehhez főként bevételorientált üzleti tervet alakít ki, a kezdetektől fogva profitabilitásra törekszik, kerüli a kockázatokat és megpróbál minél előbb piacról megélni. A startupok esetében pedig elsősorban az a cél, hogy bizonyítékot szerezzen egy globálisan is értelmezhető piaci probléma meglétére, majd kidolgozzon egy olyan módszert, amivel képes megfelelő módon kiszolgálni azt úgy, hogy rendre skálázza megoldását mindaddig, amíg el nem éri azt a fordulópontot, amikor a befektetett összeg képes sokszoros megtérülést produkálni. Ahhoz, hogy mindez megvalósuljon, rendszeresen kockázati tőkét kell szereznie, amiért cserébe feladja az üzlete egy részét. Minden üzletrész feladásával noha nő az elkölthető pénz a fejlődésre, egyúttal nő a nyomás is az alapítók felé, hiszen skálázódnak az elvárások is. Az ilyen belső nyomás bizony teljesen más attitűdöt igényel, mint egy hagyományos értelembe vett vállalkozás esetén. Amint tehát megjelenik egy kockázati tőke a vállalkozásban, a startup alapítója lényegében megpecsételte a saját sorsát, hiszen vagy exit lesz a története vége, vagy csőd.

Amint megjelenik egy kockázati tőke a vállalkozásban, a startup alapítója lényegében megpecsételte a sorsát, hiszen vagy exit lesz a története vége, vagy csőd.

Mégis a legtöbb alapító a bukás okának nem mást jelölt meg, mint azt, hogy kifogytak a befektetői pénzből. Egész pontosan a megkérdezett és csődbe ment startup alapítók válaszának 71%-a két okot jelölt meg: elfogyott a befektetői pénz vagy nem volt valódi piaci igény a termékre. Ám legtöbb esetben e két tényező nem az oka, hanem a következménye a bukásnak, hiszen minden döntés és felelősség a vezetőkön múlik. A vezető dönti el, hogy meghallgatja a felhasználókat, és hogy ők maguk mibe is fektetik a befektetőktől kapott összeget. A vezetői gárdát is az alapítók alakítják ki, következésképpen az alapítók felelőssége a kudarc is, akik nem tudtak erős vezetői készségek adaptálni a szervezetbe. Alapítóból vezetővé válni és erős csapatot felépíteni pedig nem triviális dolog. Ha a vállalkozást a kezdeti lendületből a fenntartható, növekedési szakaszba szeretnénk léptetni, akkor minél előbb neki kell látni ezen készségek fejlesztésének. Minél tovább várnak az alapítók, annál több vezetői adósság keletkezik, és annál nagyobb a valószínűsége, hogy az induló vállalkozás nem jut át a startup világban is ismert halál völgyén. A tapasztalt befektetők ugyanis nem termékbe, hanem csapatba fektetnek. A csapatot a korai szakaszban pedig maguk az alapítók határozzák meg, ezért vizsgálják a tapasztalatokat, a domain tudást, a piaci ismeretet, a kompetenciákat és persze a vezetői képességeket is az üzleti terv mellett. A kevésbé tapasztalt befektetői gárda leginkább az üzleti terv reszelgetésével töltik az idejüket és figyelmen kívül hagyják a fenti felsorolt pontokat.

A vezetőképtelenség általában már a startup korai szakaszában felmerül.

A startup korai szakaszában az alapítók általában minden erőfeszítésüket a végrehajtásra összpontosítják. Kis csapatot építenek. Ők építik a terméket. Marketingbe és értékesítésbe fektetik minden idejüket, és megérkeznek az első bevételek is. Minden fontosabb döntést maguk hoznak, de nem használják a korai szakaszt vezetői képességeik fejlesztésére, vagyis „vezetői adósságot” halmoznak fel. Ellavíroznak, mert a komfortzónán belül mozognak a megvalósítás terén. A kis csapatban még nem feltétlenül szúr szemet senkinek, de mégis érezhetően akadozik a működés. Aztán felbőgnek a motorok.

A növekedési szakaszban minden megváltozik.

Hirtelen a vállalat létszáma 20-ról több mint 100-ra nő. Sokan irodákban, otthon, más országokban és akár különböző kontinenseken szétszórtan dolgoznak. A növekedési szakaszban az alapítók már nem tudnak kizárólag a végrehajtásra koncentrálni. Nem hozhatnak meg minden döntést maguk, hanem a döntések 90%-át már egy erős vezetői csapatra kell delegálniuk. Hirtelen megvalósítóból kapitánnyá avanzsálnak, hiszen az üzletet végző embereket kell irányítaniuk. Sajnos olyan erős vezetővé válni, aki képes vonzani, megtartani és irányítani egy erős csapatot, nem tanulható meg egyik napról a másikra. Időt és állandó erőfeszítést igényel. Amikor az alapítók rájönnek, hogy szintugrás előtt állnak, gyakran már túl késő. Nem ülhet be a cég feje a fejlesztői székbe, mert akkor pusztán csak egy ember munkáját fogja ellátni és mindeközben tíz másik munkakör irányítás nélkül marad. Irányítás nélkül pedig pénzt éget a cég, miközben az elvárt hasznot nem termeli meg, azaz adósságot halmoz fel: vezetői adósságot, amiből rossz döntések születnek. A rossz döntésekből pedig üzleti kudarcok.

Egyszerre vagy a startupod sikere és kudarca

A kudarc elkerülhető, ha az alapítók idejekorán elkezdenek dolgozni egy hatékony vezetői csapat kialakításán.

• Alapítóként a Te felelősséged, hogy a vállalkozásodban erős vezetői csapat alakuljon ki. Ha egy cég csődbe megy, mindig a cégvezetőké a felelősség. Vállald fel és dolgozz azon, hogy a vállalkozásod irányítása jó kezekben legyen.

• Alakíts ki felelősségteljes munkaköröket, és ne hagyd, hogy bárki is áthárítsa másra a felelősséget, mert azon a ponton buktál el Te, mint vezető.

• Egy erős vezetői csapat képes kritikus döntéseket is meghozni önállóan is, sőt segít neked is jobb döntéseket hozni. Törekedj arra, hogy pontosan tudják a vezetőid az irányt.

• Figyelj a vezetői adósságok tüneteire és igyekezz mielőbb tenni annak érdekében, hogy mihamarabb visszafizesd.

Egy startup sosem one-man-show, ezért már a cégalapítás első napján törekedj arra, hogy minél kevesebb munkát végezz Te, mint alapító. Elon Musk sem egyedül építi a rakétáit, nem is ért hozzá. Amikor egy startup elindul, minden alapítón 20-25 szerepkör van, ami rövidtávon is skálázhatatlan. Találd meg azokat az embereket, akik nálad jobban végzik a feladatot és teremtsd meg a lehetőséget, hogy meg is tudd tartani őket.

Interjú Somogyi Zsolttal, a Parkl alapítójával és ügyvezetőjével.

Havi 1.000.000 tranzakció, 150 ezer regisztrált felhasználó, több mint 100 zártéri parkoló, 400 elektromost töltőpont. Íme a Parkl sikerei számokban. Megkérdőjelezhetetlenek, ám a Growth Magazinnal a 2016-ban alapított Parkl kalandos történetéről kérdezzük Somogyi Zsoltot, a cég alapítóját és ügyvezetőjét.

Menjünk vissza a kezdetekhez! Honnan jött a Parkl ötlete, és milyen módon validáltátok a koncepciót?

Azt láttuk, hogy a belvárosban vagy a nagyobb nyugat-európai városokban nagyon sok olyan parkolóhely van, ami elérhető lehet mások számára. Elérhető lehet olyan autósok számára, akik nem parkolnak be oda, és hogy ha ezeket a parkolóhelyeket meg tudjuk mutatni a jövőbeni felhasználóinknak, akkor meg tudjuk könnyíteni az életüket azzal, hogy belvárosi parkolóhelyeket biztosítunk nekik. És hogy ha létrehozunk egy olyan ökoszisztémát, amibe ezeket megtalálják, be is jutnak ezekre a helyekre és még fizetni is tudnak érte, akkor egy win-win szituáció tud kialakulni. Az, akinek a parkolóhelye rendelkezésre áll, pénzt tud vele keresni, aki pedig beáll, annak egy egyszerűsített és könnyített, gyors parkolást tudunk biztosítani.

Ez volt az alapötlet. Az megfordul az ember fejébe, és logikusnak tűnik, hogy végülis miért ne csináljunk egy ilyet? Biztosan fogják használni az emberek. Validáció gyanánt most már így utólag el tudjuk mondani, hogy annyi volt, hogy beszélgettünk róla például parkoló üzemeltetőkkel, és más hozzájuk hasonló emberekkel. Mindenki azt mondta, hogy ez egy szuper ötlet, ezt meg kell csinálni. Az élet azért úgy hozta, hogy ez mégsem annyira szuper ötlet és mégsem így fog működni, de szerencsére azon az úton, amin elindultunk, nagyon sokat tanultunk.

Hamar kiderült, hogy az, amit csinálunk, tehát egy mobilalkalmazással tudunk parkolást biztosítani autósoknak, az valahol ennek az ingatlanüzemeltető és parkolós iparágnak a digitalizációja. Ami előbb vagy utóbb amúgy is bekövetkezett volna, de mi ebben úttörőek voltunk és már rögtön az elején erre az útra léptünk. Mára már teljesen más üzleti modellel működünk. Nem kis foghéj telkeket és nem kis parkolókat adunk ki autósoknak, hanem sokkal inkább nagy parkolóházakat digitalizálunk – nagy bevásárlóközpontokat, belvárosi parkolókat vonunk be a rendszerbe, akár P+R parkolókat is. Illetve B2B szolgáltatásokat biztosítunk az autósoknak, de erről majd a későbbiekben mindenképpen beszélünk.

Hogyan szereztétek meg az első felhasználóitokat?

Két irányba kellett saleselni. Egyrészt szükségünk volt olyan helyszínekre, ahol a felhasználóink meg tudnak állni, illetve felhasználókra, regisztrált ügyfelekre, akik igénybe veszik a szolgáltatásunkat. Ez tipikusan a tyúk vagy a tojás szituáció volt, mert nagyon nehezen tudtunk az elején parkolóházakat meggyőzni, vagy parkoló helyszíneket, hogy vezessék be a rendszert, miközben még nem volt felhasználónk. Illetve felhasználókat is nagyon nehezen tudtunk szerezni, amíg öt parkolóhelyen lehetett vele parkolni. Maga az ötlet, ahogy az előbb is említettem egy kézenfekvő és izgalmas ötletnek tűnt, tehát az “early adopterek”, akik nyitottak az ilyen hasonló szolgáltatásra, egyből letöltötték az alkalmazásunkat és nagyon tetszett nekik az a “WOW” faktor, ahogy az alkalmazással kitudták nyitni a sorompókat és a bejárati kapukat. Az elején szájról szájra, illetve a social mediában nagyon jól terjedt a szolgáltatásunknak a híre, és egészen sok felhasználót tudtunk szerezni az elején. Azzal, hogy egy nagy felhasználói bázissal tudtunk indulni, viszonylag hamar a helyszíneket is betudtuk csatolni a rendszerünkbe.

Hány helyen vagytok most pontosan?

Kicsivel több mint 100 helyszínen érhető el ma a szolgáltatásunk. Ebben benne vannak azok a parkolók, amik publikusan elérhetőek, illetve a tavalyi évtől kezdve irodai céllal B2B business ügyfeleknek is szolgáltatunk parkolási megoldásokat. Ezek a helyszínek is benne vannak a több mint százas számban.

Kellett edukálnotok a felhasználóitokat, hogy hogyan működik a sorompó, és hogyan kell használni ezt a típusú beltéri parkolást?

Próbáltunk arra törekedni, hogy egyszerű és könnyen felhasználható szolgáltatást biztosítsunk az ügyfeleinknek, a felhasználói visszajelzéseket figyelembe vettük. A szolgáltatásunk az elején úgy indult, hogy elő kellett venni a mobiltelefont, megnyitni az alkalmazást, betölteni a parkolóházat, kiválasztani, hogy parkolást indítok és rányomni a sorompó nyitásra, tehát itt többlépcsős folyamat volt, amíg eljutott a felhasználó odáig, hogy kinyílt neki a sorompó. Viszont ezeket a visszajelzéseket miszerint, hogy ez egy kicsit lassú és körülményes, figyelembe vettük és onnantól kezdve rendszámleolvasó kamerákat telepítettünk, tehát az előre regisztrált rendszámával a felhasználónk automatikusan be tud állni a parkolóházainkba. Ezzel egy olyan jövőszerű élményt biztosítunk neki, minthogyha csak a saját parkolójába állna be, és ezzel tulajdonképpen a regisztráció után automatikusan tudja használni az autós a szolgáltatásunkat.

Természetesen ezen kívül készítettünk magyarázó, “explainer” videókat és kampányokat, illetve influencerekkel dolgoztunk együtt, de ma úgy gondoljuk, hogy a legkényelmesebb, leggyorsabb parkolási szolgáltatást tudjuk biztosítani a felhasználóknak, tehát nem szükséges egy az egyben kommunikálni és magyarázni, hogy hogyan működik a szolgáltatásunk.

Jött a Covid, a kormány pedig bevezette az ingyenes parkolást. Hogy érintett ez titeket?

Azt kell, hogy mondjam, hogy elég drámai időszak volt. Ha filmet kéne forgatni a Parkl sztorijából, lehet, hogy itt kezdődne egy sötét időszak. Több okból kifolyólag is nagyon érdekes szituáció volt. Egy olyan gazdasági és egész világra kiható helyzettel szembesültünk, mi, itt a kis céges, illetve a felhasználói környezetünkben, amire egyből nem tudtuk a megoldást, és nem tudtuk, hogy mi lesz. Ezért operatívan annyit kértünk a kollégáktól, hogy két hónapon keresztül fél munkaidőben dolgozzanak, fél bérért. Addig megpróbáltuk rendezni a sorainkat, és egyértelműen látszott az, hogy az eddigi üzleti modellünk, ami mentén haladtunk és próbáltunk fejlődni, az megkérdőjeleződni látszik, és változtatunk kell. Alapvetően a Parkl-nek a bevételei tranzakció alapú, nagyon kicsi margin-ok, kis százalékok, kis kényelmi díjak. Onnantól kezdve, hogy ha nem használják a rendszerünket, akkor minden bevételünk megcsappan és gyakorlatilag nincsen bevétel. Ingyenes volt a közterületi parkolás, a parkolóházakban éjszaka is ingyenes volt a parkolás, nem mentek az emberek a plázákba. Az elektromos töltőinket sem használták, mert nem utaztak az emberek, tehát minden bevételünktől tulajdonképpen elestünk. Nagyon hamar az üzletfejlesztési csapattal megfogalmazódott bennünk, hogy ahhoz, hogy stabilitást tudjunk a cégünknek garantálni, ahhoz havidíjas szolgáltatásokra, “recurring revenue”-ra van szükségünk. Ehhez már akkoriban láttuk, hogy az irodai szegmensben, az irodai parkolás optimalizációban van keresnivalónk, és ott tudunk olyan szolgáltatást nyújtani a nagy céges ügyfeleknek, hogy havidíjas szolgáltatás keretében biztosítunk parkoló optimalizációt.

Nagyon hamar kidolgoztuk azt az üzleti modellt, és azt a működést, amellyel ezt a szolgáltatást el tudjuk juttatni a céges ügyfeleinknek. Onnantól kezdve gőzerővel azon dolgoztunk, hogy a piacon el tudjuk adni ezt a szolgáltatást, illetve hogy tökéletesíteni tudjuk és olyan szolgáltatást biztosítsunk az ügyfeleinknek, amely megkönnyíti az irodai dolgozóknak a parkolását. A Covid kicsit olyan szempontból is ennek a B2B szolgáltatásnak a bevezetésére segítséggel volt, hogy megváltoztak az irodába járási körülmények. Másképp használják manapság már a dolgozók, a kollégák az irodai parkolót.

Összevissza járunk be, tehát megoldható az, hogy ne legyen mindenkinek fix parkolóhelye. A Parkl ma egy olyan dinamikus parkoló optimalizációs szolgáltatást tud nyújtani ezeknek a cégeknek, hogy ki tudunk jelölni bizonyos “poolokat”, amikben foglalni lehet. Amikor például összevissza járnak be a kollégák, akkor nem kell belépő kártyákat cserélni, vagy egy excelbe vezetni, hogy ki van bent hétfőn és ki van bent kedden, hanem egy foglalási mechanizmust biztosítunk.

A vendég parkolást is tudjuk optimalizálni: elektronikus, digitális vendég meghívókat küldünk ki. Rendszám alapján beengedjük az autósokat. Érintésmentesen jutnak be a parkolóba, nem kell gombot nyomniuk, nem kell a biztonsági őrrel egyeztetni, hogy hova kell parkolnia. Ezt a szolgáltatásunkat egyre több cég, nagy multinacionális vagy akár hazai vállalkozás használja. Hatalmas projekteken veszünk részt, és mára ott tartunk, hogy az elektromos töltőrendszerünket is rákapcsoljuk. Ezekbe a nagy irodaházakba a teljes parkolást, illetve az elektromos töltést egy rendszerben tudjuk menedzselni. Ezt a szolgáltatásunkat tulajdonképpen egy kicsit a Covid hívta életre.

Lényegében már nem is B2C típusú üzleti modellként tekintetek a startupotokra, hanem inkább egy B2B nagyvállalati kiszolgálóként?

Jelenleg az árbevételünk fifty-fifty arányban oszlik meg a B2C és a B2B között. Inkább azt szoktuk mondani, hogy B2B fókusszal megyünk előre, tehát az aktív salesünket arra összpontosítjuk, hogy minél több céges ügyfelünk legyen, de nagyon fontos, hogy az a tudás, illetve az a felhasználói bázis, amit az elmúlt pár évben összeszedtünk, ott kamatoztatni tudjuk a szolgáltatásainkat. Ma azt el tudjuk érni, hogy ha egy bank például bevezeti a szolgáltatásunkat, regisztrál valamelyik kollégájuk, akkor onnantól kezdve azzal a regisztrációval be tud állni a céges parkolóházba, és ott az elektromos autóját is tudja tölteni. Ha céges céllal parkol akár közterületen, akár parkolóházban, akkor el tudja számolni a cégnek, mert a cégnek a kontójára felírjuk. Ha privát céllal parkol bárhol a városban, vagy tölti az autóját, akkor azt is meg tudja oldani, mert a saját bankkártyáját terheljük le, illetve otthon töltési megoldásunk is van már. Az otthonába is tudunk elektromos töltőt telepíteni. Ez egy egész nagy ökoszisztéma, ahol B2B irányba megyünk előre, és ott próbáljuk meg az ügyfeleinket bevonzani, viszont B2C szolgáltatásokat is biztosítunk az autósoknak.

Nézzük egy kicsit az emberi oldalt. Cégvezetőként szerinted milyen emberi tulajdonságok gátolnak titeket, vagy gátolják a startupot a növekedésben?

Itt nagyon sok mindent fel lehetne sorolni. Ha egy kicsit magamba tekintek, akkor két dolgot tudnék kiemelni saját tapasztalatból. Az egyiket talán startup betegségnek is lehetne nevezni. Amikor elindítasz egy vállalkozást többnyire nem az van, hogy egyből egy 100 fős teammel kezdesz el dolgozni, és az egész céges hierarchia már ki van épülve, és mindenre van egy dedikált kolléga, hanem többnyire 2-3 ember összefog és elkezd egy vállalkozást. Mi úgy indultunk, hogy rajtam kívül két fejlesztő volt még a cégben. Az indulás pillanatában a szoftver kódolásán kívül szinte mindent nekem kellett csinálni. Ezalatt értsd azt, hogy a bejövő számlákat lekönyvelni, marketing tervet kitalálni és egy ügynökséggel leegyeztetni. A HR feladatokat csinálni, felvételiztetni, műszaki dolgokat, és az ügyfélszolgálat nálam csörgött, tehát 25 dolgot fel tudnék sorolni. Ahogy fejlődik egy cég és tudunk egyről a kettőre lépni, úgy új kollégák érkeztével ezeket a feladatokat szépen le lehet adni. Manapság látom azokat a gátakat magamban, hogy mi az, amit esetleg nem tudok elengedni vagy csak nehezen tudok elengedni, és tudatosan kell azon dolgoznom, hogy berögzött, már nagyon régóta nálam lévő feladatokat kiadjak, és dedikáltan egy új kollégát találjunk rá. Kiemelnék egy példát: én nagyon szeretek bütykölni. Műszakilag érdekel is, és tudom is hogy hogyan működik a rendszerünk. Napestig tudok helyszíneken járkálni és foglalkozni azzal, hogy hogyan települnek le az új berendezéseink és a szolgáltatásaink, de egészen biztos, hogy egy dedikált projektmenedzser, akinek csak ez a feladata, sokkal jobban el tudja végezni ezt a feladatot. Most vagyunk azelőtt, hogy hat év után ezt a sapkát leadom, és tényleg csinálja valaki helyettem. Ez az egyik, ami hirtelen eszembe jutott.

A másik pedig, hogy egy sikeres vállalkozást lehet sokféleképpen értelmezni, hogy mitől sikeres egy vállalkozás és mikor számít jónak. Legtöbbször a pénzügyi mutatókat szokták alapul venni, hogy csinálnak-e pénzt vagy nem csinálnak pénzt, mert alapvetően azért csinálja az ember, hogy pénzt keressen és ezek for-profit vállalkozások, amihez gyakran olyan döntéseket is meg kell hozni, amik elsősorban a cégnek előnyösek és nem feltétlenül az ügyfeleknek vagy a partnereknek. Véleményem szerint, a legtöbb cég akkor tud sikeres lenni, hogy ha olyan mentalitással dolgoznak, hogy nem átgázolnak másokon, de mindenképpen saját magukat próbálják a középpontba helyezni. Nekem van egy olyan emberi tulajdonságom, hogy inkább szeretnék jó szolgáltatást és jó terméket fejleszteni, minthogy másokon átgázoljak és mindenképpen a legelőnyösebb konstrukciókat és szerződéseket tárgyaljam ki.

Ez egészen biztos, hogy lassabb növekedést és lassabb fejlődést tud eredményezni. Illetve azt is tapasztalom, hogy a nagy árversenyben, a konkurencia harcban a vásárlók, az ügyfelek nem feltétlenül azt nézik mindig, hogy ki a legjobb, hanem sokszor az ár dönt, és akkor elképzelhető az, hogy lassabban tud haladni egy cég.

Milyen vezetőnek tartod magad?

Egy kicsit liberálisnak és emberközpontúnak. Fontos a kollégáimnak a megbecsülése és a csapatszellem, hogy összekovácsoljuk azt a “crew”-t, akivel együtt dolgozunk. Nyilván az mindenkinek teljesen egyértelmű, hogy szinte több időt töltünk együtt a kollégáinkkal, mint a családunkkal, és hogy ha ez az időszak úgy telik el, hogy az embernek gyomorgörcse van, vagy nem szeret bemenni, nem szeret a kollégáival együtt lenni, akkor a hatásfoka is sokkal alacsonyabb egy cég működésének. Tehát én kiemelten figyelek arra, hogy olyan csapatot válogassak össze, akik egymással jól kijönnek, és hogy ha ezt az együtt töltött időt jó hangulatban, produktívan tudjuk együtt tölteni, akkor egészen biztos, hogy szuper terméket hozunk létre, és sokkal jobban tudunk előrehaladni.

Szerinted hol bukik el a legtöbb startup?

Sok helyen el tud bukni egy innovatív vállalkozás, egy jó ötlet. Egy-két dolgot viszont ki tudok emelni. A startupokról általánosan van egy olyan vélekedés, hogy az valami laza kis vállalkozás. Babzsákokon ülünk bent, mindenkinek a MacBookja az ölében van, pötyögjük az emaileket, sörözgetünk már hétfő délután. Szerintem sokan úgy kezdik el a vállalkozást is, hogy majd akkor lazulunk és csinálunk valamit, kapunk egy kis tőkebefektetést, aztán majd lesz, ami lesz. Főleg a B2B startupok, ahol hatalmas nagy cégekkel kell megállapodni, ők nem arra számítanak, és nem azzal fognak szerződést kötni, akik ilyen laza srácok vagy lányok. Azt látom több esetben is, hogy nem veszik elég komolyan az emberek, hogy vállalkozást csinálnak. Azt gondolják, hogy a startup valami délutáni matiné, miközben kőkemény meló és sokkal többet kell dolgozni, mint egy multinál. Kiemelt fontosságú, hogy egy olyan csapattal kezdjünk el dolgozni, akinek van tapasztalata. Igaz, hogy az ember a hibáiból sokat tud tanulni, de én úgy látom, hogy ha jól, hatékonyan és gyorsan akar előre menni az ember, akkor érdemes olyan csapatot választani és összerakni, akiknek már az adott területen van tapasztalata. Érdemes nem csak tizen-huszonévesekből összerakni egy teamet, hanem ha egy jó mixet tudunk összeválogatni, akkor egy 40 vagy akár 50+-os csapattag is tud tudást, tapasztalatot behozni a cégbe.

Nagyon sokszor szembesülök beszélgetésekben olyannal, hogy iszonyatosan alul tervezik a dolgokat az emberek. Időben is, meg pénzben is.

Mi is beleestünk abba a hibába, hogy azt gondoltuk, hogy kitaláljuk a termékünket, lefejlesztjük, egy kis marketing, egy kis sales, és máris egy “cash cow”-n ülünk, és jön a bevétel és lehet menni majd Hawaiira. Nem erről van szó!

Sokkal lassabbak a folyamatok, tehát a sales folyamatok, az ügyfélszerzés, minden lassabb. Nyilván ez sokkal több pénzbe is kerül, és sokszor látom azt, hogy alul tervezik. Bárki, bármilyen üzleti tervet csinál ebben a szférában, azt érdemes kettő, hárommal felszorozni, és bármilyen időintervallumban gondolkodunk, azt is egy hármassal nyugodtan szorozzuk meg. Talán még ami bukáshoz vezethet, az kicsit az első dologra reflektál. Fontos a jó ötlet, nagyon sok jó ötlet van, de a jó ötlet az a 2-3%-a a projektnek, és a maradék 95, 96-97% az az execution, tehát hogy azt meg is kell csinálni. Szerintem még itt tudnak elvérezni a hozzánk hasonló cégek.

Ha most indítanád újra a Parkl-t, mit csinálnál másképp?

Elég hosszú a lista! Amit biztosan nem csinálnék másképp az a csapat, akivel együtt dolgozunk. Arra nagyon büszke vagyok, és a kollégáimnak köszönhetem a legtöbb dolgot. Amit viszont másképp csinálnék, hogy az elején sokkal jobban megvizsgálnám, hogy mi is az, amit elkezdünk, kinek is fogom ezt a szolgáltatást nyújtani. Mindenképpen nagyobb hangsúlyt fektetnék arra, hogy egy működő MVP-vel gyorsan kimenjek a piacra. Nem kell fancy legyen, nem kell, hogy kicsiszolt legyen, de legyen nagyon hamar visszajelzésem arról, hogy amit csinálok az jó-e vagy nem. Utána, hogy ha ebből van visszajelzésem, akkor merjek az üzleti modellen, a működésen vagy bármin változtatni, ami abba az irányba terel, hogy bevételt tudjak generálni. Érzem azt, hogy nekünk sok időnk elment azzal, hogy bizonyos dolgokhoz ragaszkodtunk. Bizonyos dolgok, amiket az elején alapvetésnek gondoltunk azok másképp alakultak, és így utólag nyilván sokkal okosabb az ember, de én ezt a kettőt emelném ki.

Szerző: Lippai Roland

Az életünk komplexitása és a napi kihívások teljesítése olykor meghaladhatja az erőnket, éppen ezért a tudatos időmenedzsmentre érdemes kiemelt figyelmet fordítanunk. Sőt: a személyre szabott időgazdálkodás túlmutat a feladataink kipipálásnak kérdésén is, ugyanis hatékonysága az egész életminőségünket befolyásolja.

AZ IDŐMENEDZSMENT TÚLMUTAT ÖNMAGÁN

Az időmenedzsment (vagy időgazdálkodás) olyan módszerek, eljárások és gondolkodásmódok összességét jelenti, amikkel a céljaink elérése érdekében képesek vagyunk hatékonyan szervezni és beosztani az időnket. E száraz definíció mellett elegánsabban mutat Tony Robbins elgondolása, aki szerint az időgazdálkodás képessége sokkal többről szól, minthogy pontot teszünk a napi feladataink végére. Eszerint a rendelkezésünkre álló idő hatékony felhasználása a nagyobb életcélok elérését is szolgálja, így viszont különbséget kell tennünk az elfoglalt- és a produktív élet között. Az előbbi meglehetősen energiaigényes következménye, hogy a teendőink egyre bővülő listája, a figyelmünk elvonása mellett az agyi kapacitásainkat is leköti, miközben feladatról feladatra ugrálva képtelenek vagyunk bármire is igazán összpontosítani. Ezzel szemben a produktivitás egy teljesen más működésmódot jelent: a gondosan felépített terveink mentén fókuszáltan, lépésről lépésre haladunk a céljaink felé. Persze tényleg szuper lenne, ha egy excel-ben letudhatnánk az ügyet, ám a hatékony időmenedzsmenthez szükséges készségek túlmutatnak a napi tervezés- és a gyakran végtelennek tűnő feladatlisták írásán, miközben a mentális sávszélességünk nagyon is véges. Első lépésben azt kell felismernünk, hogy alapvetően egy bárki által elsajátítható mentális játékról – olykor küzdelemről – van szó. Érdemes elfogadnunk azt is: az időt nem vagyunk képesek uralni, de arról döntő mértékben mi döntünk, hogy azt hogyan töltjük. Az is biztos, hogy a tanulásra, a fejlődésre fordított idő és energia sokszorosan megtérül a privát élet- és a munka területén is.

MIÉRT ÉRI MEG NEKÜNK EZZEL FOGLALKOZNI?

Ahhoz, hogy igazán megértsük és érezzük a személyre szabott és hatékony időgazdálkodás fontosságát, előbb őszintén nézzük meg, hogy hiánya esetén milyen következményekkel számolhatunk. Valószínűleg egyikünk számára sem ismeretlen a helyzet, amikor a nap végén az elégedettség érzése helyett a bosszankodás és a stressz, súlyosabb esetben a szorongás bújik az ágyba velünk az egyre tornyosuló, elvégezetlen feladataink miatt. Az értékes energiánkat pedig az alkotás és céljaink elérése helyett a folyamatos tűzoltásra, a különböző szintű krízisek kezelésére és az önvádra fordítjuk. Mindezt komolyan kell vennünk, ugyanis ez a működés egyszerre hat ki a munkánk eredményére, illetve mentális- és fizikai egészségünkre is. Viszont megfelelő időgazdálkodással az egész életminőségünket egy magasabb szintre emelhetjük, hiszen a személyre szabott módszerek elsajátítása és alkalmazása az életünk valamennyi területén minőségi javulást eredményez. A hatékonyabb munkavégzés, a privát életünk szervezettsége, illetve a két terület integritásának növelése jelentősen csökkenti a stressz szintünket és (ha van) mérsékli a szorongásunkat. A megfelelő időgazdálkodás magával hozza a kisebb- nagyobb sikereket is, amelyek pedig növelik az önbizalmunkat és tovább erősítik a motivációnkat a tudatosságunk fejlesztése irányában. Mindezért nagyon hálásak lesznek a családjaink, a barátaink is, az pedig már tényleg a jutalomfalat kategóriája, hogy végre lesz „időnk” a rég elfeledett hobbinkra is. Tehát, a megfelelő időmenedzsment nélkülözhetetlen az életünkben való kiteljesedéshez.

…az időgazdálkodás képessége sokkal többről szól, minthogy pontot teszünk a napi feladataink végére.

APPOK ÉS TIPPEK? MÁSRA IS SZÜKSÉG VAN!

Az időmenedzsment támogatására számos lehetőség közül választhatunk, hiszen ma már kismillió módszer, tipp és alkalmazás érhető el bárki számára. A Pomodoro-módszer, az Eisenhower mátrix, a 2 perces szabály vagy a Getting Things Done (GTD) igazi csodaszerek lehetnek, ahogy az Asana, a Notion, az Evernote vagy a Toggl is arra hivatott, hogy rendet tegyen a káoszban. Viszont ezen lehetőségek egyikével sem tudunk igazán eredményesen élni, ha előtte nem nézünk alaposan a tükörbe. Igen, a hatékony időmenedzsment egyik legfontosabb a pillére az önismeret, illetve az életünkre hatással bíró körülmények alapos feltérképezése és a hatáskörünkbe tartozó tényezők szükség esetén való kezelése. Az önismeretünk fejlesztésének célja az erősségeink és a fejlesztendő területeink tudatosítása, ugyanis ismernünk kell, hogy milyen alapokra építkezünk. Így például szembesülhetünk azzal, hogy ugyan szuperkreatívak vagyunk, viszont kifejezetten nehezünkre esik a koncentráció és a fókusztartás, de így már tudjuk, hol kell beavatkozni. A teljesítményünkre természetesen hatással bírnak munkánk jellege és folyamatai mellett a külső- és a rajtunk kívül álló körülmények is. Ezért elkerülhetetlen a támogató és hátráltató tényezők számbavétele. Egy példával: ha tudjuk, hogy számunkra kihívást jelent (különösen gyerekekkel) home office vagy az irodai munkavégzés, akkor az idegeskedés helyett célzottan tudunk megoldásokat keresni. A külső körülmények között meg kell említenünk a kollégáink és az üzleti partnereink munkastílusát és motivációját, illetve velünk szemben támasztott elvárásait is; ezek minősége és szintje jelentős hatással bír a napirendünkre és teljesítményünkre is. Jeff Bezos, Tim Cook vagy Balogh Petya minden bizonnyal feketeöves időmenedzserek, akitől sokat tanulhatunk. Viszont nekünk – ahogy az életünk összes területén – úgy az időmenedzsment terén is a saját megoldásainkat kell megtalálnunk.

A hatékony időmenedzsment általános szabályai:

• fejlesszük önismeretünket ismerjük meg a bioritmusunkat

• derítsük föl a támogató- és a hátráltató körülményeket

• strukturáljuk a napokat és a heteket

• reális célokat tűzzünk ki magunk elé

• vezessünk teendő listát priorizáljuk a feladatainkat

• felejtsük el a multitaskingot

• kommunikáljuk a változtatási szándékunkat

• edukáljuk a környezetünket

• mérjük az időt

• figyeljünk oda a pihenésre