Kategória: Egyéb

Marencsák Noémi- Babypurp

Milyen célból indult anno a Babypurp, amikor kitaláltátok?

A Babypurp története egy családi sztori. A feltalálónk kisfia szájpenészes lett, és az akkor forgalomban lévő termékek közül a feltaláló felesége egyiket sem szerette volna a gyereken, Zentén alkalmazni. Ezért lettünk ZENTET-X Zrt., mert Zente inspirálta a fejlesztést.

Visszatérve a történethez, az anyuka nem szerette volna azokat a kezelési lehetőségeket alkalmazni a gyermeken, amelyek a piacon ismertek voltak, mert nagyon széles mellékhatás profillal rendelkeztek. Azt gondolták, hogy ez veszélyes gyermekükre. Mivel Laci (a termék fejlesztője) mikrobiológus, azt kérte tőle a felesége, hogy találjon ki valamit. Megnézte, hogy erre a Candida albicans nevű gombára, amely a szájpenészt okozza, van-e más alternatív megoldás. Látta, hogy a fényre jól reagálnak a gombák, majd kipróbálta a laborban Petri-csészében. Valóban jól reagáltak. Ezután fényforrást rakott a gyermek cumijába és láss csodát, működött. Az egész ötlet innen indult. Így lett a fényterápia kipróbálva, így lett szabadalom belőle, és a szabadalomban felsorakoztattuk azokat a vírusokat, gombákat és baktériumokat, amit az adott fényspektrum pusztít. Majd felsorakoztattunk termékeket is, amelyeket a szabadalomban szereplő metodológiával még ki lehet fejleszteni. A Babypurp ugyanis csak az első lépcső.

The content below was originally paywalled.

Versenytársatok van a piacon vagy pedig olyan helyettesítő termék, amit használnak esetleg pont erre a problémára?

Persze, van versenytársunk a piacon. Nem feltétlenül tekintjük őket versenytársunknak, mert ők kémiai szerek, tehát gyógyszerek. Másképp hatnak a gyermek szájában és más mellékhatás profiluk is van. A Zepter is például Bioptron lámpával, fényterápiával gyógyítanak bőrfelületen. A fő különbség közöttünk, hogy mi nyálkahártyán tudunk hatni. Nekünk erre szól a szabadalmunk, és mellékhatásról jelenleg nem tudunk, hogy lenne. Erre kellenek a klinikai validációk és a klinikai vizsgálatok, amiket most kezdtünk el, hogy bebizonyítsuk, nincsenek mellékhatások és biztonságosan alkalmazhatóak ezek a kezelési metódusok.

Valóban igaz, hogy ez csupán egy világító cumiként indult első körben?

Igen. Egy anyukás csoportban találkoztunk a férjem, én és a feltaláló. A feltaláló felesége posztolt, hogy egy szájpenészt kezelő világító cuminak a marketingjére keresnek valakit. Jelentkeztem, mert éppen a kisbabámmal voltam otthon, úgyhogy belefért az időmbe, hogy foglalkozzam velük. Gyógyszeripari tapasztalattal jöttem, mivel gyógyszer marketinges voltam a gyermekek előtt. Így kerültünk kapcsolatba és rájöttünk, hogy ez inkább orvostechnikai eszköz, mintsem egy sima világító cumi, ami szájpenészt kezel. Ezt a hatósági szabályozások szerint nem is lehet kijelenteni. Klinikai vizsgálatok nélkül nem hivatkozhatunk kezelésre, és nem mondhatjuk azt, hogy valami valamit gyógyít, azt bizonyítanod kell. Ezzel a férjemmel mi tökéletesen tisztában voltunk. Így egy nagyon jó csapatot alkotunk együtt Lacival, mert ő hozza a fejlesztést, a kutatást és az ötleteit, mi pedig a klinikai validációt és magát a gyógyszeripari környezetet, a “medical device”-t, az orvostechnikai környezetet adjuk mellé. Mi értjük ennek a szabályozását, tökéletesen tisztában vagyunk vele, hogy milyen módon működik, mi mire épül. Szerintem egy ütős csapat vagyunk.

Az elmúlt egy évben melyik időszak volt a legnehezebb és miért?

Szerintem kettő volt, ami nehéz volt. Az egyik az, amikor pontosan kialakult a koncepció a fejünkben, hogy ez egy olyan fajta termék lesz, amit otthon kézi fröccsöntővel fogunk tudni előállítani és piacra dobni nagyon gyorsan egy bizonyos fogyasztói rétegnek, vagy pedig egy prémium termék lesz, olyan ami jól néz ki. Designolt, jól megtervezett, szép, marketingelve van, arculata van, tehát egy teljesen más kategória. Amikor ezt elhatároztuk, egy nehezebb döntés volt, mert ez sokkal-sokkal költségesebb módja a piacra lépésnek. Itt viszont azt tartottuk szem előtt, hogy a cég, amit alapítottunk, már a szabadalom birtokában van, és több termékünk is lesz. Ezért muszáj egy olyan minőségi terméket a piacra hoznunk, ami támogatja azt az utat, hogy egy megbízható cégként jelenjünk meg az emberek fejében. Amikor a többi termékünk is kijön, akkor már ezzel a bizalommal vásároljanak és forduljanak a többi termékünk felé a vásárlóink. A másik nehezebb időszak, amikor befektetőt kezdtünk el keresni. Aki Magyarországon kezd startup vállalkozásba tudja, hogy befektetőt borzasztó nehéz találni. Ennek szerintem több oka is van. Az első körös kockázati befektetők Magyarországon hiányoznak. Bár erre vannak kezdeményezések most már, de még mindig elég gyerekcipőben jár ez a terület.

Az, hogy ki legyen a befektetőnk, milyen kvalitást szeretnénk, milyen típusú befektetőt szeretnénk, hogy csak a pénzét szeretnénk valakinek vagy a szakértelmét is, ezt eldönteni és komplexen látni, majd később megtalálni azt az embert, azt a csoportot, akivel szeretnénk együtt dolgozni, az egy nehéz folyamat volt. Szerencsések vagyunk, hogy ezt végül sikerült megtalálni.

Mesélsz egy kicsit bővebben erről a befektetési körről?

Igen. Nagyon sokfelé nézelődtünk. Minden lehetséges accelerator programba, mentorprogramba jelentkeztünk, hogy befektetőket találjunk. A Creative Acceleratorral jó volt a kémia közöttünk. Duda Ernőnek nagyon szeretjük a szakértelmét, és azt gondoljuk, hogy ő egy olyan elismert szakember ebben a biotechnológiai iparágban, hogy ha ő azt mondja a termékünkre és az innovációnkra, hogy ez egy jó dolog, akkor nagyon reméljük, hogy lesznek később mások is, akik találkoznak a termékkel és hasonlóan fognak vélekedni. Így sikerült a Creative Acceleratorral megegyeznünk és lettek az első körös befektetőnk. A klinikai vizsgálatunknak az első szakaszát, gyártószerszámot és pár egyéb eszközt fognak megfinanszírozni nekünk az első félévünkben.

És utána hogyan tovább?

Gyűjtjük a következő körökre az opciókat. Nagyon szeretnénk külföldi befektetőt. Leginkább amerikaiakkal próbálunk tárgyalni, de vannak kínai érdeklődők is, tekintve hogy az egyik startup versenyen nyertünk egy kínai accelerator programban való részvételt. Sok kínai érdeklődőnk van, akik például kizárólagos disztribútorai szeretnének lenni a termékünknek majd Kínában, de Jordániából is van érdeklődő disztribúcióra. Tehát keressük a következő befektetőt, ami egy nagyobb tétel lesz, egy más típusú befektetés.

Említetted, hogy Duda Ernőhöz sikerült bejutnotok. Mit javasolnál a startupoknak, akik befektetőt keresnek? Mi az az út, amin végig kell menniük?

Azt gondolom, hogy a megfelelő embernek kell a csapatból a befektetéseket intézni. Furcsa ezt mondani, hogy intézni, de tényleg úgy gondolom, hogy sokszor a startup feltalálója vagy az atyja szeretné a befektetéseket behozni, és ez nagyon sokszor nem működik. Nem azért, mert ők képtelenek vagy alkalmatlanok lennének valamilyen szempontból erre a feladatra. Hanem azért, mert az ő személyiségük más. Sokszor a befektetők még nem az ötletet keresik, hiába az a világ legjobb ötlete. A befektetők egy olyan emberbe, aki nem ismeri a piacot, akinek nincs meg az az extrovertált hozzáállása, aki képes megmutatni magát és letarolni az embereket a személyiségével, nehezen fognak befektetni. Hiába a legjobb ötlet van nála. Úgy gondolom, hogy meg kell találni a csapatból azt az embert, aki megy és kalapol az adott cégnél, és tudja, hogy hogyan és milyen üzeneteket vigyen magával. El tudja mondani a befektetőknek, hogy az ötletük mekkora dolog. Fontos, hogy higgyen a saját termékében és meg tudja mutatni, hogy milyen pozitívumok jutnak a befektető kezébe együttműködés esetén. Ez az egyik dolog. A másik pedig, hogy nagyon kevés a jó ötlet és a jó csapat. Azt gondolják a csapatok, hogy ha találnak egy befektetőt, akkor bármit alá kell írniuk. Tehát ha valaki azt mondja, hogy ad neked öt forintot húsz százalékért, akkor az öt forintot el kell venni húsz százalékért és muszáj elfogadni, mert valaki végre belém akar fektetni. Szerintem ez nem így van. Szerintem tisztában kell lennünk a saját értékeinkkel. Nem szabad odaadni olcsón magunkat, mert ahogy te értékeled magad vagy a vállalkozást, úgy fognak később a befektetők is értékelni. Amikor a Creative Accelerator jött és mondott egy százalékot és utána én is mondtam egy százalékot, az egy nagyon ijesztő pillanat volt. Ilyenkor azt gondolod, hogy most meg fognak rád haragudni és elmennek, aztán hogyan lesz tovább? Nem lesz befektető, aki backupolja a projektet. Ez nem így van. Ha tálalsz nekik egy jó ötletet, egy jó csapattal, akkor ők fognak küzdeni, hogy a befektetőitek lehessenek.

Mi valójában ma a Babypurp? Hol tart most szerinted?

Úgy gondolom, hogy jelen vagyunk a startup ökoszisztémában: legyen az magyar, legyen egy picit már amerikai, vagy egy nagyon picit kínai. A Babypurp kezd brand lenni. ami nekem nagyon nagy szó, mert alapvetően marketingesként jöttem a startup világba. Nagy szó, ha van egy fajta brand recognition – ezt mindenki tudja, aki ebben a szektorban dolgozik. A Babypurp pedig már egy brand. Tudják és összekapcsolják a szőke lánnyal, aki beszélt egy világító cumiról. Azt viszont még nem tudják (és ez egy nagyon fontos következő lépés), hogy a Babypurp a technológiának egy picike szelete és lesz még legalább másik öt különböző termék a következő pár évben, ha a befektetők is úgy gondolják. Ez a technológia még máshol is felhasználható lesz, és még ennél sokkal nagyobb dolgok fognak kikerekedni.

Milyen termékeket terveztek?

A következő fejlesztésünk egy felnőtt eszköz lenne. A Babypurp egy cumi, a gyermekkori szájpenész kialakulásának a megsegítésére szolgál. Viszont a szájpenész nem csak a gyerekeket, hanem a felnőtteket is érinti. Az immunszupresszált betegeknek a 95%-a esik át szájpenészen. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek például kemoterápiás kezelése van, akkor 90%-os valószínűséggel kap szájpenészt. Ez nyilván a gyerekekre is igaz, úgyhogy velük is szeretnénk majd foglalkozni, de felnőtt eszközt is szeretnénk gyártani belőle. Egy fogfehérítőhöz hasonlító eszköz lenne, hogy ne cumizniuk kelljen. Ez azért is szerencsés, mert a hamarosan kezdődő klinikai vizsgálataink a szájnyálkahártyán történő alkalmazásra lesznek jók, tehát csak a designt kell majd megváltoztatni. Utána szeretnénk majd kijönni a piacra egy női eszközzel, őt úgy fogják hívni, hogy Ladypurp. A hüvelygomba kezelésére lesz alkalmazható. Jelenleg Magyarországon nagyon sok nő van, aki küzd a betegséggel. Létezik egy Candida csoport, amiben 4500-an vannak. Amikor betettünk egy kérdőívet a hüvelygomba kezelésével kapcsolatban, és kértük, hogy segítsenek nekünk, akkor 600 válasz érkezett két héten belül. Tehát van kereslet és ez egy hatalmas piac. Kapcsolatban vagyunk néhány nőgyógyásszal, akik szintén visszaigazolták, hogy a betegeik között vannak olyanok, akiknél a standard kezelések nem használnak. Utána pedig egy okostapaszon fogunk dolgozni, psoriasis és ekcéma kezelésre, valamint egy nem lakossági felhasználású, tehát egy kórházi felhasználású katéter fertőtlenítő elkészítése is a portfólió része lesz.

Mi a sarkcsillag metrikátok, azaz, hogyan méritek a sikert és a fejlődést?

Ez nálunk egyszerű. A fejlődést azzal tudjuk mérni, hogy a mérföldkövek, amiket meghatároztunk a termék fejlődését illetően, azok teljesülnek-e. A következő mérföldköveink egy teljes arculatnak és honlapnak a kialakítása, a klinikai vizsgálatok különböző szakaszainak teljesítései. Itt a műszaki validációra kell gondolni első körben. A gyártószerszám tervezése, majd az első 3D nyomtatott, anyag azonos terméknek a kipróbálása. Ezután a sorozatgyártásra való szerszámnak az elkészítése és később a sorozatgyártás. Ezek alapján nézzük, hogy hogyan fejlődünk. A sikert egyértelműen a befektetés alapján mérjük: jön-e befektető vagy van-e a világban valaki, akit érdekel a termékünk, és aki szeretne mögénk beállni. Az, hogy a Creative Accelerator beállt, hatalmas nagy sikertényező. De a startup versenyeken nyert díjak is a sikert bizonyítják. Nyerünk-e valamit, érdekel-e valakit a termékünk, tetszik-e az ötletünk. Eddig azt igazolják vissza az elmúlt egy évben nyert díjak, mióta elkezdtem turnézni, hogy van igény és kereslet, és látják a potenciált és a jó ötletet a Babypurpben.

Cégvezetőként szerinted milyen emberi tulajdonságok gátolják a növekedést?

Szerintem egyetlenegy olyan tulajdonság van, ami a növekedést gátolja, az pedig az ego. Ha az emberek nem tudják az egojukat a háttérbe helyezni. Sok olyan startuppal találkozom, ahol van egy csapat és van egy cégvezető, és miután beszélgetsz a csapattal rájössz, hogy nem biztos, hogy az adott cégvezetőnek kéne vezetnie a céget. Azt gondolom, hogy ezzel muszáj lesz egy idő után foglalkozniuk, mert az az ember, aki vezeti a céget, az lesz az arca a terméküknek. Nem feltétlenül a legokosabb embernek kell lennie a cég arcának vagy a legtalpraesettebbnek, vagy a legjobbnak. Hanem annak a személynek, aki a legautentikusabban tudja képviselni azt, amit csinálnak. Aki úgy tudja megszólítani a tömeget, a befektetőket vagy bárkit a piacon, hogy hatásos legyen. Más tulajdonságok és képességek kellenek ahhoz, hogy valaki fejlesztő legyen vagy feltaláló, és teljesen más ahhoz, hogy egy szervezeti struktúrát ki tudjon alakítani. Azt fenn tudja tartani, és embereket tudjon toborozni. Fontos, hogy mindenki megtalálja a helyét a csapatban. Mi is, ketten vagyunk cégvezetők. Én felelek magáért a cégmenedzsmentért, viszont Laci tartja a kapcsolatot az elektronikai fejlesztőkkel, a gyártókkal. Azokkal az emberekkel, akik a technológiához kapcsolódnak és ez így van rendjén, mert ő ahhoz ért, én meg ehhez. Az, hogy ezt mind a ketten beláttuk és nem szeretnénk a másikon átnyúlni, a másik munkájába belenyúlni, azt gondolom, hogy ez visz minket előre.

Ha a Babypurp egy film lenne, mi lenne a műfaja és melyik színész lenne a főszereplője?

Így elsőre a Moneyball jut az eszembe. Nem biztos, hogy az egész filmre teljesen emlékszem, de arra igen, hogy (Brad Pitt) egy teljesen unorthodox módszerrel kezdett el versenyeket és játékokat nyerni. A csapat összeválogatásánál a megszokottól eltérő statisztikán alapuló módszert használt, illetve kis költségvetéssel, az ész, a kreativitás és az új módszerek segítségével, az innováció vitte őket előre. Ha pedig egy színész játszana engem, remélem hogy Diane Keaton lenne. Ő nagyon belevaló, jó fej, vicces és jól tudja előadni a történeteket. Azt gondolom, hogy amit mi csinálunk, az egy történet, és a Babypurp egy nagyon szép kerek story lesz a végén.

Mit gondolsz a mai magyar startup ökoszisztémáról? Mi az, amire igazán szüksége lenne?

Emlegetjük, hogy startup ökoszisztéma, meg magyar startup ökoszisztéma, de nem vagyok benne biztos, hogy létezik magyar startup ökoszisztéma. Tudom, hogy rosszul vagy furán hangzik, és ki vagyok én, hogy ezt megmondjam. Ettől függetlenül úgy képzelek el egy ökoszisztémát, ahol összefogás van. Ahol az emberek tudnak egymásról különösebb 20 perces Google search nélkül is, és ahol vannak meetupok. Ahol van közös érdekérvényesítés és összefogás. Jelenleg nem ezt látom. Azért merem ezt mondani, hogy nem nagyon van ökoszisztéma, mert nem újonnan érkeztem ebbe a világba. Már egy éve itt vagyok és nézem, hogy mi történik. Mindenféle platformon, a lehető legtöbb fajta és féle versenyre, programba jelentkeztem. Kutatni kell a lehetőségek után. Nincsen egy felület a Pozi-n kívül, ami összefogná a lehetőségeket a magyar startupok számára.

Összefogást nem érzékelek és az egymás segítését meg még úgy sem, amire szerintem nagy szükség lenne. Egy igazi, őszinte összefogásra. Nem feltétlenül a megszokott magyar hozzáállással hanem úgy, hogy ha nekem jó, akkor neked is legyen jó és mindenkinek legyen jó. Nagyon szeretném, hogy ez valamilyen módon megvalósuljon a jövőben. Remélem, hogy azok a magyar startupperek, akik az innovációt hozzák be az országba, azok is így gondolkodnak, és rövid időn belül át fog billenni egy mozgalommá, amelyet majd emlegetünk.

Dr. Vass-Salazar Mária, Magyarország nagykövete, Kanada

Mióta dolgozik Magyarország nagyköveteként Kanadában?

Két éve töltöm be ezt a rendkívül megtisztelő pozíciót. Közel 25 éve dolgozom hivatásos diplomataként, és ez az első nagyköveti megbízatásom. Korábbi külszolgálataim során az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban dolgoztam, Londonban nagykövet-helyettesként. A pályám elején NATO-ügyekkel foglalkoztam, első külszolgálatomat Magyarország NATO melletti Állandó Képviseletén töltöttem a csatlakozásunk időszakában. Mindig is transzatlanti közegben végeztem a feladataimat, így különösen örülök annak, hogy pályafutásom ezen szakaszában Kanadában, egy számunkra kiemelten fontos relációban képviselhetem Magyarországot.

Milyen üzleti kulturális hasonlóságokat és különbségeket tapasztalt Magyarország és Kanada között?

Meglehetősen sok a hasonlóság, ezért is bátorítok minden üzleti szereplőt, hogy térképezze fel azokat a lehetőségeket, amelyek Kanadában megnyílhatnak számára.

Mind az üzleti, mind a kutatás-fejlesztési területen számos tekintetben hasonló a közeg. Kanadában ugyanakkor egyedi vonás, hogy ötvöződik az amerikai és európai üzleti kultúra és mentalitás, ilyen értelemben könnyebb kapcsolódási pontot teremteni Magyarország számára. A Kanadában megjelenő üzleti lehetőségeket kereső magyar vállalkozásoknak mindez nagyon jó kiindulási alapot jelent az észak-amerikai megjelenéshez.

The content below was originally paywalled.

Milyen innovációs lehetőségek vannak a régióban, illetve milyen területek kimagaslóak?

Különösen az elmúlt években kapott igazán nagy prioritást az innovatív üzleti fejlesztések támogatása. A kanadai kormány célirányosan segíti az új technológiai megoldások térnyerését, akár startup vállalkozásokról, akár innovatív, újszerű megoldásokkal előálló vállalatokról van szó. Kanadában úgynevezett szuperklasztereket hoztak létre annak érdekében, hogy a tudást minél hamarabb és minél hatékonyabban tudják a piacon hasznosítani. Az öt szuperklasztert a kormányzat a privát szféra, a befektetői, nagyvállalati oldal bevonásával működteti. Külön érdekesség, hogy az egyik ilyen szuperklaszter elnöke, a Linamar vezetője – amely kanadai vállalat éppen az ipari területen, a gépgyártás, illetve a számunkra különösen fontos elektromobilitás területén is komoly tevékenységet folytat– a magyar származású Linda Hasenfratz. A Linamar vállalat a legnagyobb kanadai befektetők egyike Magyarországon, szoros és aktív kapcsolatot tartunk fenn a céggel, és mindez tovább erősíti a kapcsolódást Magyarország és Kanada között, egyben új lehetőségeket teremt a magyar vállalkozások számára.

Az USA után Kanadában él a legtöbb magyar származású külhoni honfitársunk. Összesen közel 350.000 kanadai vallotta magát magyarnak a legutóbbi népszámláláson. Magyarországnak és a magyar embereknek a megbecsültsége érzékelhetően magas.

Magyarországnak és a magyar embereknek a megbecsültsége Kanadában nagyon magas. Mit gondol, ez miből adódik?

Mindazon sikerek miatt, amit a kanadai magyarok számos területen elértek. Beszélhetünk az üzleti szférából a már említett Linamar vállalatról, de más ágazatokban is kimagasló eredményeket értek el kanadai honfitársaink, legyen szó kutatás-fejlesztésről vagy művészetről. Robert Lantos az egyik legjelesebb filmproducer nemcsak Kanadában, hanem világszerte is nagyra értékelt. De említhetném Peter Simon nevét is, aki a Royal Conservatory of Music elnök-vezérigazgatója és óriási szaktekintély szélesebb értelemben is. Kanyarodjunk vissza az innovációs területre, ugyanis a kreativitásnak és a művészeti életnek is van egy erős innovációs hatása. Erőteljesen él rólunk az a kép, hogy a tehetség, a kreativitás, az innovatív, illetve feltaláló gondolkodás hagyományosan is jellemző Magyarországra, a magyar nemzetre, és ennek kézzel fogható nyomai, megjelenése van Kanadában.

Akkor egy hazai startup nemcsak magát, hanem egy magyar startup ökoszisztémát és mentalitást is képvisel, amikor a nagyvilágnak mutatja be termékét?

Így van. Nemcsak a diplomaták, hanem a vállalkozók, illetve más-más közegből, szférából megjelenő magyar emberek is reprezentálják Magyarországot. Mindenki, aki velük kapcsolatba kerül Kanadában, – vagy bármely országban – rajtuk keresztül Magyarországot is látja. Ezért is tartom fontosnak, hogy azok a vállalkozások, akik megjelennek Kanadában, megfelelően felkészültek legyenek. Kanadában, mint ahogy az Egyesült Államokban is, nagyon pragmatikus és érdekvezérelt közeg tapasztalható, egy vállalat meghallgatásakor mindenki az abban rejlő hasznosságot keresi. Ezért különösen fontos, hogy jól tudja megjeleníteni egy vállalkozás a termékét. Üzleti szempontból a szakmaiság van előtérben, de a megnyilvánulások, a kommunikációs és a kapcsolatteremtési készség tekintetében is fontos a felkészültség. Tehát a kommunikációnak, a terméknek vagy a szolgáltatás bemutatásának, amit egy startup vagy egy cég el szeretne adni, amivel meg szeretne jelenni, annak nagyon profinak kell lennie.

A Collision Konferencián találkoztunk, ahol tíz magyar startup mutathatta be a termékét, az innovációját, és reprezentálta Magyarországot. Önnek hogy tetszett a konferencia? Milyen volt a megítélése?

Rendkívül érdekes volt a konferencia és kiválóan sikerült a magyar megjelenés. Számomra ez külön öröm, mert kiérkezésem óta prioritásnak tartom, hogy a magyar innovatív vállalkozások kanadai megjelenését segítse a nagykövetségünk. A Collision a legnagyobb technológiai konferencia és fesztivál egész Észak-Amerikában, tehát annak a jelentősége óriási, hogy egy komoly magyar delegáció, tíz tendergyőztes startup meg tudott jelenni, be tudott mutatkozni és kapcsolatépítési lehetőségeket tudott feltérképezni piaci megjelenésre vonatkozóan. A nagykövetség célkitűzése az volt, hogy erőteljes legyen a magyar megjelenés. Most először fordult elő a Collision történetében, hogy Magyarország nemzeti standot tudott létrehozni és megszervezni, ami egy minőségi bemutatkozást tett lehetővé. Nagyon örülök annak, hogy ezt az Express Innovation Agency szervezésében, a Torontói Főkonzulátussal, a HEPA-val és a HEPA torontói partnerirodájával szoros együttműködésben sikeresen meg tudtuk valósítani.

Mit gondol, miért fontos Kanadának, hogy a következő startup központ legyen a világon?

Kanadában nagy hangsúlyt fektet a kormányzat arra, hogy elősegítse az innovatív vállalkozások fejlődését. Kanada területét tekintve hatalmas ország, viszont lakosságát és gazdaságát illetően – az Egyesült Államok árnyékában – inkább középhatalomnak számít. A kormány felismerve mindezt, valóban nagy hangsúlyt fektet arra, hogy minél versenyképesebbek legyenek a kanadai vállalkozások. Ezt szolgálja a már korábban említett szuperklaszter rendszer is, hogy minél hatékonyabb legyen a technológiai fókuszú kutatásokon és fejlesztéseken keresztül kibontakozó innovatív tudás hasznosítása az ipar számára. A szoros amerikai kapcsolódás miatt is fontos Kanada számára, hogy minél hatékonyabb legyen ez a folyamat. Továbbá azért is, mert a kanadai gazdaságnak a gerincét a kis- és középvállalkozások alkotják. A KKV-k digitalizációja, az a fajta átmenet, ami a rohamosan fejlődő technológiai közegben versenyképessé tudja tenni ezeket a vállalatokat, erőteljesen igényli, hogy legyen egy aktív segítő folyamat az állam, illetve a közszféra részéről. Ez kiválóan működik Kanadában, és nagyon komoly szinergiát is teremt Magyarország és Kanada között, hiszen nálunk is nagy jelentősége van annak, hogy a versenyképesség erősítésével minél hatékonyabban tudjanak fejleszteni és piacra lépni a magyar innovatív vállalkozások. Ezt a kapcsolódási pontot szeretnénk az eddigieknél is jobban kiaknázni, ezért is indítottunk több olyan projektet a nagykövetség részéről, amelyek konkrét területeken, mint például az elektromobilitás vagy a mesterséges intelligencia a magyar érdekeknek megfelelően tudják erősíteni a kanadai-magyar együttműködést. Arra törekszünk, hogy az eredményorientáltság, a konkrét eredmények elérése érdekében a magyar vállalkozásokat is lehetőségekhez tudjuk juttatni az együttműködési projekteken keresztül.

Ebből egy magyar startup mit tapasztal? egy magyar startup számára Milyen lehetőségek vannak a KANADAI TERJESZKEDÉSBEN?

Fontosnak tartjuk az alapos felmérést, piackutatást, a közeg megismerését, és ebben a nagykövetség minden segítséget megad a magyar vállalkozásoknak. Külgazdasági attaséink mind a nagykövetségen, mind a Torontói Főkonzulátuson és a Vancouveri Alkonzulátuson állnak a Kanada iránt érdeklődő magyar vállalkozások rendelkezésére. Minden magyar külképviselet arra törekszik, hogy aktív és érdemi segítséget tudjon adni a magyar vállalkozásoknak, ideértve a startupokat is. A közeg alapos ismerete elengedhetetlen, valamint annak az eszközrendszernek, készségrendszernek az elsajátítása is fontos, ami ahhoz szükséges, hogy ebben az üzleti közegben hatékonyan meg tudjon jelenni egy-egy startup. Arra biztatok minden vállalkozót, cégalapítással vagy indítással foglalkozó magyar szakembert, hogy keressen bennünket bizalommal, hiszen nagyon sokat jelent az, ha olyan felkészültséggel tudnak megjelenni a kanadai piacon, ami a sikerüket elősegíti.

A startupok tekintetében – visszautalva korábbi, a KKM Tudománydiplomáciai Főosztályának vezetőjeként szerzett tapasztalataimra – egy további javaslatom is lenne. Azok a startup vállalkozások, amelyek kifejezetten egy nagyvállalat vagy piaci szereplő részéről érkező konkrét igényekre hangolódtak rá, – olyan terület, probléma vagy újítási megoldás iránti igényre, ami úgymond a keresleti oldalon jelentkezik – sokkal gyorsabban tudnak bekapcsolódni ebbe a láncolatba. Amikor a kereslethez igazítjuk a kínálatot, a hatékonyság általában nagyobb. Természetesen ez fordítva is működhet jól, amikor egy startup saját egyedi ötletéhez keres befektetőt vagy megrendelőt. Új brilliáns ötletekre mindenhol van igény, de érdemes megnézni azokat a keresleti fókuszterületeket, amire különösen az észak-amerikai piacon szükség lehet, és arra megoldást találni. Kanadában külön előnyt jelent az a fajta sokszínűség, ami jellemzi a társadalmat. Az említett 350.000 fős magyar kanadai közösség mellett számos európai és nem európai közösség is letelepedett.

Ön szerint vannak országunk méretéből adódó attitűdbeli korlátok, amik esetleg egy akkora méretű országban, mint Kanada máshogy csapódnak le a vállalkozói életben? Gondolok arra, hogy egy 10 millió fős országban mások a lehetőségek, és ezáltal korlátozottabban gondolkodunk a piaci lehetőségekről?

Arra bátorítanék mindenkit, hogy merjen belevágni, merjen a saját maga által fejlesztett termékkel, megoldással vagy technológiával megjelenni az észak-amerikai piacon. Itt ugyanolyan lehetőségekkel indul mindenki, teljesen mindegy honnan érkezik. Ami számít, az a profizmus és a hatékonyság. Meggyőződésem, hogy a magyar vállalkozásoknak nagy lehetőségei vannak Kanadában. Visszautalva a Collision-ra, kifejezetten büszke voltam látva a tíz tendergyőztes magyar startupot, amelyek kiváló termékekkel tudtak bemutatkozni. Az orvostechnológiától kezdve az ipar 4.0 területén át, a sporttechnológián keresztül olyan startupok jöttek Kanadába, amelyek megállják a helyüket a nemzetközi közegben. Ezt jól tükrözi, hogy a Collision fesztivál három napja alatt a tíz startup vállalkozás, illetve a magyar delegáció több mint 500 tárgyalást folytatott le. Komoly cégek, nagyvállalatok is érdeklődtek a magyar fejlesztések iránt. Biztos vagyok abban, hogy megvan mindaz a képesség és kapacitás a magyar startupokban, ami kiváló alapot teremt az észak-amerikai piacon való megjelenéshez.

Mit gondol a magyar startup ökoszisztémáról? Van-e olyan dolog, amiben esetleg fejlődnünk kellene?

Mindig lehet fejlődni. Ezt minden szakterületre, a magam pályájára vonatkozóan is vallom. Mindig legyen ambíció! Azt szoktam mondani a saját kollégáimnak is, hogy azon túl, hogy „110%-ot” tegyen bele az ember a saját munkájába, mindig egy kicsit magasabbra kell tenni a lécet, mert az egyúttal olyan motiváló erőt is ad, ami állandóan a fejlődésre, a még hatékonyabb és jobb eredmény elérésére ösztönöz. Véleményem, illetve tapasztalatom szerint kiválóan működik az innovatív vállalkozások hazai támogatásának és segítésének rendszere, amely egyre bővülő lehetőségeket biztosít a startupok számára. Az észak-amerikai piac iránt érdeklődő startupoknak javaslom, hogy ismerjék meg az innovatív vállalkozások fejlesztésére fókuszáló régiók, “hubok” működését ebben a térségben. A legjelesebb a Szilícium-völgy, de számos keleti parti terület is van, például Boston, New York környékén, illetve Kanadában Toronto, Montreal (mesterséges intelligencia) vagy Vancouver (digitális technológiák), amelyek húzóerőt képviselnek a vállalkozásfejlesztést illetően. A hubok ismerete további lehetőséget biztosít a cégek eredményes megjelenésére. Kanadát illetően még egy szempontra szeretném felhívni a figyelmet: A kanadai közeg egyszerűbb, mint az amerikai. Az itteni piacra lépés a magyar vállalkozások számára utat tud nyitni a szélesebb észak-amerikai megjelenésre is. Kanada kiváló belépési pont ebbe az igencsak versenyorientált közegbe. Mondhatjuk, hogy Kanada az észak-amerikai piaci megjelenésnek egyfajta előszobája lehet. Azt tapasztaltuk, hogy azok a magyar cégek, amelyek Kanadában érdemben meg tudnak jelenni és talpon tudnak maradni, könnyebben tudnak továbblépni az Egyesült Államok felé. Azt javaslom azoknak a cégeknek, akik szélesebb értelemben is érdeklődnek az észak-amerikai piac iránt, hogy jöjjenek Kanadába.

,,Maradványokon taposva”

Vajon mitől fáradt el ennyire, mi vette rá, hogy megbéklyózva üljön a sarokban kissé reményt vesztve, de fel sosem adva annak esélyét, hogy egyszer érte is eljönnek? Ha a Magyar Startup ökoszisztémát emberként ábrázolnánk, akkor akarva-akaratlanul is egy magára hagyott ázott-fázott tini képét látom, ahogyan a számos információmorzsát dolgozom fel nap mint nap. Készítjük az interjúinkat, vizsgáljuk a korábbi szereplők tevékenységét és egyre csak azt érzem, csontokon taposunk. Mentális maradványokon, amelyek ropognak a lábunk alatt, ahogy a kérdéseink célt érnek.

A kíváncsiság kedvéért egy szavazást is indítottam az egyik startup csoportban, ahol pusztán egy szóval kellett jellemezni magát a startup ökoszisztémát és szomorúan láttam, hogy a legnépszerűbb kifejezés az IGAZSÁGTALAN volt. Kár is lenne azt gondolni, hogy a felmérés magát a valóságot mutatja, ennél nagyobbat ugyanis nem is tévedhetünk. Ám megmutatja azt a torzítást, ami a múlt tükrében láthat ma az a közel húszezer aktív és inaktív személy, aki valaha érdeklődött a startup ökoszisztéma iránt. Torzítás, mert azok, akik tényleg teszik, odateszik, ezen a szavazáson épp nem vettek részt. Ha hiszed, ha nem a legizgalmasabb pillanatokat éljük meg ma, amikor az első hullámos startupperek (Prezi, Logmein, Ustream) sikertörténetei már kikoptak, az új csillagok pedig most érnek be. A magára hagyott ökoszisztéma újra virágzásnak indult, de még rengeteg a tennivaló. Talán már mindenki felismerte, hogy ökoszisztémát építeni lelkesedésre és elhivatottságra nem lehet. Valódi piacot, valódi sikereket közösen megélve, tűpontos célok mentén együtt és csakis együtt működhet.

Mert az, aki ma az ökoszisztéma szereplőjének tudja magát, nem saját cégét akarja eladni, hanem minden magyar startupnak nagyobb esélyt, jobb optikát, sikeresebb exitet szeretne elérni.

Miért kell Magyarországnak jobb Startup Ökoszisztéma?

Ha ma valaki startup építésbe kezd idehaza, az pontosan tudja, hogy nem a Marsra jutás megtervezése a legjobb hasonlat, hanem a partra vetett hajótörötté, akinek minden nap tákolnia kell valamit a túlélés érdekében. Egyedül, magányosan egy falatnyi szigeten. Aki pedig túléli, nem az ötlete miatt éli túl, hanem sikerül beeveznie a szigetről, hogy egy neves nemzetközi befektető, mint óceánjáró hajó felvegye és elvigye a világpiacra. Ezen a szigeten kevés babér terem, mert még nem épült ki a kikötője, kis csónakok visznek a főútvonalakra, és bizony vannak olyan vonzó és olcsónak tűnő jachtok, amik egyenesen a hullámsírba viszik a vállalkozásokat, ha nem vagy elég fifikás. Igazságtalannak tarthatjuk ugyan, ha nem jut pénzhez a startupunk, mert félünk szembenézni azzal a ténnyel, hogy nem vagyunk elég jók. Amikor kimondjuk az igazságtalan szót, abban ott lapul a bezzeg is. De kérdem én, ér ez bármit is? Hisz ülünk túlélő módban a szigeten, senki sem hallja, és lássuk be, senkit sem érdekel. A bezzeg ugyanis önmagában még nem tesz minket túlélővé, nem úgy, mint a „csakazértis”.

Könnyen belátható, hogy a frissen alapított társaságok és a profitot gyakran évekig nem termelő startup-ok a legtöbbször nincsenek abban a helyzetben, hogy osztalékot fizethessenek….

Függetlenül attól, hogy alapítóként, befektetőként, vagy munkavállalói oldalról találkozunk korai fázisú vállalkozásokkal, az úgynevezett vesting struktúrák mindegyik szereplő számára kiemelt jelentőséggel bírnak. A jelen írásban jogi szemüvegen keresztül, de nem csak jogászoknak igyekszünk röviden bemutatni az ilyen struktúrák legfontosabb tulajdonságait, az ügyfeleinktől leggyakrabban kapott kérdések mentén.

Mit jelent pontosan a vesting? Milyen esetekben találkozhatunk vele?

A vesting egy társaságban való fokozatos részesedésszerzést jelent, amellyel alapvetően két fajta esetben találkozhatunk. Az első eset, amikor a társaság alapítói egy befektetést követően a tulajdonukban lévő részesedést vagy annak egy részét feladják, amelyet az idő előrehaladtával vagy bizonyos feltételek teljesítésével fokozatosan visszaszereznek, feltéve, ha továbbra is a társaság tagjai maradnak és a társaság sikeréért dolgoznak. Ezzel az alapítók garantálni tudják egymás és a befektető felé, hogy valóban elkötelezetten dolgoznak a társaság és az általa vitt projekt sikeréért. A második eset, amikor a társaság munkavállalói részére egy ESOP (Employee Stock Option Plan) keretében kerülnek elkülönítésre részesedések. Az ESOP célja, a társaság munkavállalóinak motiválása. A társaság ebben az esetben a részesedések bizonyos százalékát elkülöníti az ESOP-ba, amely részesedéseket a munkavállalók külön szerződés alapján, bizonyos feltételek teljesítésével, egy meghatározott vesting struktúra alapján fokozatosan megszerezhetnek.

Előre vagy hátra?

A klasszikus vesting „előrehalad”, azaz a fenti első esettel élve, az alapítók egyre nagyobb részét szerzik vissza az elveszett részesedésüknek. A gyakorlatban a leggyakoribb vesting periódus általában négyéves időtartamú, egyéves „cliff”-el, majd havi vesting-gel. Ez a következőt jelenti: az alapítók négy éven keresztül szerzik vissza a feladott részesedésüket, ha azonban egy éven belül hagyják el a társaságot, akkor semmit sem kapnak meg a részesedésből (ezt jelenti az egyéves cliff). Az egyéves cliff-et követően pedig minden hónapban arányos, azaz 1/48 részesedést szereznek vissza a negyedik év végéig. Ezek alapján, ha például valamely alapító tizennyolc hónap után hagyja el a társaságot, akkor a teljes részesedésének 18/48 része lesz a vesting tárgya, azaz ennyi részt szerez vissza. A magyar jogba könnyebb átültetni, ezért itthon jóval gyakoribb a „reverse-vesting” változat, amely alapján az alapítók nem veszítik el a részesedésüket, hanem az alapítók, a társaság vagy a befektető vételi jogot alapítanak az alapítók tulajdonában álló részesedésre, amely vételi jog az idő előrehaladásával a fentiekhez hasonlóan egyre kisebb részesedésre vonatkozik, az előre meghatározott vesting-időtartam leteltét követően pedig a vételi jog már nem gyakorolható.

Mi van, ha a vesting-időtartam közben a társaság eladásra kerül?

A befektetési iratokban gyakori az „acceleration”, azaz a vesting-időtartam felgyorsítása egy ún. exit esetén. Ilyen exit lehet többek között a társaság eladása, más cégbe történő beolvadása, vagy a társaság szellemi tulajdonának, lényeges eszközeinek átruházása. Acceleration esetén az exit esemény bekövetkezésekor úgy tekintjük, mintha a teljes vesting-időtartam közvetlenül az exit esemény előtt már letelt volna, így az adott alapító vagy munkavállaló a teljesen megszerzett részesedéssel vehet részt az exit-ben.

Mi van, ha időközben az adott személy távozik a cégtől?

Könnyen előfordulhat, hogy az adott alapító vagy munkavállaló a vesting-időtartam alatt távozik a cégtől. Ilyenkor a távozó személy a vestinggel még nem érintett részesedést természetesen nem kapja meg, a vesting alapján pedig már megszerzett részesedést a társaság vagy a többi alapító rendszerint szintén elveszik. Ez utóbbi azért indokolt, mert a társaságban továbbra is aktívan közreműködő alapítóknak és más tagoknak nem érdeke, hogy a távozó alapító vagy munkavállaló a megtartott részesedésén keresztül esetleg továbbra is beleszóljon a társaság működésébe, valamint a társaság későbbi időpontban történő exit-je során úgy részesüljön a bevételből, hogy a társaság növekedéséhez már nem járult hozzá. Azt, hogy a távozó személy ilyenkor mire tarthat igényt, legtöbbször attól függ, hogy a távozásra milyen okból került sor. A vesting struktúrák gyakran tartalmaznak „bad leaver” és „good leaver” klauzulákat.

A „bad leaver” eseteket rendszerint kimerítően szabályozza az adott szerződés. Ha a távozó alapító vagy munkavállaló például a társaságnak szándékosan kárt okoz, a társaság gazdasági érdekeit sérti, vagy a nem megfelelő magatartása vagy szakmai képességei miatt nem segíti elő a társaság működését, akkor „bad leaver”-nek fog minősülni. Ilyen esetben a társaság vagy a többi alapító mintegy szankciós jelleggel jelképes összegért (jellemzően 1.000,- Ft összegű vételáron) vásárolhatja meg a távozó személy vestinggel érintett részesedését. Ha az alapító úgy hagyja el a társaságot, hogy nem minősül „bad leaver”-nek – például közös megegyezéssel távozik, vagy tartós betegség miatt munkaképtelen –, akkor „good leaver”-nek fog minősülni, amely esetben a vestinggel érintett részesedéséért az üzletrész tényleges piaci ára illeti meg, amelynek kiszámítására több különböző formula is használatos. Azt, hogy az adott távozó személy „good leaver”-nek, vagy pedig „bad leaver”-nek minősül, általában az ügyvezetés vagy a taggyűlés jogosult megállapítani.

Hogyan történik a munkavállalók számára az ESOP-ba tartozó üzletrészek elkülönítése? A munkavállalók tényleg részesedést szereznek a cégben?

Az „elkülönítés” a gyakorlatban főszabály szerint azt jelenti, hogy az ESOP-ba tartozó részesedések korlátolt felelősségű társaság esetén a társaság saját üzletrészei, részvénytársaság esetén pedig saját részvényei, amelyeket a társaság ruház át a vesting leteltével az adott munkavállalóra.

Fontos azonban, hogy a saját üzletrész vagy részvény megszerzésének feltétele, hogy a társaságnál az osztalékfizetés feltételei fennálljanak. Könnyen belátható, hogy a frissen alapított társaságok és a profitot gyakran évekig nem termelő startup-ok a legtöbbször nincsenek abban a helyzetben, hogy osztalékot fizethessenek, és ezáltal nem szerezhetik meg a saját üzletrészüket vagy részvényüket. Ezt a problémát a magyar jogban úgy szokták áthidalni, hogy a társaság valamely tagja (pl. az alapítók valamelyike vagy minden alapító közösen) a saját részesedéséből különíti el az ESOP-ba tartozó részesedéseket, és kötelezettséget vállal, hogy az ESOP-ba tartozó részesedésekkel kapcsolatban nem gyakorolja az őt egyébként megillető jogokat, pl. szavazati jogot vagy osztalékhoz való jogot, valamint az ESOP-ban lévő részesedéseket pedig kellő időben a megfelelő munkavállalóra átruházza.

Mivel az ESOP struktúra kialakításával a társaság tagjai nem akarják kiengedni a valós irányítást a kezükből, az ESOP-ból megszerzett részesedések általában nem biztosítanak szavazati jogot a tulajdonosának és az így megszerzett részesedések is korlátozottan ruházhatók át, pl. csak más munkavállalónak vagy a menedzsmentnek adhatók el. Az irányítás megtartásának további módja, hogy az ESOP-ban lévő részesedéseket csak közvetlenül az exit előtt ruházzák át a munkavállalókra. Így az exit-ből befolyó összegből a munkavállalók is részesülnek, a társaság irányításába azonban nem tudtak beleszólni.

Az ilyen startupokból lesznek az unikornisok

UNIKORNIS RADARUNK BEJELZETT!

Az euróövezet után Magyarországon indult elsőként a nemzetközi befektetési platform, aMI a nem lekötött forintjainkra is TISZTESSÉGES kamatot fizet. ITT A LIGHTYEAR.

Martin Sokk és Mihkel Aamer, a Lightyear két alapítója korábban a Wise (Transferwise) termékfejlesztési részlegét vezette, ahol nagy hangsúlyt fektettek arra, hogyan használják fel a technológia adta lehetőségeket a pénzügyi tranzakciók költségcsökkentésére. Otthagyva a céget úgy döntöttek, hogy saját startup-építésbe kezdenek, amibe még maga a Wise alapítója is beszállt.

Emberek százmilliói élnek szerte Európában, de senki sem épített igazán jó applikációt a globális befektetési piacok elérésére. Mindketten már több mint 10 éve foglalkozunk a saját befektetéseinkkel, és nincsenek jó megoldások.

Vannak kezdetleges szolgáltatások, amelyek Európa egyes részein működnek, és persze vannak a szokásos, nagyon drága szolgáltatások, mint például a helyi piacokon működő banki termékek, amelyek nem rendelkeznek széles hozzáféréssel a globális befektetési piacokhoz, nincs igazán fejlett technológiájuk, nem jó a felhasználói élményük, és nincsenek jó alkalmazásaik.

Már kínosnak éreztük, hogy Európában nincs igazán jól használható befektetési platform, ezért úgy döntöttünk, hogy létrehozunk egyet.

Körülbelül két évvel ezelőtt kezdtük el építeni a Lightyeart. Másfél évvel ezelőtt kezdtük az Egyesült Királyságban, majd hozzáférést szereztünk az euróövezetben működő összes piachoz. Mindössze három hete pedig elindultunk Magyarországon is, ami hatalmas sikert aratott. Minden alkalommal, amikor piacra lépünk, úgy tűnik, az emberek örülnek nekünk, mert szeretnének hozzáférni egy igazán jó költségalaphoz. Szóval ez egy szuper élmény volt eddig!” – mondja Martin Sokk.

Mit gondolsz az elmúlt években volt jelentős változás a befektetési trendek tekintetében?

Ó, igen, abszolút! Több ilyen is volt már a világban. Például 10 évvel ezelőtt (főleg Amerikában) az emberek a banktól olyan online platformokhoz pártoltak át, mint a Scottrade, majd a jutalék mentes platformokat kezdték el preferálni. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy az emberek költséghatékonyabb, könnyebben hozzáférhető platformokat és oldalakat választottak Európában ezek a változások sok szempontból nem történtek meg, hiszen az európai emberek túlnyomó többsége még mindig bankokat használ. Ezek a drága szolgáltatások nem igazán működnek az átlagembereknél, akik amúgy szeretnének befektetni. Míg az Egyesült Államokban nagyjából az emberek fele rendelkezik valamilyen tőzsdei befektetéssel, addig ez Európában nagyjából 15% mindössze, ami elég szomorú. Ez a hatalmas különbség az egyik indikátora annak, hogy miért építkezünk pont itt Európában.

Őszintén hiszem, hogy mindenkinek pénzügyileg függetlenné kell válnia, hogy ne mástól, például a kormánytól várják, hogy gondoskodjon róluk, hanem el kell kezdeniük az öngondoskodást. Mindenkinek korán kell elkezdenie befektetni és hatékonyan felépíteni a saját vagyonát. Természetesen nem arra gondolok, hogy minden egyes nap részvényekkel kell foglalkozni, de egy tágabb értelembe vett befektetési, azaz alacsony kockázatú, diverzifikált eszközöket vásárolva igazán hatékony, hosszú távú növekedést lehet elérni.

Az elmúlt pár évben Európában azt láttuk, hogy ténylegesen Amerika diktálja a tempót. Hirtelent elindult egy befektetési hullám és mindenki tőzsdézni akar, ami szerintem nagyon klassz volt. Európában az emberek ráébredtek, hogy szeretnének könnyedén hozzáférni a részvénypiachoz. Szeretnének hatékonyan befektetni, de akiket mi megkérdeztünk, azt mondták:

Tudom, hogy ezt kéne csinálnom, de nem tudom, hogyan. A gondolkodásmód azóta megváltozott és ma már ott tartunk, hogy nem a befektetés a kérdés, hanem annak tudatos és okos módja. Egész pontosan két szakaszra bonthatjuk a felhasználói érettséget:

Tudod-e, hogy érdemes befektetni és hogyan érdemes befektetni? Ma Európában senki sem tanítja meg azt, hogyan gondolkodj a pénzről. Iskolába jársz, a pénzeddel és a befektetéseiddel mégsem tudsz bánni, mert kimarad az oktatásból. Szükség van edukáció!

Van-e lehetőséged befektetni? És itt az infrastruktúrán van a hangsúly. Olyan megoldások kellenek, amelyek által bárki könnyedén hozzáférhet a globális részvény-piachoz.

A Lightyear-nél mi nem pusztán a technológiai támogatást adjuk, de megpróbálunk minden információt megadni és megértetni a felhasználókkal, hogyan érdemes befektetni és jó döntéseket hozni.

Milyen előnyötök származik abból, hogy a Transferwise-nál dolgoztatok?

Nagyon tudatosan foglalkoztunk azzal, hogy kik, és milyen módon érkeznek a csapatba. Nem csak Mihkel és én, de jelenlegi cégünk 40%-a Transferwise-tól vagy mai nevén Wise-tól érkezett. Vannak köztük olyanok, akik a Revolut-ot építették és olyanok is, akik a Robinhood-on dolgoztak. De ezen kívül sok más igazán sikeres startuptól is jöttek hozzánk csapattagok. A tudatosság és a szerencse egyaránt közrejátszott, hogy azokkal az emberekkel dolgozhatunk, akik látták hogyan kell egy FinTech vállalatot felskálázni, és tűpontosan tudják a feladataikat.

The content below was originally paywalled.

Rendkívül fontos megérteni, hogy Európa nem egyetlen ország/piac. Az emberek különböző nyelveken beszélnek, és eltérően viselkednek. Különböző szabályozások, különböző pénznemek és különböző tőzsdék léteznek. Ostobaság lenne azt mondani, hogy én egyedül pontosan tudom mi működik az ennyire különböző piacokon. Olyan emberekre van szükség, akik rendelkeznek ezen a téren tapasztalattal, és megértik, mi kell egy olyan termék felépítéséhez, amely nagyon különböző piacokon is képes stabilan működni. Ismerni kell a helyi szokásokat, a problémákat és az ezzel kapcsolatos aggodalmakat is. A mi csapatunkban nagyon magas a tapasztalati érték, vezetői és pénzügyi téren egyaránt. Ha gyors döntéseket kell hozni szükség van olyan emberekre, akikben megbízol, mert a területükön szinte látják a jövőt, látják, hogy mi fog történni. Nem csak tudják, de ténylegesen végre is hajtják az adott feladatot.

A cég számára a stabil alapok adnak lehetőséget arra, hogy gyorsan haladjunk és különböző piacokon új funkciókat tudjunk kiépíteni. Többek közt ez az oka annak, hogy kevesebb mint két év alatt 22 piacra jutottunk el. Először mindig az MVP-t dobjuk piacra. Valami olyat akarunk építeni, amiről tudjuk, hogy van hozzáadott értéke mégis nagyon kevés funkcióval van ellátva.

MVP esetén mi a legalapvetőbb dolgokat készítettük el ahhoz, hogy a felhasználó képes legyen befektetni. Ilyenkor a felhasználók visszajönnek, és azt mondják: „Elég fapados, mintha alig lenne benne funkció”

Viszont így nagyon gyorsan meg tudjuk mutatni a potenciális felhasználóknak az irányt. Kevés funkcióval ugyan, de piacra megyünk, amint lehet. A vásárlóink pedig küldik nekünk a visszajelzéseket, “Hé, erre és erre van szükségünk!” Miután elindultunk az Egyesült Királyságból, azon gondolkodtunk, hogy melyik új piacon tegyük próbára a terméket. Végül az első felhasználóinkra hallgattunk, akik különböző funkciókat kértek, amiket mi két hét leforgása alatt be tudtunk építeni az applikációba. A brit felhasználóink gyorsan szerettek volna pénzt küldeni az alkalmazásba a UK Open-en keresztül, ami egy nagyon kiemelkedő open banking szolgáltatás. Észt felhasználóink például azt mondták, hogy szükségük van üzleti számlákra, mert a részvényekbe általában üzleti számlákon keresztül fektetnek be. Magyarországon például a kedvezményes adózás és a TBSZ (Tartós betéti számla) élvez prioritást. Nekünk pedig pontosan az ilyen dolgok számítanak.

Nem vagyok jós, nem tudom és nem is szeretném megmondani mire van szüksége a különböző embereknek és piacoknak. Az ügyfelek mellett szeretnék lenni, és azt adni, amit kérnek tőlünk.

Tudnál mesélni kicsit arról a versenyelőnyről, amellyel a Lightyear rendelkezik a befektetési appok piacán?

Valójában nem egy tőzsdei alkalmazás felépítésére koncentrálunk, hanem egy olyan befektetési alkalmazás kialakítása a célunk, ahol a felhasználók hosszú távon tervezhetnek velünk. Nem jönnek, mennek, tesznek be egy kis pénzt aztán elvándorolnak, hanem esetenként több tíz éves kapcsolatot építenek ki velünk. A Lightyear tehát arra összpontosít, hogy hosszú távú kapcsolatokat építsen ki a felhasználóival. Jelenleg 13 különböző országban felelünk meg teljes mértékben a helyi szabályozásoknak, így sok időt töltöttünk azzal, hogy valóban jó szabályozási fedezettel rendelkezzünk, ami sok tekintetben az ügyfelek bizalmát kiérdemelte. De nagyon fontos szem előtt tartani, hogy nem az a cél, hogy minden fillért kisajtoljunk az ügyfélből. Sokkal inkább a transzparens kapcsolat kiépítésében hiszünk. Áraink hihetetlenül egyszerűek és pontosan el is magyarázzuk azt, hogy mikor miért kell fizetni. Az elmúlt két évben összesen 35 millió dollár befektetést szereztünk, így most elég sok időnk van arra, hogy igazán jó termékeket készítsünk, és kisimítsuk a ráncokat. Az első körben Taavet Hinrikus, a Wise alapítója, a másodikban pedig Jaan Tallinn, a Skype alapítója szállt be hozzánk.

Mindketten nemzetközi technológiai megoldásokat alakítottak ki. Tudásuk és tapasztalatuk rendkívül hasznos számunkra. A második körben a MOSAIC Ventures szállt be, akik hasonló korai szakaszban működő startupokkal dolgoznak a világ minden pontjáról, hogy igazán nagy termékekké alakítsák őket. Az utolsó körben pedig Richard Branson és a Lightspeed Ventures szállt be hozzánk. Richard Branson arról híres, hogy mindig olyan globális termékeket hoz létre, amik sokkal előrébb járnak, mint mindenki más. A Lightspeed Ventures pedig már több mint 500 cégbe fektettek be, hatalmas tapasztalattal rendelkeznek, ami az egész világra kiterjed.

Most a feladatunk az, hogy egy jó terméket építsünk és megteremtsük a bizalmat az adott országokban úgy, hogy fáradtságot nem kímélve országonként haladunk, és igyekszünk megérteni, mi fontos az ügyfelek számára az adott területen. A sarkcsillagunkon tartjuk a szemünket, azaz, hogy egy jó befektetési megoldást építsünk!

Mi okozza a legnagyobb kihívást számotokra?

Senki sem csinálta még meg ezt rendesen a világon! Amikor az USA-ból indulsz, egy nagy piacod van, vonzó lehet oda menni, de Európában így még senki sem lett sikeres eddig. Nagyon kemény kihívás számunkra, hogy 22 piacra fókuszálunk, és csak 40 emberünk van, miközben a lehető legjobb terméket szeretnénk kiépíteni. Az európai piac kihívás, de ez az egyetlen mód, mert ha nem így teszünk, akkor egy országban ragadunk. Látjuk, hogy ez megtörtént már másokkal is. Gyakran az amerikai alapú termékek nem jönnek be Európába, mert, mint például a Robin Hood-nak, egyszerűen nem sikerül. Nem értik meg a helyi piacot és a terméküket csak egy országra építik. Tehát az amerikai termékeknek sokszor fogalmuk sincs más pénznemek működéséről.

Ha Európába jössz, akkor valamilyen módon át kell váltanod az eurót, a forintot vagy a fontot, de a helyi szabályozások, adószámlák és azok a speciális igények, amelyek nem szerepelnek az alaptermékben a piacra lépésnél bizony elengedhetetlenek. Ebből a szempontból, mi egy nagyon széles megközelítést alkalmazunk a különböző piacokon és országokban, de hisszük, hogy ez nagyon sok előnnyel jár egy sokszínű termék vagy emberek diverzifikált csoportja miatt. Ugyanis az emberek minden egyes országban különbözőek, de az is eltérő, ahogyan befektetnek. Például a feleségem hosszú távra és passzívan szeretne befektetni, én inkább rizikós befektetésekre szánom magam és rövid távon. Mind különböző módokon fektetünk be, így a terméknek is alkalmazkodnia kell ezekhez az igényekhez. Bár a csapat élete kissé nehezebb lesz, de végül a legjobb terméket fogjuk létrehozni.

Tekintettel a széttagolt európai piac jelentős kihívásaira és az ezekkel járó sokféle követelményre, milyen terveid vannak a vállalkozás terjeszkedésére ezen a régión túljutva?

Nincs tervünk Európán kívüli terjeszkedésre.

Az európai piac hatalmas. Azt szeretnénk elérni, hogy a jelenlegi befektetési arány 15%-ról (a lakosság 15%-a fektetett már be részvénybe) felmenjen 50%-ra. Szeretnénk az embereket befektetésre ösztönözni. Az ambíciónk az, hogy megoldjuk a technológiai problémákat Európában. Lehet, hogy a jövőben elkezdhetünk gondolkodni más területeken is, de most még itt van feladatunk. Nem szabad csak úgy elindítani a terméket egy véletlenszerű piacon. Nagyon jól kell ismerni azt a piacot, és ha nincs meg annak megértése, akkor nem leszünk sikeresek benne.

A Lightyear már rengeteg új funkcióval gazdagodott a piacra dobása óta. Elmesélnéd nekünk, hogy mi alapján választjátok és tervezitek be ezeket a fejlesztéseket?

Valóban rengeteg változtatást hajtottunk végre az appon. Egy olyan termékkel kezdtük, amely csak az Egyesült Királyság ügyfeleinek szólt, és csak az amerikai részvényeket tartalmazta. Az elején nem voltak ETF-ek, európai részvények sem voltak elérhetőek az alkalmazásban, nem voltak háttéradatok. Gyakorlatilag csak egy nagyon alapvető alkalmazásunk volt. Azonban az elején néhány dolgot jól csináltunk, és megértettük, hogy nem csak egy piacon kell építkeznünk. Ezért bevezettük a többdevizás szolgáltatást, amely azt jelenti, hogy az első naptól kezdve mindenki hozzáférést kapott a brit font, az amerikai dollár és az euró számlához.

Ami nagyon fontos, hogy ezek nemcsak közös számlák, hanem tényleges, valódi számlák. Az ügyfelek saját nevükre kapnak számlaszámot, ahová pénzt lehet küldeni.

Ez a sarokköve annak, hogy más piacokra is terjeszkedjünk, hiszen szükség van a különböző valutákra, mivel Európában mindenki más devizát használ. Mindenki az Egyesült Államokban akarja befektetni portfóliójának egy részét, de senkinek sincs dollárja, ezért először arra van szüksége. Ez egyfajta keret és technikai akadály. Az app-unk valójában erre a felépítésre szolgál. Így vásárolhatsz amerikai részvényeket, amikor az Egyesült Királyságban vagy, a többpénznemű funkcióval. De ettől a ponttól kezdve sokféle fizetési módszert adtunk hozzá.

„Megnyomok egy gombot és látom, hogy Elon Musk vagy a CFO-juk elmondja, hogyan teljesít a cég.”

Van nyitott banki fizetési lehetőség, különböző kártyás fizetések, különböző helyi fizetések, például az iDEAL Hollandiában stb. Minden vállalat adatokkal rendelkezik arról, hogy hogyan termel bevételt, nyereséges-e vagy veszteséges. Van egy befektetői elemző nézet is, ami azt nézi, hogyan termelünk profitot, pluszban vagyunk-e vagy sem. Nemrég igazán menő dolgot adtunk hozzá, amivel megnézheted a cég negyedéves bevételeit, sőt minden vállalatról felvétel készül, amelyben meghallgatod, mit tervez a cég. Például megnyitom az app-on belül a Tesla-t, megnyomok egy gombot és látom, hogy Elon Musk vagy a CFO-juk elmondja, hogyan teljesít a cég most.

Lássuk be, ez nagyon menő, mert így tényleg úgy érezhetem, hogy tulajdonosa vagyok a cégnek. Gondolj bele, hogy száz eurót vagy száz dollárt teszel a Tesla-ba. Nem csak részvényt veszel, de már tulajdonosa is vagy a cégnek. Részt vehetsz a döntéshozásban, láthatod hogyan gondolkodnak ezek a vállalatok és jól döntenek-e vagy sem. Sőt, lehetőséget adunk Neked arra is, hogy szavazz erről. Tehát ha a cégek például évente küldenek ki olyan kérdőíveket, hogy tartanunk kell-e az adott vezetőséget, változtassunk-e bizonyos stratégiákon és hasonlókon, mi küldünk Neked egy e-mailt és Te, mint részvényes szavazhatsz ahogyan a többi részvényes

Először az amerikai piacot indítottuk el, de hamar bevezettük az európai tőzsdéket is, mint például a londoni tőzsdét, a német tőzsdét, a holland tőzsdét. Úgy tűnik, hogy az emberek Európában először a helyi piacokba fektetnek be, majd az amerikai piacokra. Az angolok például a londoni tőzsdébe, majd Amerikába fektetnek be, a németek ugyanígy tesznek. És minden piac viselkedése nagyjából hasonló. Még a kisebb piacokon is látható ez a trend. Hozzáadunk helyi piacokat, hogy az emberek azokba tudjanak befektetni, amelyeket valóban ismernek, mert a mindennapjaikban találkoznak velük. Ezután pedig vásárolhatnak részvényt a jelentősebb amerikai piacokról is. Amikor láttuk az infláció emelkedését, a világ minden egyes országának központi bankjai azon gondolkodtak, hogy hogyan lehetne kezelni ezt az inflációt. Valójában emelték az alapkamatot.

Az alapkamat emelkedése egy nagyon furcsa helyzet. Eddig leginkább Európában voltak negatív kamatlábak, ami azt jelenti, hogy az európaiak valójában nem keresnek pénzt, ha pénzt tartanak a számlájukon. Most abban a helyzetben vagyunk, hogy a központi bankok valójában fizetnek kamatot, ha te pénzt tartasz egy banki számlán, de a bankok nem adják oda Neked. Azt láttuk, hogy senki, egyetlen bank sem mozdul ebben a helyzetben. Mindenki még mindig 0,01% -ot vagy semmit sem kap a számlájára. Úgy döntöttünk, hogy ez lehetne egy nagyon jó módja annak, hogy segítsük az embereket pénzügyi sikerhez juttatni, Mi a nem lekötött forintokra is fizetünk kamatot. Létrehoztunk egy terméket, ami nagyon egyszerű. Megnézzük, hogy mi az Európai Központi Bank kamata vagy az Egyesült Királyság vagy az USA vagy a Magyar Központi Bank kamata. Az a pénz, amit megkapunk, a díjainkból levonjuk, és minden mást visszaadunk az ügyfélnek.

A termékünk úgy működik, hogy ha az aktuális USA Központi Bank kamata 4,75% jelenleg, mi 0,75% -ot veszünk le díjként, és azonnal adunk neked 4% -ot. Jelenleg Magyarországon a Központi Bank kamata jelenleg 13%. Mi 0,75% -os díjat számolunk fel, és 12,25% kamatot fizetünk az ügyfélnek. Ebben az értelemben a pénzed, a készpénz oldalon is pénzt kereshet. Ha pedig befektetsz, akkor a globális tőzsdei kockázatoknak lesz a pénzed kitéve, így ott további nyereséget termelhet.

Úgy tűnik, hogy minden egyes európai országban a bankok valahogy lemaradtak. Nem igazán érdekli őket, hiszen így is sok pénzt keresnek maguknak. De az ügyfél szempontjából, a legtöbb ember számára ez rossz helyzet, mivel a központi banki kamat valójában emeli a lakáshitelt, vagyis több pénzt kell visszafizetniük.

Fénysebességgel haladtok a céljaitok felé. Milyen KPI-ok mentén haladtok?

Sok számmal foglalkozunk, de van egy szám, amelyre a legnagyobb hangsúlyt helyezzük, ez pedig az ügyfelek kezében lévő vagyon összege. Ez annyit jelent, hogy mennyire bíznak meg bennünk az ügyfelek, azaz, mennyi értéket bíznak az app-ra. Az érték például készpénz vagy részvények, vagy bármi más hasonló. Ez a legértékesebb számunkra, mert ez a KPI egyfajta win-win helyzet mind az ügyfél, mind pedig számunkra, mert a pénzszerzés módja az, hogy az ügyfelek több értéket bíznak ránk.

Ha több részvényt birtokolnak a platformunkon, akkor több pénz mozog a rendszerben és így mi is többet keresünk. Azon nem igazán nyerünk, ha a felhasználók csak 1-1 gyors trade-et csinálnak. De ha jobb terméket építünk és az ügyfeleink sikeresek, akkor portfólióik növekednek, több pénzt hoznak a platformra, amiből nekünk is nagyobb lesz a profitunk.

Mi az eddigi legnagyobb sikeretek és mit tanultatok belőle?

Azt gondolom, hogy a legnagyobb siker az volt, hogy 1) valami olyat építettünk, amit a vásárlók igazán értékelnek és 2) most bejutottunk a piacra.

Minden alkalommal egy kicsit félve álltunk neki, hogy túl korai-e a piacra lépés vagy van-e elég jó termékünk, de eddig mindig nagyon jó eredményeket értünk el. És amikor képes vagy azonnal reagálni a vásárlókra, az tesz minket sikeressé. Megtanultuk azt is, hogy nem ismerünk minden elemet vagy hogy mit kellene építeni, de amikor valóban odafigyelsz a vásárlókra, akkor tudni fogod. Például, két hete volt a negyedéves tervezésünk. Nálunk ma már minden terv mögött vásárlói visszajelzés áll. Így teljes képet kapunk, hogy mik azok az elemek, amiket tovább kell építenünk, és hogy miért. Ez a titka annak is, hogy hogyan tudunk versenyelőnyt szerezni és folyamatosan megújítani a termékünket.

Megosztanád velünk a piac kiválasztási folyamatot és az idővonal előkészítésének gondolatmenetét?

Először az Egyesült Királyságot választottuk, mert az egy olyan piac, amelyet jól ismerünk és erős pénzügyi szektora van, plusz a cég is ide van bejegyezve. Ezután bevezettük az euró valutát, és hozzáférést szereztünk minden olyan piachoz, amely az euróövezetben működik. Azonban innen már bonyolultabb más piacokra terjeszkedni. Például, hogyan lehet hozzáférést szerezni jó átváltási árfolyamokhoz, a magyar forinthoz, dán koronához, svéd koronához, és így tovább?

Azt láttuk, hogy Magyarország számos szempontból megfelelt nekünk. Hozzáférést szereztünk a magyar forinthoz, nagyon jó kamatot tudtunk fizetni, viszonylag jól értettük a piacot, azt is, amit az emberek akarnak, és ez egy nagyon jó biztos alapot adott.

Tehát Magyarország gyakorlatilag a második lépés az euróövezeten kívüli piacok felé, és most azon gondolkodunk, hogy mi legyen a következő piac, ahol hasonlóan nagy sikereket érhetünk el, mint Magyarországon.

Milyen tanácsot adnál az induló vállalkozóknak, akik belépnének az iparágba?

Azt gondolom, hogy ez kicsit függ attól, hogy éppen mit csinálsz, de van néhány dolog, amit érdemes szem előtt tartani. Ami valószínűleg mindenre igaz – ahogy már beszéltünk róla – azaz, hogy meg kell tanulni kommunikálni a vásárlókkal. Ez egy elég nehéz készség, amit el kell sajátítani, de meg kell tanulni és megérteni, és mérhetővé kell tenni, hogy mi ésszerű és mi nem. A második dolog az, hogy képesnek kell lenni tanulni a szakterületről, amelyben dolgozol.

Az egyik kiváló mentorom egyszer azt mondta, hogy ahhoz, hogy a dobozon kívül gondolkodj, tényleg meg kell érteni mi van a dobozban. Ha nincs részletes megértésed arról, hogy mi történik a dobozban, akkor az, amit a dobozon kívül gondolsz, csak véletlen találgatás lehet. Így az ötleted vagy működik, vagy nem. De ha megérted, hogy mi működik a dobozon belül, akkor már tovább léphetsz és jelentősen javíthatod azt. Így a helyes irányba haladhatsz, mert megérted, hogy mit akarnak a felhasználóid, mire van igényük és hol termel nekik értéket a terméked. És jegyezd meg, hogy senki sem tud mindent elsőre. Szerintem minden vállalkozó feladata az, hogy napról napra tanuljon és egyre jobb legyen.

Talán a harmadik dolgot, amit kiemelnék, azaz, hogy a vállalatod csak annyira jó, mint az emberek benne. Az a képességed, hogy olyan csapatot építs, amely összhangban van az értékeiddel, szakértői a területen, és nagyon szeretnek együtt dolgozni, elengedhetetlen. Például én nagyon szeretek okos embereket alkalmazni és elég nagy szabadkezet adni nekik.

A 2016-ban alapított Talk-A-Bot ügyvezetőjével, Deliága Ákossal készített interjút a Growth Magazin.

A 2016-ban alapított Talk-A-Bot ügyvezetőjével, Deliága Ákossal készített interjút a Growth Magazin. Ha szeretnéd tudni, hogyan küzdenek a gyermekmunka visszaszorításával vagy azzal, hogy az indiai gyárakban, ahol a munkások nagy része írástudatlan, hogyan tudnak segíteni tökéletesíteni a belső kommunikációs folyamatokat, akkor mindenképpen olvasd vagy hallgasd meg Ákossal készített interjúnkat. Tanulságos történet arról, hogyan indítsd el a céget és szerződj le az első ügyfelekkel anélkül, hogy egyetlen sor kódot írtál volna.

Kinek a fejéből pattant ki a Talk-A-Bot története és mi az alapítás mögött rejlő sztori?

Közel egy évtizedet töltöttem multinacionális környezetben. Amikor beléptem, az volt a tervem, hogy 10 évig dolgozom ott, majd saját céget alapítok. Így 4 évet töltöttem Magyarországon, majd két évet Szingapúrban, Délkelet-Ázsiában. Amikor hazajöttem, már nem terveztem, hogy a magyar piacon dolgozom, és elkezdtem a CEU-n az MBA-t. Ott találkoztam Kajdi Gerivel, aki a társalapítóm lett. Be kell vallanom, hogy Geri a legelején rendkívül unszimpatikus volt számomra, és nagyon kellemetlen személyiségnek tartottam. Az első hat hónapban kifejezetten kerültem a társaságát. Aztán, ahogy jobban megismertem, kezdtem megkedvelni. Volt néhány közös tanulmányi projektünk, majd az utolsó trimeszterben az entrepreneurship kurzuson kifejezetten kerestük egymás társaságát. Szintén ekkor a CEU-hoz kapcsolódóan tanulmányi kirándulást tettünk New Yorkba, ahol az első nap délutánján az utolsó előadást a NASDAQ digitális marketing igazgatója tartotta. Előadásában kifejtette, hogy a Snapchaten, Instagramon és más közösségi platformokon kell kommunikálni, mert ott tudják elérni a fiatalokat. Az óra végén feltettem a kezem, és megkérdeztem, hogy akarnak-e chatbotot? A válasz az volt, hogy „Persze, ez lesz a következő a listájukon”.

Ez volt a mi pillanatunk, és tudtuk, hogy meg kell valósítanunk az ötletünket. Így a bemutató után odamentem hozzá, hogy van egy ilyen cégünk; persze ebben volt némi költői túlzás, mert a háttérben még semmi sem volt igazán.

The content below was originally paywalled.

Hatalmas lendületet kaptunk ettől a lehetőségtől; a történetünk onnantól kezdve meg sem állt, bár a NASDAQ végül nem lett az ügyfelünk. Ezután leadtuk a házi feladatot, bemutattuk az első éves üzleti tervet, és azóta mi vagyunk az egyetlen olyan vállalat, amely ténylegesen megalakult. Ez 2016 tavaszán volt, majd augusztusban megszereztük az első ügyfelünket. Ekkor még csak egy víziót adtunk el az ügyfélnek, egyetlen sor kódot sem. Tehát az első szerződés aláírása előtti napon hivatalosan is megalakult a cég. A prototípust pedig három hónap alatt szállítottuk le. Bootstrappelésből induló startup voltunk, és két éven keresztül külső finanszírozás nélkül, kizárólag az ügyfelekből származó bevételeken keresztül növekedtünk.

Ki volt az első ügyfeletek?

Az Árkád Budapest Bevásárlóközpont volt. Nem egy terméket adtunk el nekik, hanem egy víziót. Azt adtuk el a marketingvezetőnek, hogy ha belevág ebbe, akkor nagyon menő lesz a vállalaton belül, és innovatív embernek fogják tartani. Az első 10 ügyfelünk hasonló metódussal vásárolt nálunk.

Mikor éreztétek azt először, hogy szükségetek van befektetésre?

Másfél évvel az indulás után hoztuk meg ezt a döntést. Az első két és fél évben egy fillért sem vettünk ki a cégből. Beletettük a munkánkat, és elég jól ment a szekér. Amit bevételként megkerestünk, azt az alkalmazottakba, a termékbe és a marketingbe fektettük. Majd egyre több új fejlesztést kellett eladnunk, és folyamatosan fejlesztettünk, de ez egyre költségesebb lett. Akkoriban egy 10-20 fős csapat állt mögöttünk, és olyan operatív cash flow hiányt görgettünk magunk előtt, amire volt ügyfelszerződés, de 3-4 hónapra előre finanszírozni kellett a céget. Ezt egy idő után nem tudtuk kezelni, és láttuk, hogy ez a növekedésünk gátja. Így ez volt az a pont, amikor elkezdtünk befektetőt keresni.

Ki volt akkor az első befektetőtök?

A Techstars. Miután a Messenger bejelentette, hogy megnyitja kapuit a chatbotok előtt, sanszos volt, hogy a WhatsApp, a Viber és más csevegőplatformok is követni fogják, hiszen ők sem akartak kimaradni ebből. Így hát elkezdtük megkeresni az összes chatplatformot. A Viber esetében például egy PR-cikkből tudtam meg, hogy ki a regionális vezető. Ezután leültem az e-mail postaládám elé, tizenöt különböző módon próbáltam kitalálni a címzettet, de egyik sem működött. Viszont ráleltem az illetőre Facebook Messengeren. Miután ráírtam kiderült, hogy a következő héten Magyarországra utazik, és találkoztunk. Elmondta, hogy novemberben megjelenik a chatbot platformjuk, így az első kilenc cég között voltunk, akik chatbotot indítottak a Viberen. Két héttel a találkozásunk után pedig lehetőségem volt találkozni Michael Shmilov-val is, a Viber egyik alapítójával Belgrádban, majd a Viber tulajdonosa, a Rakuten elindította a Techstars akcelerátort – ekkor jelentkeztünk. Ennek a kapcsolatnak köszönhetően beválasztottak minket abba a 10 cégbe, akiket a Techstars akcelerált. Valójában mi voltunk az első magyar cég, amely bekerült ebbe a programba. Onnantól kezdve egy kicsit könnyebb dolgunk volt.

A Techstars-nál milyen tapasztalatokat gyűjtöttetek?

2018 elején kerültünk be a programba és nekem ekkor született meg az első kisfiam. A feleségemmel akkor megbeszéltük, hogy a 3 hónapos gyerekkel 4 hónapra Szingapúrba kiköltözünk azért, hogy részt tudjak venni a Techstars programjába. Az alapító társaim itthon vitték a magyar operációt, és szállították a projekteket. Én pedig kaptam három hónapot arra, hogy átgondoljuk az üzleti modellt, a termékstratégiát, hogy miből tudunk igazán nagyra nőni. Nagyjából a cégek kétharmada pivotál a Techstars után, mi is így tettünk. Úgyhogy egy új termékkel jöttünk ki a végén a projektből.

Mi a különbség a ti terméketek és a konkurenseitek között?

A Talk-A-Bot alapvetően egy nagyvállalati chatbot szolgáltató, leginkább ügyfélkapcsolattal és -szolgálattal összefüggő feladatokat automatizálunk. Ez globálisan is elég szépen nő. Az utóbbi fél évben a ChatGPT-nek köszönhetően ráadásul be is gyorsult. Tehát ez egy jó biznisz, de nem skálázható. Azért nem skálázható, mert ahhoz, hogy jó ügyfélszolgálati chatbotot tudjál építeni, ahhoz valamennyire integrálódni kell a cégekkel, és meg kell érteni, hogy náluk milyen tudásbázis van. Ezt a tudásbázist össze kell rakni, ki kell nyerni a cégből. Van egy nyelvi és egy iparági korlát. Ha egy olyan termékkel lépsz ki a piacra, ami sok mindenre használható, akkor úgy tűnik, mintha óriási lenne a piacod, csakhogy ilyenkor nehezebben értik az értékajánlatodat. Azóta úgy döntöttünk, hogy organikusan növünk Magyarországról és ahova visznek az ügyfeleink arra mozdulunk mi is. Azt gondolom, hogy ebben a régióban mi piacvezetők és piacépítők vagyunk, mind szemléletben, árbevételben, létszámban, ügyfélszámban, vagyis minden szempontból kategóriavezetők.

A Techstars alatt találtuk ki a régióban elsőként, hogy cégen belüli kommunikációs csatornát is építünk, ami a vállalatok belső kommunikációját automatizálja, elsősorban a fizikai dolgozók számára. Azoknál a gyártócégeknél ugyanis, ahol a dolgozók 70-80-90%-a szalag mellett dolgozik, nehéz munkaerő-megtartást erősítő kommunikációt folytatni, még a legjobb HR osztályoknak is. Ilyen esetben nem működik a Slack, a Teams vagy a többi platform, nincs laptopja a fizikai munkásnak, nem látják az intranetet, ráadásul jóval egyszerűbb, könnyebben használható megoldásra van szükség, ami adott időpontban adott embernek ad releváns információt. Megalkottuk ezt a rendszert, amit CHEQ-nek neveztünk el és azóta is ez a termék a növekedésünknek motorja. A COVID alatt rájöttek a gyártó cégek, hogy az éppen nem szabadságon lévő és nem beteg kollégáikkal a gyáron belül tudnak csak beszélni, de ez nem elég rugalmas vagy gyors. Mellette arra is rájöttek, hogy nem egy céges Facebookra van szükségük, mert aki egy sok száz fős gyártó cégben dolgozik, az nem arra vágyik, hogy lájkolja meg kommentelje a főnökének a posztjait. Inkább egy egyszerűbb, chates, de mesterséges intelligenciával ellátott rendszerre van szükségük, amelyen keresztül ráadásul GDPR kompatibilis módon egyéni dokumentumok is küldhetők az érintetteknek, mint például a havi bérjegyzékük, vagy amin keresztül egyéni kérdéseket is küldhetnek.

Ordít a kérdés, hogy a ChatGPT nektek konkurensetek lesz-e?

A kérdés abszolút releváns. Őszintén szólva, amikor megláttuk, kicsit megijedtünk, hogy ez egy olyan elsöprő dolog lesz, ami kiszorítja azokat, akik megpróbálnak belépni erre a piacra, de elemezve a dolgot ma már úgy látjuk, nem eszik ilyen forrón a kását. A Techstars során találkoztam a Rakuten AI részlegének vezetőjével, aki megvizsgálta a szoftverünk architektúráját, és azt mondta, hogy az pontosan megegyezik az általuk használt IBM Watsonéval. Érdekelte, hogy mi az a know-how, amit a beviszünk a termékbe. Mert a technológiát megszerezni manapság nagyon egyszerű.

Az OpenAI technológiája is nyílt forráskódú, tehát a motor, a technológia közkincs, és bárki teljesen ingyenesen használhatja. Inkább az a kérdés, hogy milyen problémát oldunk meg a szoftverünkkel, hogyan tesszük biztonságossá, hogyan fognak megbízni bennünk az ügyfeleink. Az a tény, hogy létezik egy általános AI, amely nem gondolkodik, hanem statisztikai alapon generál valamilyen választ, anélkül, hogy bármilyen minőségbiztosítás lenne mögötte nem jelenti azt, hogy a vállalatok használni is fogják az ügyfeleiknél vagy akár az alkalmazottaiknál.

Tagja vagyok az IVSZ elnökségének, és ott folyamatosan vizsgáljuk a DESI indexet, ami a digitalizációs index. A magyar KKV-k 7%-a használ mesterséges intelligenciát, és Európában a harmadik helyen állunk hátulról nézve, ha a digitalizáció szintjét vizsgáljuk. Ezen adatok alapján nem tartok annyira attól, hogy hirtelen minden magyar KKV vagy akár nagyvállalati szektorban lévő cégnél megjelennek a ChatGPT szakemberek, akik ezt be tudják építeni a működésükbe. A cégek olyan üzleti eszközöket keresnek, amelyek üzleti eredményeket hoznak, és lehet, hogy van mögötte valami kifinomult csúcstechnológia, de egyedül nem tudják használni, főleg nem biztonságosan. Ha megnézzük, ez számunkra áldás, mert ez megnövelte a keresletet a cégvezetők esetében az AI technológiák iránt. Tehát nőtt a piacunk; nőtt a nyitottság.

Mi alapján választjátok ki a nemzetközi növekedésben, hogy melyik lesz a következő célország?

Míg a TalkABot ügyfélszolgálati botja tekintetében egy organikus növekedés mellett döntöttünk, a CHEQ belső kommunikációs megoldásunk esetében viszont egy startup-os növekedést tervezünk. A Rakuten Viber-rel és a Microsoft Teams-szel van egy integrációnk és partnerségünk, ami egyben a USP-nk is. Tehát ahol ez a két cég erős, ott nekünk már van egy előnyünk, hiszen ezekre a rendszerekre építünk. Úgy tudunk egy belső kommunikációs rendszert adni fizikai melósoknak, hogy nem kell semmit telepíteni a telefonjukra.

A Vibernek havi 1 milliárd aktív felhasználója van globálisan. Így azokba az országokba fogunk terjeszkedni, és oda fogunk fókuszálni, ahol a Vibernek 60-70% feletti a penetrációja. Ez nem egy kis piac, viszont nem a klasszikus nyugati terjeszkedést jelenti. Elértük azt a pontot, amikor már több mint száz ügyfelünk van és nem csak egy eszközt adunk nekik, hanem segítünk abban, hogy a belső kommunikációjukat, és az alkalmazotti kommunikációjukat a következő szintre emeljék. Teljes körű kampányokat adunk nekik a megvalósításhoz, és ajánlásokat adunk a felhasználás módjára vonatkozóan is.

Mi volt a legnehezebb eddig a növekedésben?

Minden centért meg kell küzdenünk. Vannak olyan cégek, akik betalálnak a tutiba és felrobbannak. Mi ezt a pontot még nem értük el. Mi centiről centire haladunk. Ezt a piacot fel kell építeni, mert van egy piaci edukáció is. Olyan szempontból is nehéz a termékünk, hogy ez nem egy vírusölő, amit majd feltelepítünk a szerverre vagy egy laptopra, és aztán öli a vírusokat és nem kell folyamatokon, szokásokon változtatni. A rendszerünk azt tűzi ki célul, hogy minden dolgozónak legyen digitális csatornája a munkahelyével. A Techstars alatt a piackutatást úgy végeztük, hogy leszerveztek nekem 3 tárgyalást Mumbaiban, ahol 3 különböző gyártó céghez mentem el. Az egyik egy autógyárnak a TIER 2-es beszállítója volt, és fém alkatrészek hőkezelésével foglalkoztak.

Ott még kasztrendszer is van, tehát ez konkrétan egy különálló kaszt, és azok az emberek írástudatlanok. Amúgy ők használnak WhatsUp-ot Indiában, és mindenkinek van most már okostelefonja ott is, ahol nincsen áram, és nincsen stabil mobilhálózat sem, aggregátorról töltik a telefonjaikat. Ők nem telefonálnak, hanem hangüzenetet küldenek el, mert a gyenge hálózat miatt az idővel átmegy.

Utána átmentem egy olyan céghez, aki éttermeknek a nagyker beszállítója. Ők az éttermek bezárását követően éjféltől hajnal 4-ig szállítják ki az alapanyagokat. Egy 150 fős szervezetet képzelj el, amit 30 különböző WhatsApp csoportból irányítottak. Németországtól Indiáig rengeteg olyan cég van, ahol WhatsApp, Viber vagy Messenger csoportokat hoznak létre és ezzel egy zajban élnek az emberek. Kapkodjuk a fejünket, hogy hány csatornán érkeznek az információk. Viszont ez egy olyan környezetben, ahol fizikai dolgozók vannak, semennyire sem hatékony. Olyan szereplők is látják az üzeneteket, akik betegek, akik már felmondtak és bárki, bármikor, bármit beírhat. Akár több ezer fős cégeket próbálnak ilyen módon vezetni. Hiszek abban, hogy ezen változtatni tudunk és hozzájárulunk a hatékonyság fokozása érdekében egy belső kommunikációs kultúraváltáshoz, de ehhez komoly edukációs is társul.

Hogy zajlik nálatok az értékesítés?

Az esetünkben első körben fel kell keltenünk az potenciális ügyfelek figyelmét a problémára, ami sokszor nem is tudatosodik bennük. Különböző konferenciákon és egyéb platformokon be kell tudnunk mutatni a példákat, hogy megértsék az ügyfelek, hogy milyen módon teszi könnyebbé a mindennapjait a termék. Minden közösségben vannak innovátorok, early adopter-ek, late majority, és lemaradók. Egy lemaradót soha nem fogunk tudni meggyőzni, ezért nagyon tudatosnak kell lenni, mert azok akik első körben az ügyfelek lehetnek, azok az innovátorok és ott a win rate nagyságrendileg 6%-os. Tehát a sales-nek 100 demót kell ahhoz megtartania, hogy abból legyen 6 fizető ügyfél. Az összes többi érdeklődőt, aki ajánlatot kér, utána folyamatosan edukálni kell, kapcsolatot tartani velük, hogy egy év múlva ügyfél legyen belőle. A felismerés és a döntés az esetek többségében nem egy hirtelen berobbanó dolog, annak ellenére, hogy a termék hat hónapon belül megtérül, hosszú távon pedig eszméletlen értéket teremthet a cégnél. Gyalorlatilag a parafatábláról alakítjuk át a belső műköldést digitálisra, jóval nagyobb eléréssel, hisz a már a fizikai dolgozók zsebében is okostelefon lapul.

Volt olyan, amikor úgy gondoltad, hogy feladod, és kiszállsz ebből az egészből?

Voltak nehézségek. Nem egy, nem kettő. Fontolgattam persze, hogy esetleg feladom. Feltettem magamnak a kérdést, hogy vajon jó piacon vagyok-e, vagy mennyi idő, mire ez beérik, amikor mondjuk a piac 50%-a már veszi a terméket. Az nagyon sokat segít hosszú távon ezeken a nehezebb időszakoknál, hogy én hiszek ebben a termékben és hiszek abban, hogy idővel, be fog érni. Mélyen hiszek abban, hogy jó dolgokat hozunk létre, és ennek hosszú távon van értéke. Nekem az is számít, hogy milyen módon üzletelünk, milyen módon tartjuk a partneri kapcsolatokat, hogy hosszú távon jó hírnevet építsünk magunknak, etikusan működjünk és ne olyan kelet-európaiasan. Összességében élvezem a munkát. Az a rossz, amikor akár finanszírozási okokból, vagy más okokból nem az üzlettel kell foglalkoznom. A fundraising egy foghúzással felérő élmény. Ilyenkor az ember hónapokig vagy akár fél éven át ezzel dolgozik, hanyagolja az üzletet. helyette term sheet-eket vagy egyéb szindikátusi dokumentumokat nézeget, ami nem túl felemelő. Úgyhogy ebbe se nyugodtam bele. A Startup Hungary kuratóriumi tagja vagyok, ahol azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy fejlesszük a startup kultúrát és ágazatot olyan módon, hogy legyenek például term sheet sablonok, hogy ne kelljen hosszan letárgyalni. A Szilícium-völgyben ez úgy néz ki, hogy három számot beleírnak ebbe és kész. Ezt minden befektető elfogadta, hogy mik a feltételek és mi az, ami korrekt. Ez elképesztő hatással van akár az üzletmenetre is, mert ezzel a metódussal nem kell az alapítóknak három hónapig a term sheet-tel foglalkoznia.

Szerinted mi a legnagyobb probléma a magyar startup ökoszisztémával? Mi az, ami miatt mondjuk nincsen unikornisunk?

Az első lépés, hogy legyen egy összefogás. Aki szeretne belépni az ökoszisztémába annak, szeretne vállalkozni, annak ne kelljen kutakodni, hogy ki kicsoda, hogy éri el, hanem egy nyitott könyv legyen az, hogy kihez kell odamenni, hogyha angyal befektetőt szeretne, vagy ha intézményi kört szeretne vagy ha pénzügyi tanácsra van szüksége stb. Ebben a Startup Hungary, akár más szervezetek elég sokat segítettek. Van egy-két jogi szabályozási dolog, amit mantraként mindig el szoktam mondani. Az egyik az, hogy maga a magyar cégformák nem felelnek meg a nemzetközi sztenderdeknek. Ez azt okozza, hogy egy külföldi befektető nem szívesen fektet a magyar cégbe. Arra vagyunk kényszerítve, hogy inkább külföldi entitásba rakják a szellemi terméket a magyar cégek, mert úgy sokkal inkább sikeresek lehetnek a nemzetközi tőkepiacon. Ez nagyon fáj nekem, mint magyar embernek, hogy a szellemi termék már alapból vagy idővel külföldre vándorol. Egy másik dolog, hogy egy angyalbefektető, aki sok cégbe fektet üzletszerűen, annak felmerülhet az a szürke zónás megoldás, hogy bújtatott hitelezéssel foglalkozzon, és uzsorakamatot adjon a cégeknek.

Ez egy szabályozatlan szürke zóna, amit a Magyar Nemzeti Bank kvázi így elfogad, hogy ez nem tartozik bele ebbe a tiltott kategóriába. Ezt szeretnénk tisztázni, jogszerűvé és átláthatóbbá tenni. A harmadik a juttatási csomag, ami egy nagyon fontos eleme a employee stock option, a dolgozói részvényopció, amik szintén nyakatekertek jogi szempontból. Egy kft-ben nem stock-ok vannak, hanem üzletrészek. Ez SZJA adózási szempontból is egy bonyolult sztori. Persze vannak ügyvédek, akik meg tudják oldani speciális módon, de miért nem lehet ez egyértelmű és könnyű? Úgyhogy azért dolgozunk, hogy változásokat hozzunk. Amúgy ez a „give first attitude” is a Techstarsból ered, hogy segítsük az ökoszisztémát. Ha ezek a változtatások megtörténnének valószínüleg szívesebben fektetnének hazai cégekbe a nemzetközi VC-k és nagy számban megjelennének digitális nomádok is. Így behoznának adófizetőket, és jó szakem- bereket az országba. Tehát sok pozitív hatása lenne.

Ha a történetet megfilmesítenénk, mi lenne a műfaja, a címe és ki játszana titeket, mint főszereplőket?

Ez egy szatíra lenne, sok olyan jele- nettel, ahol félig sírsz, mert már megint milyen akadályokat kell leküzdeni. Egy időben azt mondtuk, hogy kicsit olyan, mint egy dzsun- gel, amin át kell vág- nunk magunkat. De egy- értelműen egy szatirikus történet, sok humorral, jó kedvvel, pozitívumok- kal, de kemény helyze- tekkel. Szeretjük jól érez- ni magunkat. A rendezője a filmnek David Fincher lenne. A feleségem és a három gyerekünk is mindenképpen szerepelne a filmben, hiszen ők azok, akik támogatnak ezen a hullámvasúton. A feleségem azt mondta, hogy Jennifer Lopezt szeretné szerződtetni, az én esetemben pedig Matt Damont javasolnánk. Geri pedig azt mondta, hogy őt Lengyel Tamás játszaná, a forgatókönyví- rónk pedig Chuck Palahniuk lenne.

Tóth Benedekkel a Molin.ai alapítójával beszélgettünk az AI platformok jelenéről és jövőjéről.

Természetesen szóba került az a sokakat foglalkoztató kérdés, hogy vajon elveszi-e a mesterséges intelligencia bizonyos szakterületeken dolgozók munkáját, és milyen elvárásokat támaszhat a mindennapi ember a ChatGPT-hez hasonló rendszerekkel szemben.

A Molin.ai-t három alapító hozta létre: Tóth Benedek, a testvére Tóth Gergely, valamint Alexandru Rosianu​.​​ Utóbbival egy hackatonon találkozott Benedek, majd a két mérnök barátokká vált. Mindketten hoztak létre kisebb projekteket korábban, így teljesen egyértelmű volt számukra, hogy közös vállalkozásba kezdenek. Első közös próbálkozásuk egy fintech startup volt, ami lehetőséget adott a felhasználóknak, minimális összegért, így akár már 1 euróért ingatlanba fektetni. Később Gergelyt is bevonták a csapatba marketing tapasztalata miatt. Ismerték egymás munkamorálját és képességeit, aminek köszönhetően a Molin.ai növekedési pályája is előre nem látott növekedési szinteket ugrott meg.

A kezdetek

A termék ötletét egy saját probléma szülte. Számukra hatalmas nehézséget okozott hétről-hétre új ötletekkel előállni, hírleveleket megírni, ezért létrehozták a Molin.ai-t egy eszközt, amely segített nekik gyorsan összeállítani a hírlevéhez szükséges anyagot jelentős időt spórolva az alapítóknak. Később egy ausztrál csapat megkereste őket, és megvásárolták a hírlevél szolgáltatást. Ezután felmerült bennük a kérdés, hogy mi lenne, ha mások is tudnák használni ezt az eszközt. Egy piackutatás során rájöttek, hogy néhány copywriting eszköz létezik ugyan a piacon, de azok nagyon drágák és általában csak angol nyelven működnek. Ezért gyorsan összeállítottak egy MVP-t, amit 2023 januárjában mutattak be a nagyközönség számára. Azóta nem csak exponenciálisan, de minimális marketing költéssel növekszik a felhasználói bázisuk.

The content below was originally paywalled.

Benedek elmondása szerint a legnehezebb része a vállalkozásnak az, hogy párhuzamosan kell futtatniuk két startupot. Két különálló projektnél kell teljesen fókuszáltan növekedniük, és még mindig vannak hibák a Molin.ai esetében is.

Az AI alapú platformok térnyerése

A mesterséges intelligencia hirtelen lett nagyon népszerű és indult robbanásszerű növekedésnek, de sok ember irreális elvárásokat támaszt feléjük.

Egyes ágazatokban, például a tartalomgyártóknál jogosan merülhet fel az a kérdés, hogy az AI-szoftverek miatt elveszítik emberek a munkájukat. Egy dinamikusan fejlődő iparágról beszélünk, ahol elértünk egy fordulóponthoz és szinte minden nagy tech vállalat ilyen és ehhez hasonló fejlesztésekkel foglalkozik jelenleg. A kérdés az, hogy van-e valamilyen elméleti határa az AI fejlődésének, ahol ez megáll. Ha a technológia olyan szintre fejlődik, hogy képes helyettesíteni az embert, akkor átveheti a munkát, de ha nem, akkor csupán egy eszköz marad. A Molin.ai-nak jelenleg számos korlátja van. Az, hogy mennyire tud magyarul beszélni a szoftver, vagy más nyelveken sok mindentől függ. Függ attól, hogy az alapnyelvi modell hogyan van betanítva​, milyen eszközökkel lokalizáljuk, esetleg fordítjuk. ​​ ​Ameddig ezek a​ különböző​ modellek nem tökéletesek, addig mindig lesz egy hibafaktor.

Az is problémát okoz, hogy megijedt az AI platformok térnyerésétől az emberiség. Vannak petíciók már az EU-ban és folyamatosan tiltanak ki dolgokat, mert úgy látják, hogy társadalmilag nem feltétlenül hasznos a jelenlegi irány.

Tesztekkel, adatokra építkezve lehet növekedni

A Molin.ai esetében azzal könnyítik meg a felhasználók munkáját, hogy különböző sablonokat építettek a rendszerbe. A rossz kérdések által a felhasználók ehézségekbe ütköznek, ezért szükség van olyan sablonokra, amelyek előre meghatározott funkciókkal rendelkeznek. Ezek a sablonok lehetővé teszik egy teljes blogposzt elkészítését vagy egy tartalom újraírását.

A termék esetében két fő felhasználói csoportot azonosítottak. Az ingyenes verziót elsősorban diákok és fiatalok használják, akik tesztelik a szoftvert és ki szeretnének próbálni új lehetőségeket a szövegírás terén. A fizetős pro verzióban pedig inkább KKV vállalkozások regisztrálnak, akiknek van marketing csapatuk, és hatékonyabban szeretnének dolgozni, több ötletet szeretnének szerezni blogposztok vagy más szöveges tartalmak írásához.

Az üzleti modellt tekintve a bottom-up értékesítési metodikát követik. Ez azt jelenti, hogy a free plan (ingyenes verzió) segítségével nagy tömegeket érnek el, majd ezekből a felhasználókon keresztül könnyebben eljutnak a vállalkozásokhoz és nagyobb cégekhez. Az ingyenes verzióval elősegítik az ügyfélbázis kialakítását, majd a fizetős opciókkal további funkciókat és előnyöket kínálnak.

Az alapító csapat elsősorban az ​magyar​ piacra fókuszál, hogy az ott gyűjtött tapasztalatok alapján megkezdhessék a terjeszkedést Romániában, Ausztriában és Olaszországban,​ Angliában​ majd az eredmények alapján döntenek arról, melyik piacra lépnek be a továbbaikban. Az amerikai piac meghódítása jelenti a következő nagyobb lépést a terjeszkedés során, ahol már több versenytárs is jelen van.

A fő konkurencia számukra a Jasper és a Copy.ai. Bár ők is hasonló szolgáltatást nyújtanak, a Molin.ai hangsúlyt helyez a nyelvi diverzitásra és árérzékenyebb megoldást kínál. Úgy vélik, hogy a versenytársak inkább a nagyvállalati szegmensre koncentrálnak, míg a Molin.ai a KK​V​ szektorban kívánja megerősíteni pozícióját.

A tervek megvalósításához a csapat bővítését is tervezik. Az idei évben hét új csapattag felvételével szeretnék elérni a 100 ezer aktív felhasználót. A csapatot a terveik szerint marketing szakemberrel, értékesítési szakemberrel és fejlesztői kompetenciával is erősíteni fogják. A fejlesztőgárdát különösen fontosnak tartjá​k​, mivel számos új funkciót szeretné​nek​ beépíteni a termékbe, és az ügyfelek is sok kéréssel fordulnak hozzájuk. A gyors tesztelés és termékfejlesztés érdekében elsősorban saját belső csapattagokat szeretnének ​felvenni​ ezen a területen. A hosszú távú együttműködést részesítitek előnyben a projekt alapú megbízásokkal szemben, mivel fontosnak tartjátok a fejlesztők munkájának alapos megértését és a hosszú távú együttműködés lehetőségét.

Tőkebevonás

Az interjú során kitértünk arra, hogy tervez-e a csapat tőkebevonást a gyorsabb nemzetközi terjeszkedés érdekében. Egy újonnan indult vállalkozásnak általában szüksége van pénzügyi támogatásra a növekedéshez és a terjeszkedéshez, azonban a Molin.ai esetében az első naptól kezdve önfenntartó lett a cég.

Azonban mielőtt útnak indulnának a tőkebevonás útvesztőjében, felmerül a kérdés, mennyire biztosak abban, hogy termékük megfelel a piac elvárásainak.

Buktatók startupok esetében

A startupok világában a sikertörténetek mellett sajnos számos sikertelen vállalkozói történet is megjelenik, amiben a bukásoké a főszerep. Minden kategóriának megvannak a saját kihívásai, és ezek hatással lehetnek a sikerre vagy kudarcra.

Az első és legfontosabb ok az, ha egy vállalkozás nem képes olyan terméket létrehozni, amit az emberek megvesznek. Ez az alapvető probléma, és ha nem sikerül valódi értéket nyújtani a piacnak, akkor a vállalkozásnak nehéz lesz fennmaradni. Emellett a csapat összetétele is rendkívül fontos tényező. A jó működéshez és a sikeres fejlődéshez szükséges, hogy a csapat tagjai jól együtt tudjanak dolgozni, és ha nincs meg a megfelelő kémia, akkor előbb-utóbb szét fognak esni. Az egész nagyon hasonló a házassághoz, ahol a jó partnerrel könnyebb az együttélés és a fejlődés.

Fontos, hogy körülöttünk olyan emberek legyenek, akik támogatnak bennünket és bátorítanak a nehéz időkben. Gyakran már a kezdetek kezdetén elbukik egy projekt, amikor egy ötletből termék lesz, és megjelennek az első negatív vélemények, amelyek hatására a vállalkozás inkább feladja. Az első kudarcok és negatív visszajelzések kezelése nehéz lehet, és sokan nem tudnak megbirkózni vele. Az új technológiák folyamatosan érkeznek, és bár mindig vannak aggodalmak, hogy miként befolyásolják az életünket, általában beépülnek a mindennapokba és lehetőséget biztosítanak olyan dolgokhoz, amiket korábban nem voltunk képesek megvalósítani.

Az előző vállalkozásuk esetében egy szabályozott pénzügyi piacra léptek be, míg jelenleg olyan területen fejlesztenek, ahol nincs szigorú szabályozás. Ez könnyebb helyzetet teremt számukra, hiszen bárki létrehozhat egy új szoftvert. Azonban a vállalkozás számára a fő kihívás az, hogy intelligens módon lássák a teljes képet, és megfelelő irányba fejlődjenek a piaccal együtt. A jövőbeni eredmények nagyban függnek attól, hogy képesek-e jól gondolkodni, növekedni és alkalmazkodni az új technológiai fejleményekhez.

A vállalkozás meggyőződése szerint az intelligens és rugalmas gondolkodás, valamint a piac igényeire való reagálás kulcsfontosságú a sikeres startup vállalkozások számára.

A magyar startup ökoszisztéma Benedek külső szemlélőként tekint a magyar ökoszisztémára hiszen Londonban él és ritkán látogat haza. Viszont azt tapasztalta az utóbbi években, hogy nagyon pozitív változásokon ment keresztül a hazai startup közösség. A vállalkozások közötti összetartást pozitívumként értékelte, azonban hiányzik néhány nagyvállalat jelenléte, amelyek a Szilícium-völgyhöz hasonlóan tehetséget és pénzt hoznának az ökoszisztémába.

A legtöbb kockázati tőkebefektető arra törekszik, hogy hosszú távon, körülbelül 10 év múlva eladják a befektetéseiket. A vállalkozói környezet Magyarországon korlátozott lehetőségeket kínál, míg például az Egyesült Államokban vagy Nagy-Britanniában könnyebben lehet tőzsdére lépni vagy nagyobb méretű üzleteket kötni.

2 tipp kezdő startupoknak

Ne gondolkozz rajta, hanem csináld: Sok ember csak arról álmodozik, hogy saját vállalkozása legyen, de kevesen mernek ténylegesen elindulni. A legfontosabb dolog az, hogy lépj egy lépést előre és kezdj el valamit. Válassz olyan piacot, ahol könnyebb elindulni és megszerezni a szükséges tapasztalatot és tőkét. Ne félj a kudarctól: A legnagyobb akadály gyakran az egy startup vagy vállalkozás elindításánál, hogy az emberek félnek a kudarctól. Azonban a kudarcok és a nehézségek mindig részei lesznek az útnak. Fontos, hogy megengedd magadnak, hogy hibázz​, és ne hagyd, hogy a félelem visszatartson attól, hogy belevágj. Higgy magadban, és hódítsd meg a világot.

Ha a Molin története egy film lenne, mi lenne a címe, a műfaja és kik játszanának titeket, mint főszereplőket?

A Growth Magazin legújabb kísérletében nem mindennapi interjúnak lehetsz szem és fültanúja, ahol a két alapítót nem más kérdezi ki, mint az angyalbefektetőjük Jared Schrieber.

Palánki Dávid és Schaffhauser Sámuel korukat meghazudtolva győznek le minden akadályt és noha a termékük még csak most kerül piacra, az elővásárlásokból már több mint fél milliárd forint forgalmat generáltak.

Jared: Ma két kedvenc alapítómat köszönthetem a magyar startup ökoszisztémából. Ők a Shrooly, azaz Palánki Dávid és Schaffhauser Sámuel. Srácok, mi az a Shrooly?

Sámuel: A Shrooly-nál olyan megoldáson dolgozunk, amely segít az embereknek gombát termeszteni otthon. Rájöttünk, hogy nehéz friss és jó minőségű gombát kapni az üzletekben.

Dávid: Ennek az az oka, hogy a legtöbb gombának nagyon rövid az eltarthatósága. Így a gombafajok száma, amelyeket érdemes kereskedelmi méretben előállítani vagy termelni nagyon alacsony. Például a kétspórás csiperke (Agaricus bisporus), a fehér gombaféle a termesztett gombáknak a 96%-át teszi ki. De van többezer másik olyan gombafaj, amely sokkal jobb ízű és sokkal magasabb a tápértéke, de egyszerűen nem lehet őket sehol megvásárolni, mert a leszedést követő pár napban megromlanak.

Jared: Honnan jött az ötlet?

Sámuel: Egyikünk számára sem volt idegen a gombák világa. Amikor vidéken éltünk, rendszeresen jártuk az erdőt a szüleinkkel, hogy gombát gyűjtsünk és mikor Budapestre költöztünk, azt láttuk, hogy itt nehéz jó minőségű és friss gombát szerezni. Ekkor jöttünk rá, hogy akár gombát is termeszthetünk, de külön-külön jutottunk erre a következtetésre, nem dolgoztunk aktívan együtt előtte.

Dávid: Az én személyes indokom az volt, hogy Lion’s Mane kapszulát rendeltem az Egyesült Államokból, mert a lehető legjobb minőségűt akartam, ami javítja az agyi teljesítményemet. A legdrágábbat rendeltem, és csalódott voltam az eredményekben. Utánanéztem miért is van ez, és rájöttem, hogy alapvetően barnarizzsel hígítják ezt a technológiát, amellyel ezeket a kapszulákat általában előállítják. Szerettem volna a lehető legjobb minőséget magamnak. Ekkor találkoztunk Sámuellel és rájöttünk, hogy a legkönnyebb módja annak, hogy ezeket a magas minőségű gombákat beszerezzük, az az, ha otthon termesztjük őket. Akkor még nem tudtuk, hogy ez mennyire nehéz. Kezdetben mindent YouTube-ról és Reddit-ről tanultunk, és nagyon bonyolult volt a gombakultúrák előállítása. Nem úgy van, mint a növények esetében, amikor csak elülteted a magot a földbe, és voilà, van egy növény. Ez sokkal bonyolultabb folyamat.

The content below was originally paywalled.

J: Tudnátok erről többet mondani?

S: Igen, mindent sterilizálni kell, amit a gombatermesztéshez használsz. És ez nagyon nehéz, mert ha az ember a természetet nézi, akkor úgy tűnik, hogy olyan egyszerű gombát termeszteni. Ám otthon piszok nehéz, mert a gombák rendkívül gyengék. Legtöbb esetben a penész elpusztítja a gombát (amúgy a penész is gomba!). Tehát ha beleteszed a szubsztrátumba, akkor minden gomba küzd az élelemért.

D: Ez olyan, mint a farkas és a kutya. Ugyanaz a harc. Ezért kell mindent sterilizálni. Először nagyon bonyolult volt az összes laborfelszerelés és a gombakultúrák beszerzése, majd ott volt az a kérdés is, hogy a fajnak megfelelő körülményeket kell teremteni. Mindent mérni kell, még éjszaka is, amiért felkelhetsz akár háromszor is. Végül arra jutottunk, hogy technológia nélkül nem lehet megvalósítani. Több tucat hibapontunk volt, meg kellett értenünk, hogy mit csinálunk helyesen és mit nem.

J: Fantasztikus! Hogyan ismertétek meg egymást? Azelőtt vagy azután, hogy elkezdtétek ezt az ötletet?

S: Valójában nagyon vicces, mert épp ezen agyaltam. Úgy emlékszem, mintegy 30 hónappal ezelőtt találkoztunk. Egy közös barátunk révén ismerkedtünk meg, és azonnal elkezdtünk beszélgetni üzleti ötletekről, tapasztalatok megosztásáról. Mindketten ügynökségi vagy szabadúszó munkát végeztünk korábban így sok közös témánk volt. Nagyon érdekes volt, mert akkoriban ugyanaz volt az ambíciónk, és azt hiszem, ez azóta se változott. Az első találkozásunkkor azonnal elkezdtünk beszélgetni, és utána hetente vagy még gyakrabban kezdtünk el egyeztetni.

D: Beszéltünk arról, hogy együtt kellene valamilyen üzletet csinálni, de nem tudtuk, hogy mi legyen az. Valami applikációra gondoltunk, de rájöttünk, hogy egyáltalán nem érdekel minket a szoftverfejlesztés.

Amikor a gombatermesztés ötlete felmerült bennünk, nem is gondoltuk, hogy üzlet lesz belőle. Először csak magunknak csináltuk, pusztán élvezetből. Minden nap valami igazán érdekesen akartunk dolgozni és új dolgokat tanulni. Így kezet fogtunk és eldöntöttük, hogy tényleg nekilátunk.

J: Úgy gondolom, hogy egy lenyűgöző dolog, amit bennetek is észrevettem, hogy szenvedélyesen belemerültök bármibe, amit csináltok. Így ez a gombatermesztés iránti szenvedélyetek valójában egy olyan vállalkozás létrehozására ösztönzött, amely jobb módszert kínál a gombák termesztésére. Szerintem ez egy nagyon hiteles alapítói történet! Hogyan tudtátok, hogy alkalmasak vagytok arra, hogy közösen alapítsatok egy céget? Nagyon érdekes, hogy együtt szerettetek volna valamit alapítani anélkül, hogy tudtátok volna, mi az ötlet. De mit gondoltok, mi lehetett ennek az oka?

S: Azt hiszem, az egyik az volt, hogy nagyon hasonló hátterünk van, és ugyanazok az érdeklődési körök kötnek össze minket.

D: Különböző dolgokat alkottunk már fiatal korunktól kezdve. Néha robbantgatunk is egy kicsit, vagy más hasonló csínytevéseket is “elkövetünk”. Mindketten olyan faluból származunk, ahol közel voltunk a természethez, sok dolgot kipróbáltunk és sok dologba bele is tört a fejszénk. De azt hiszem, nagyon jó időszakban találkoztunk, mert addigra már mindketten rendelkeztünk tapasztalatokkal, de még egyikünk sem csinált nagy dolgot üzleti szempontból. Tehát a dinamika közöttünk nagyon kiegyensúlyozott volt az elejétől kezdve, és együtt kezdtünk mindent tanulni, és nagyszerű volt együtt dolgozni, mert egész úton ugyanazon a szinten voltunk.

J: Röviden elmondjátok, mit csináltatok karrieretek során, mielőtt elkezdtétek a Shrooly-t?

S: Grafikus voltam, brand- és web designokat készítettem, de a 3D nyomtatás, és olyan dolgok tervezése is érdekelt, amelyek hasznosak mások számára.

D: 16 éves koromban kezdtem el üzleti videókat készíteni ügyfeleknek, és megtanultam, hogyan kell jó videókat és reklámokat csinálni. Azonban rájöttem, hogy inkább saját magamnak szeretnék ilyeneket készíteni. Ezután kezdtem az online dropshippinggel, és kb. hat üzleten mentem keresztül. Ebben nem volt olyan sok pénz, viszont sok új készséget tanultam, és rájöttem, hogy nincs meg az infrastruktúrám az e-kereskedelmi oldalon, ami egy jó üzlethez elengedhetetlen. Ezért klienseket kerestem, és az online hirdetéseiket kezdtem kezelni, valamint reklámvideókat készíteni nekik. Alapvetően eladásokat generáltam a végfelhasználóknak szánt márkáknak. Az egyik legjelentősebb Magyarországon a Mobilfox nevű cég. Üzentem Kevinnek az Instagramon, amikor 17 éves voltam. Akkor még kizárólag Magyarországon voltak jelen. Végigkísértem az útjukat a 10 új országba való terjeszkedéstől egészen az öt főtől körülbelül 100 fős csapathoz való növekedésig, miközben iskolába jártam.

J: Nagyszerű történetek és tapasztalatok! Sámuelé a grafikai tervezésben, valamint a 3D nyomtatásban és a prototípuskészítésben, és Dávidé a marketing tartalomgyártásban és a teljesítmény alapú marketingben – amikor ezt két ember egyesíti, abból valami igazán értékes lesz, de ezt a Shrooly eddigi felépítése is igazolja. Milyen állapotban van jelenleg a cég? Ha nem tévedek, akkor egy kicsit több mint egy éve alapítottátok meg. Min dolgoztatok ebben az időszakban?

D: A céget mintegy 12 hónapja alapítottuk, és sok területen fejlődtünk azóta. Elindítottunk egy crowdfunding kampányt, és több mint 1,5 millió dolláros bevételt generáltunk, de ez már két hónapja történt, szóval azóta ez csak több lett. Több mint 7 000 db-ot sikerült eladni egy teljesen új termékkategóriában. Fantasztikus csapatunk van, és keményen dolgozunk azért, hogy még jobb legyen.

J: Valóban elképesztő történet, hogy 12 hónappal ezelőtt még cégetek sem volt, aztán 1.5 millió dollár bevételt értetek el. Ez olyan történet, amit ritkán hallani, különösen ebben a régióban. Hogyan változtak vagy alakultak másképp a dolgok, ahhoz képest ahogy az elején gondoltátok?

S: Nem is számítottunk rá, hogy egy olyan jó csapatunk lesz, mint amilyen most van. Számos jó csapattársunk van, és azt hiszem, igyekszünk megtalálni, hogy mire van szükségünk a következő mérföldkő eléréséhez. Így haladunk lépésről lépésre. D: Személy szerint nekem úgy tűnt, hogy sokkal gyorsabban növekedtünk, mint ahogy azt terveztük. Persze hittünk benne, hogy jó lesz, de nem gondoltuk volna, hogy ilyen nagyra nő ennyire rövid idő alatt.

J: Ez gyakorlatilag a kombinációja a mostani sikereteknek, amit a skilljeitekkel és a kemény munkátokkal értetek el, másrészt a terméketek iránti szenvedélynek. Ez egy ragályos dolog és vonzza az embereket, hogy csatlakozzanak hozzátok. Azt hiszem, ez az egyik oka annak, hogy ennyire sikeresek vagytok ezen a területen. Meséljetek nekünk arról, hogy milyen terveitek voltak a vállalat finanszírozására. Hogyan sikerült a pénzügyeket kezelni eddig, és milyen eredményeket értetek el ezen a területen?

D: Eddig minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy ne kelljen tőkét bevonnunk. Nem tudtuk hogyan kell 3D nyomtatni vagy gombát termeszteni, de mindent megtanultunk annak érdekében, hogy teljesen működő prototípust hozzunk létre, amit később értékesíthetnénk.Mindent saját erőnkből tanultunk meg, költségvetés nélkül készítettünk mindent, és eljutottunk arra a pontra, hogy olyan koncepciót hoztunk létre, ami működött kis méretben. Néhány Facebook-csoport visszajelzése alapján láttuk, hogy van igény ilyen termékre. Az egyetlen dolog, ami hiányzott, az egy kis tőke volt, hogy a terméket eljuttassuk elég emberhez. Ekkor mondtuk azt, hogy szükségünk van finanszírozásra.

S: Hat hónapig dolgoztunk szinte tébolyultan azon, hogy mindent beletegyünk a prototípusba. Voltak barátaink, akik a magyarországi startup közösségben voltak, felvettük velük a kapcsolatot. Olyan emberekhez is fordultunk, akikkel korábban nem ismertük egymást, de tudtuk, hogy tagjai a közösségnek. Találkoztunk is velük, kikértük a tanácsukat, nagyszerű erőforrásokat biztosítottak nekünk, vagy épp megmutatták, merre érdemes további kutatást végeznünk. Részt vettünk startup eseményeken, ahol mi is találkoztunk.

Alapvetően a stratégiánk nem volt olyan bonyolult, csak lelkes hírnökei voltunk a Shrooly-nak és mindenkinek meséltünk róla.

D: Amikor találkoztunk, nem vagyok biztos benne, hogy tudod-e, de én először nem tudtam, ki vagy. Csak csatlakoztam a kis körödhöz, amikor beszélgettünk, és hallgattam. Majd valamikor azt kérdezted tőlem, hogy „és te mit csinálsz?”, és emlékszem, hogy volt egy “J” betűs nametag-ed. Elkezdtem válaszolni a kérdéseidre, amik egyre mélyebb, szakmaibb és pénzügyi kérdések voltak, és akkor futott át az agyamon, hogy Te valószínűleg egy befektető vagy.

J: Én is emlékszem erre. Láttam milyen szenvedéllyel mesélsz mindenkinek arról, hogy min dolgozol. Majd odaléptél hozzám és azonnal be akartad mutatni a prototípust. Rögtön megfogott a lelkesedésed. Éreztem, hogy mennyire mélyen belemerültél a termékbe és az üzletbe, és ez igazán kiemelkedett a megszokott alapítói attitűdöktől.

D: Amikor beszélgettünk az emberekkel a leggyakoribb kérdés az volt, hogy milyen gyorsan nő a gomba és hasonlók. Te azzal kezdtél, hogy mi a go-to-market stratégiánk, hogyan találtam meg a társalapítómat, és akkor gondoltam, hogy “hűha, ez valaki más lesz!”.

J: A másik dolog, ami nagyon lenyűgözött, és amire korábban utaltál, azaz, hogy sok új készséget tanultatok meg és alkalmaztátok ezeket a készségeket, hogy képesek legyetek létrehozni az első prototípust saját magatok. Sokan másokra vagy külső forrásokra támaszkodnak, vagy pénzt költenek arra, hogy mások megoldják a prototípus vagy termék létrehozását, és bár nem voltatok programozók és villamosmérnökök, nem hagytátok, hogy ez megállítson benneteket. Csak belevágtatok, tanultatok, hackeltetek és találtatok egy utat. Létrehoztatok egy igazán meggyőző terméket és prototípust magatoknak, ami rendkívüli. Ez az egyik oka annak, hogy annyira izgatott voltam, hogy befektetek a Shrooly-ba.

S: Igen, igazán szeretünk tanulni, és még mindig nagy küldetésünk, hogy minden nap valami újat tanuljunk.

J: Azt hiszem, hogy az igazán nagyszerű alapítók egyik ismertetőjele ez a fajta igény a tanulásra. Mi a legfontosabb dolog, amiket az út során kellett megtanulnotok? Ez lehet a könnyebb vagy a nehezebb úton megszerzett tudás is. Mi az, ami most igazán kiemelkedik számotokra?

D: A kulcs az, hogy soha ne gondold azt, hogy „megcsináltad”, mert az önteltté tesz és lassítja a fejlődésed. Mi is ezt tanultuk meg (ezt épp a nehezebbik úton, amikor egy nap ünnepeltük a megrendelések növekedését, aztán következő nap drasztikusan visszaesett minden. Hónapokon keresztül fáradoztunk azért, hogy felkészüljünk egy közösségi finanszírozási kampányra, és végre elérkeztünk a csúcspontunkhoz, de az ünneplés miatt elvesztettük a koncentrációt. Hamar rájöttünk, hogy a siker lehet rövid életű, ezért fontos a fókuszálás és a szerénység.

J: Vagy legalábbis legyen valódi meggyőződésed arról, hogy miért és hogyan tudod ismételni a sikeredet újra és újra. Beszéljünk kicsit a finanszírozási fronton történő tanulásról! Indítottatok közösségi finanszírozási kampányt, SAFE-t, amit nagyon kevés magyar startup csinált. Tudom, hogy beszéltetek angyalbefektetőkkel és kockázati tőkebefektetőkkel is. Mit tanultatok meg az út során, amelyeket megosztanátok leendő alapítókkal?

D: Ha magyar alapítókról van szó, akkor nagyon alaposan át kell gondolniuk, hogy magyar entitással szeretnének-e elindulni. Sajnos ez a helyzet. Összességében azt gondolom, hogy érdemes minél később elkezdeni és az elején a lehető legtöbb dolgot magad csinálni, hogy már majdnem indulásra kész legyél. Az egyetlen dolog, ami hiányozhat, az a pénz.

S: szerintem a tesztelés és az ismételt tesztelés a siker kulcsa. Soha ne csak egy dolgot vegyél alapul! J: A kísérletezési sebességetek nagyon lenyűgözött engem, illetve a tanulás aránya, az újítások bevezetése és azok tesztelése, majd újra tesztelése és újabb változtatások bevezetése. Így csináljátok a hirdetésekkel is. Több mint 600 különböző hirdetéssel teszteltétek és javítottátok az Indiegogo oldalatokat, amikor a közösségi finanszírozás első kampányát indítottátok. Hihetetlen volt ahogy az oldalatokat futtattátok.

D: Mindent tesztelünk, az összes elemet. Ebben nagyon jók vagyunk! Létrehoztunk 600 különböző videóhirdetés-változatot, több mint 50 landing page változatot. Még az oldal fő videójának is teszteltünk körülbelül 60-70 különböző változatát, különböző narrációkat, férfihangot, női hangot, idősebb emberek hangját, különböző szerkezeteket, hol a termékkel kezdve, hol a történettel kezdve. Mindent optimalizálunk.

S: Ezt a módszert követjük a terméktervezésnél és a termékfejlesztésnél is. Vásároltunk nagy 3D nyomtatókat, és mindent kipróbálunk, ami csak eszünkbe jut, még a hülyének tűnő ötleteket is. Az új ötleteket pedig éjszaka kinyomtatjuk, és másnap már teszteljük is.

J: Azt gondolom, hogy ami mások számára is elképesztő, és amit tőletek el lehet tanulni, az az, hogy nagyon kreatívok vagytok, de nagyon fegyelmezett módon. Nem csak azért alkottok valamit, hogy alkossatok valamit, hanem elkészítitek, tesztelitek. Van egy módja annak, hogy mérni lehessen, keresitek a tanulságokat, majd alkalmazzátok azokat, és kreatívok vagytok abban is, hogyan tegyétek ezt. Van valami, amit szerettetek volna, ha valaki megmondja nektek, mielőtt megalapítottátok a céget? Van valamilyen tanács, amit szeretnétek átadni a jövőbeli vállalkozóknak?

S: Számomra nagyon jó volt az, hogy a saját ötleteinkkel kezdtünk, és önállóan indultunk el. Ahogy növekszünk, és egyre újabb feladatok és projektek várnak ránk nap mint nap, azt látom, hogy sokkal jobb az, ha napi szinten tanulsz, mint az, ha valaki elmondásából merítesz, mert eleinte nincs összehasonlítási alapod.

D: Nincs semmilyen különleges jó vagy rossz tanács, amit kaptunk, és azt hiszem, ez elsősorban azért van, mert sok visszajelzést kaptunk másoktól, és nem csak egy konkrét visszajelzést egy embertől. Sok visszajelzést is kérünk sok embertől, és ezek a tanácsok maguktól kiegyenlítődnek. Így nincs olyan tanács, ami kiemelkedne, hanem egy nagyszerű tanácsok csoportja, amit az idő során kaptunk.

D: Neked van-e olyan tanács, amit a fiatal vállalkozóknak szoktál adni?

J: A fiatal vállalkozóknak? Szerintem sokszor azért félnek az üzleti vállalkozók megosztani ötletüket, mert attól tartanak, hogy valaki ellophatja és futni fog vele. Szerintem ez hatalmas hiba. Valójában minél többször meg kellene osztaniuk az ötletüket és gyűjteni a visszajelzéseket. Ha az ötletük olyan egyszerű, hogy valaki más el tudja venni és el tud futni vele, akkor valószínűleg nem érdemes az életüket és erőforrásaikat ennek szentelniük. Inkább arra kellene összpontosítaniuk, hogy olyan dolgot csináljanak, amit nehéz másolni és ha jól csinálják, akkor nagyon sikeresek lehetnek. Tehát az a jó, ahogy Ti is csináltátok. Mindenkihez eljuttatni az ötleted, megbeszélni, visszajelzéseket gyűjteni és beépíteni minden visszajelzést.

J: Sokan hallgatnak minket, akik arra vágynak, hogy valamikor maguk is vállalkozókká váljanak. Mit tanácsolnátok nekik mit tegyenek most, még ha nincs is konkrét ötletük, de tudják, hogy valamikor el akarnak kezdeni valamit? Mit kezdjenek most el, hogy felkészítsék magukat erre a célra?

D: Azt mondanám, hogy kezdj el új dolgokat tanulni, mert most kell mindent részleteiben megtanulnod. Bárcsak korábban megtanultam volna az Excelt, mert most már nincs időm rá, de például megtanultam tíz ujjal gépelni, még a COVID alatt, és nagyon örülök annak, hogy akkor eltöltöttem vele az időt, mert most nagy hasznát veszem. Azt hiszem, az egyik legjobb ötletem az volt, hogy kihagytam az iskolát, és YouTube-on tanultam dolgokat. Sosem jelentkeztem főiskolára, mert mindent megtanulhatsz az interneten.

Ha már van egy ötleted arra vonatkozóan, hogy mit szeretnél csinálni, csak akkor kezdd el, ha külső jutalmak nélkül is megtennéd. Ha csak azért dolgoznál az adott probléma megoldásán, mert elismerést akarsz érte kapni, akkor lesznek nehéz napok, amikor úgy érzed, hogy a jutalom még messze van, és semmi motivációd nem lesz arra, hogy tovább dolgozz. De ha hiszel benne, akkor megcsinálod, még akkor is, ha nem látod a jutalmat.

S: Ahogy Dávid is említette korábban, a célunk az volt, hogy valamin dolgozzunk, nem az, hogy sikeres startupot hozzunk létre.

J: Igen. Éppen emiatt kiemelkedőnek tartom azt, amit ti ketten a Shroolyval csináltok. Látható, hogy szenvedéllyel dolgoztok a terméken és annak szükségességén a piacon, és látom azt is, hogy ez hogyan segít átvészelni a mindennapokat. Van-e valaki, akit ki szeretnétek emelni, aki segített nektek az út legelején vagy az út során abban, hogy sikeresek legyetek?

D: Ha most mindenkinek megszeretnénk köszönni az eddigi támogatást, akkor nagyon hosszú lenne a lista, hosszabb lenne, mint maga az interjú. De úgy gondolom, hogy mindenki közül te kiemelkedően sokat segítettél azzal a tudással és azokkal a tanácsokkal, amelyeket adtál nekünk, amikor kérdéseink voltak.

S: De persze szeretnénk megköszönni mindenki másnak is. Nagyon sok infót kaptunk véletlenszerű emberektől és barátoktól, és érdekes volt látni, hogy néha olyan emberektől kaptunk tanácsokat, akikkel korábban még nem is találkoztunk, mégis nagyon sok ötletet és tanácsot osztottak meg velünk. Ezt szeretnénk viszonozni és továbbadni azt a tudást, amit eddig kaptunk és segítőkészen hozzáállni azokhoz, akik segítséget kérnek.

J: Remek srácok, köszönöm szépen és gratulálok.

S. és D: Köszönjük!

Sosem késő startupot alapítani főleg, ha megvan hozzá az évtizedes iparági tapasztalat. Olvasd el vagy hallgasd meg az Instacar történetét!

Letöltöttem az applikációt, beírtam a rendszámom és ennyi. Már érkeztek is az adatok a futásteljesítményről, a regisztrált óraállásról, az értéktartásról, a műszaki vizsga érvényességéről, szinte mindent láttam és még valamit, amire nem is számítottam: az autóm becsült piaci értékét. A felhasználói élmény pillanatok alatt öt csillagra kúszott fel. Nem volt kérdés számomra, ez az app tudja azt, amit ígér. Bármelyik rendszámot beírva egységes kalkuláció mentén mutatja meg az autók piaci értékét és a vásárláshoz szükséges minden adatát. Villámgyors és határozott értékajánlat, ami mögött halványan ugyan, de szépen körvonalazódik az üzleti modell valódi arca. A Growth Magazin az Instacar ügyvezetőjével készített interjút, aminek teljes anyagát meg is hallgathatod.

Pintye János huszonhárom évet dolgozott egy gépjármű finanszírozó társaság digitalizációért felelős részlegénél, de ötletei túlmutattak a lehetőségein. Alapítótársakat keresett és kilépve a mókuskerékből a bizonytalan vállalkozói létet választotta, a biztos alkalmazotti státusz helyett. Tapasztalatát beleépítve egy termékbe megalkotta az Instacar applikációt.

“Szinte az utcán hevert a megoldás, nem kellett különösebben átesni valamiféle reveláción. Megpróbáltam ott annak a pénzintézetnek a keretein belül, de az szétfeszítette a kereteket, amiket egy ilyen alkalmazotti munkakör biztosít.”

Magyarország egy olyan adottságokkal rendelkező ország, ahol a használtautó piac mérete többszöröse az új autópiacénak, egész pontosan nyolcszorosa. Amíg eladnak 100 ezer új autót egy évben addig 800 ezer használt autó cserél gazdát. Nem pusztán informatikai, hanem üzleti szempontból is kiaknázatlan piac, hiszen az információk mennyisége, minősége és az ezekkel való élés vagy épp visszaélés is egy olyan környezetet jelent, ahol nagyon nehéz tájékozódni, nagyon nehéz eligazodni.

“Nem az a kérdés, hogy ma meg lehet-e venni mobiltelefonos applikációval egy autót, hanem hogy elhihetem-e, amit arról az autóról mondanak. Meg tudom ítélni én ezt az autót? Meg tudom ítélni az árát? Össze tudom hasonlítani egy másikkal?”

2022 januárjában alapították a céget, októberben jött ki az applikációjuk és hat hónap alatt elérték a 20 ezer felhasználót. Olyan szereplői ennek az ágazatnak, akik nem képviselik egyik fél, sem az eladó, sem a vevő érdekeit. A hitelességük matematikai modellekre építik kiszűrve az esetleges torzító faktorokat.

The content below was originally paywalled.

“Ez egy matematikai modell, nincs varázslat, csak matek. Nincsenek olyan torzító tényezők, amelyek egyik vagy másik fél oldalára billenteni az értékelést. Független szereplők vagyunk, a modellünk már 3 éve épül, iszonyat mennyiségű adat van benne ahhoz, hogy egy öntanuló modell képes legyen megkeresni azokat az összefüggéseket az értékek között, amelyek meghatározzák az avulási görbét, különböző felszereltséget, motorizációt és a futásteljesítményt.”

Kezdetben azt keresték, hogy mi lehet az a belépési küszöb, amire egy felhasználó felkapja a fejét, ami olyan segítséget jelent már első pillanatra is, hogy hajlandó legyen letölteni és a telefonján meg is tartani az applikációt. Nem kell sokat keresgélniük, mert azt látták, hogy a használt gépjárművek értékének a megítélése vagy értékelése pont elég volt hozzá.

“Beolvasod a rendszámot és kapsz róla egy becsült értéket. És megnyugszol. Vagy nem. Persze nem kínálati árat kell összehasonlítani kínálati árral, hanem becsült értéket azzal a szándékkal, ami az adott autó eladása mögött van. “

Induláskor minimális célkitűzésük volt. “Túl nagy marhaságot ne jelenítsünk meg”. Amikor azt látták, hogy nagyjából be tudják határolni egy gépjármű értéket, amivel vállalhatóan ki lehet menni a piacra, úgy döntöttek, hogy startupot alapítanak.

“Én későn vágtam bele a vállalkozásba, már 50 éves vagyok és nem szeretnék egy klasszikus formában még 15 éven keresztül lassan építkezni, mert akkor már öreg leszek, és nem fogom szeretni.”

Gyorsabban növekszünk magasabb kockázati szint mellett hiszünk abban, amit meg szeretnénk valósítani. Intenzív növekedési pályára állunk és ehhez keresünk olyan befektetőket, akik ilyen magas kockázati hajlandósággal bírnak” Bevételi lábuk most épül, komoly piaci szereplők keresik meg a csapatot azzal a szándékkal, hogy az értékelő algoritmusunkat beépíthessék a saját üzleti folyamataikba. Mások is látják, hogy teljesen helytálló értékeket mutatnak.

“Őrült tárgyalási időszakban vagyunk, nem titok, hogy bevételi lábat kell növesztenünk. Azt látjuk egyébként, hogy a felhasználóink 10%-a napi rendszerességgel használja az applikációnkat, mindig megnézik, hogy mennyit ér. “

Jelenleg két befektető szállt be az Instacar app-ba, egy intézményi befektető, az MBH Bank innovációs központja, az MBH Fintechlab, illetve egy angyalbefektető, Pintye János korábbi munkáltatójának ügyvezetője. A nemzetközi kitettség elsődleges feladat számukra az új befektetési kör mellé.

Egy használtautó keresési periódus 2 és 4 hét között befejeződik, és ezalatt az ember ki is választja és meg is veszi az autóját, amit a legnagyobb magyar használtautó portálok látogatottsága is megerősít. Közel 800 000 tulajdonosváltás történik egy évben, aminek 75%-a itt Magyarországon meglévő készleteknek adásvétele.

Az egyik legfontosabb visszacsatolásukat az akvizíciós költségben mérik, mivel szájhagyomány útján is terjed az app. Eddig mindössze fél millió forintot költöttek reklámokra. Piacra dobták a terméket, a többi már az ajánlások útján történt. A letöltési szám sokszor hiúsági mutató, de a csapat azt is figyeli, hogy milyen az ügyfél megtartási arány, azaz mennyire maradnak aktívak a felhasználóik.

“Aki gyorsan megnéz három autót, aztán soha többet nem jön vissza, arra azért nehéz lesz építeni egy üzleti modellt, de szerencsére nem ezt látjuk.”

Következő lépésnek olyan szolgáltatásokkal szeretnének bővülni, amelyek egy használt gépjármű vásárlásakor igényként felmerülnek. Ilyen például a kötelező felelősségbiztosítás.

„Mi most egy nagyon szerethető startup vagyunk, mert egyelőre mindent ingyen adunk. Nyilván arra mindenki nagyon kíváncsi, hogy a saját autója mennyit érhet, de már a következő lépés a szomszédé, a főnöké stb. Elvégre a második legértékesebb vagyontárgy egy ember életében az autó. Sokan érzelmi alapon közelítik meg ezt a kérdést, éppen ezért darázsfészekbe is nyúlunk egy kicsit azzal, hogy számszerűsítünk egy ilyen fontos tárgyat. Nem az a lényeg, hogy pénzt találjunk, hanem olyan partnert, aki a forrás mellé tapasztalatot is tud adni számunkra. Van jelentkezőnk befektetésekre, de többre van szükségünk pusztán a pénznél.”

Rengeteg nehézség van egy startup életében, de a stressz kezelése mindenhol fontos téma.

“Stressz akkor is van, ha alkalmazottként dolgozol. Nyilván kisebb a kockázat, de akkor is állni kell. Hozzá kell szokni. Engem sosem fenyegetett a kirúgás veszélye, viszonylag állóvízben éltem az életem és azt gondoltam, a legnagyobb stresszforrás az lesz, hogy miből adjak majd fizetést, de végül megoldod, mert a mindennapi újdonság ad annyit. Egész máshogy kel fel az ember így dolgozni, ha ekkora motivációd van. Csak végzed a dolgod és megoldod.“

Pintye János tíz évig dédelgette az ötletét és úgy volt vele, hogy nem vár tovább. Nem más kedvéért, hanem maga miatt döntött úgy, hogy nincs késő belevágni és értéket teremteni egy olyan piacon, amiben a fél életét töltötte és betéve ismeri.

“Azt a helyzetet mindenképpen el akartam kerülni, hogy otthon ülök a kockás pléd alatt hetvenévesen a teraszon és azon morgok, hogy volt egy akkora ötletem, de nem próbáltam meg. Inkább megpróbáljuk és remélem a legjobbakat, mert az a jó a startupban, hogy ha nem úgy sikerül, ahogy eltervezted, de létrehozol valami értékeset, az is siker. Többféle módon el lehet érni a célt.”

A cikket támogatta: az MBH Fintechlab a régió egyik meghatározó fintech ökoszisztéma szervezőjeként digitális és innovációs képességeivel, illetve korai fázisú (pre seed) kockázati tőkebefektetési tevékenységével támogatja az MBH Bankot kihívásainak felderítésében és megoldásában. Befektetéseinek többsége fintech cég, azonban 35 startupból álló portfóliójában találhatóak más kiemelkedő, a társadalom életére nagy hatással bíró cégek is. Az Instacar-ba 2022 májusában fektetett be 35 M Ft-ot és mentorálással is segíti a csapat munkáját.